Végre kész az alapunk és állnak a falak, úgyhogy következhet az építkezés következő fontos fázisa - avagy hogyan zajlik a belső falak és a nyílászárók elhelyezése, a tetőfedés és a hőszigetelés folyamata, illetve milyen alapanyagok közül tudsz választani.

A DODO házépítős podcastjának, a Házi feladatnak hatodik adásában a műsor házigazdája, Vitvera Gábor - a DODO alapítója - Székely Józsival, a Generál Kommandó ügyvezetőjével azt járja körbe, hogy az építőiparban gyakran használt alapanyagok milyen lehetőségeket hordoznak magukban, valamint a megfelelő nyílászárók kiválasztása és a hőszigetelés miért kardinális kérdés az építkezés folyamatában.

A hatodik epizódban olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy milyen alapanyagokat válassz, hogyan tudod megítélni az ár/érték arányt, mire érdemes többet költeni, mire nem, milyen fázist tudsz esetlegesen te magad is elvégezni vagy épp milyen szakemberekre lesz szükséged. Tarts velünk!

Hallgass bele!

Töltsd le a műsorban elhangzó tippeket!

Szeretnéd egyben látni a legfontosabb lépéseket, amelyeket érdemes követned a házépítés- és felújítás során? Töltsd le checklistünket, amit csak neked készítettünk el az epizódban elhangzottak alapján!

Hallgasd meg az összes epizódot!

Inkább olvasnál?

- Vitvera Gábor: Sziasztok! És köszöntök mindenkit a Házi feladat podcastban, a DODO podcastjában az ingatlankeresés, házépítés és felújítás témájában. Itt minden munkafázison egyesével végigmegyünk, hogy semmiről ne maradj le. A műsort megtaláljátok kedvenc podcast platformotokon, értékeljétek, osszátok tovább, és további segítségért látogassatok el a dodo.hu/hazi-feladat aloldalra. A mai epizódban folytatjuk az építkezésünket, ugye az előző epizód végén odáig jutottunk, hogy állnak a fő falai a háznak, megvolt az alapozás, minden szépen alakul a tervek szerint, és most lesz az a pillanat, amikor bekerülnek a nyílászárók, felrakjuk a tetőt, illetve kialakítjuk a belső válaszfalakat is, tehát az ingatlanunk kezdi a végleges alaprajzát és nagyjából külsejét is elérni. Ebben a vendégem lesz Székely Józsi, a Generál Kommandó ügyvezetője, aki közel tíz éve foglalkozik kivitelezéssel, eddig 426 projekten van túl, és több mint 264 ezer négyzetméter felépítéséhez vagy felújításához volt köze 50 fős csapatával. Szia, Józsi!

- Székely József: Sziasztok! Üdvözlöm a hallgatókat.

- Vitvera Gábor: Na, ez egy izgalmas epizód lesz szerintem, mert itt tényleg látványos pontig fogunk eljutni. Ugye amit én nagyon várok, hogy végre bent dolgozhassunk ebben az ingatlanban, de ehhez az kéne, hogy ne ázzunk folyamatosan, és elkezdhetjük a tényleg látványos szépészeti dolgokat bent. Úgyhogy erről is fogunk a mai epizódban beszélgetni. Ugye négy munkafázist fogunk végigvenni, tetőfedés, belső falak, nyílászárók és a végén a szigetelést, illetve kérdés nekem, hogy a végén a szigetelés van-e, hogy szoktátok ezt sorrendben csinálni? Mi a logikai sorrend?

Milyen sorrendben követik egymást ezek a munkafolyamatok?

- Székely József: Elsőnek van a tető, azt helyesen mondtad, hogy elsőnek tetőszerkezetet építünk, hogy minél hamarabb fedél legyen a fejünk fölött, és ne érintsen bennünk az időjárás viszontagsága. Aztán utána sorrendben a válaszfal és a nyílászáró az úgy mehet akár együttesen is, de a gyakorlat az, hogy hamarabb elkészül a nyílászárónak, pontosabban hamarabb elkészül a válaszfalazás, mint ahogy a nyílászáró megérkezik, merthogy ugye praktikusan nyílászárót akkor szoktunk rendelni, amikor ugye előző epizódunk végén készen van a főfalazás rajta a koszorúval vagy a födémmel, akkor vannak ugyebár végleges nyílásméreteink, amit le tud mérni egy nyílászárós cég, és akkor arra tudja rendelni a kész nyílásokra a nyílászárót.

- Vitvera Gábor: Itt most ez engem egy kicsit meglep, mert hogy eddig ugye mindent előre megrendeltünk, mindent előre kiszámoltunk, megterveztünk, legyártattunk és most pedig azt mondod, hogy a nyílászárót akkor rendeled meg, amikor megvannak a lyukak, és nem az van, hogy akkora lyukakat csináltunk, mint amekkora nyílászárónk lesz?

- Székely József: Alapvetően lehet az a verzió is, hogy már kész nyílásméretekkel dolgozunk és előre megrendeljük a nyílászárót, azonban a gyakorlat mégis azt szokta mutatni, hogy nem annyira életszerű és nem annyira élet-halál kérdése a nyílászáró cseréje, hogy ne tudjuk megvárni azt a pillanatot, ameddig lehet végleges nyílásokat mérni, és ne tudjuk megvárni, ameddig az megérkezik. És akkor itt rögtön rá is térek az ütemezésre, hogy miért mondom ezt neked, mert egyébként amikor a tetőszerkezet felkerül, azért annak van egy kéthetes kivitelezési ideje. Ekkor ugye már egyébként készen állunk a födémmel, de a födémnek is van kötési ideje, ott is eltelik két hét, vagy igazából tipikusan 21 nap, hogyha vasbeton födémről beszélünk, ezt az előző epizódban tárgyaltuk, de ugye mikor a födém vagy a koszorú felkerül, akkor már véglegesek a nyílásméretek. Tehát ha akkor felmérjük, és 4-6 hét mondjuk a nyílászárónak a gyártási ideje, akkor bőven még csak a tető befejezésénél járunk, mert a nyílászárók megérkeznek. Időbeliségében nem vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy azonnal jöjjön a nyílászáró, így biztos ami biztos alapon általában az szokott lenni a gyakorlat, hogy a kész nyílásméreteket mérjük, hogyha esetleg valahol valamit a kőműves kolléga benézett vagy melléfalazott, vagy ha nem akkora méret, akkor még lehessen ezt korrigálni.

- Vitvera Gábor: És egyébként ezt lehet korrigálni? Tehát, hogyha mondjuk, tegyük fel két centivel nagyobb vagy kisebb a nyílászárót, ez egy könnyen orvosolható dolog, vagy ez a nagy gond kategória?

- Székely József: Nem, ez relatív könnyen olvasható, itt semmilyen drámai dolog nem történik, kicsi javítással szinte azonnal orvosolható, és akkor meg lehet rendelni a végleges nyílászárót. No, de visszatérve a sorrendiségre. Van egy tetőszerkezetünk, ami a következő lépése ennek a házikónak.

A tetőszerkezet

- Vitvera Gábor: Tehát a tetőnél akkor itt, ha jól tudom, különválik egy kicsit a történet annak függvényében, hogy van födém vagy nincsen.

- Székely József: Így van, mert hogyha nincsen födémünk, ugye korábban valamilyen előregyártott födémet nem helyeztünk el, akkor kell, hogy legyen egy födémünk, ami ugye praktikusan mivel a tetőszerkezetről van most szó, ezért fafödémes tud lenni. Ugye itt a fafödém kapcsán is kettéágaztathatjuk a lehetőségeinket: van egy úgynevezett terhelhető vagy padlásolható fafödém, meg van egy olyan fafödém, amit egyébként se beépíteni, se terhelni nem tudunk. Jellemzően ez egy előregyártott faszerkezetű födém. Ezt hívjuk most szeglemezes tetőnek. Ez ugye gyári körülmények között legyártva ezek a szeglemezes tetőformák kihozzák, darus autóval helyére tesszük és gyakorlatilag kész is a tetőszerkezet ácsolata. De ha van egy vasbeton födémünk, akkor általában vagy az van, hogy emeletünk van, vagy ha nem, akkor pedig egy ácsolt tetőszerkezetünk van. Itt ugye az lehet a koncepció mögötte, hogy valaki azért választott akkor is vasbeton födémet, és van rajta egy normál tető, mert szerette volna kihasználni a födémnek a hőtároló tömegét. Ekkor ugye szempontunkból nincs különbség, annyi, hogy hiányoznak a födémgerendák, a fafödémgerendák, mert ehelyett ugye vasbeton födémünk van, vagy valamilyen más előregyártott födémünk. Tehát elkészül a klasszikus tetőszerkezetünk. Hogy ez most nyeregtető, vagy sátortető, vagy féltető, vagy kontyolt tető, ez most e tekintetben teljesen mindegy.

- Vitvera Gábor: Ebből kettőt ismerek a négyből, úgyhogy megtennéd, hogy elmondod, hogy melyik micsoda?

- Székely József: Persze. Ez az alakzatára vonatkozik alapvetően ugye itt a nyeregtető, vagy ugyebár a sátortető, itt az alakzatát nézzük. A másik pedig ugye majd a tetőfedés anyagára vonatkozik, hogy milyen tetőfedő anyagról beszélünk. Hogyha megvan az ácsolat, megvan maga ugyebár a szerkezet, a faszerkezet, odáig majdnem mind egyezik, és akkor innentől kezdve lehet választani tetőfedő anyagot. Három népszerű tetőfedő anyag van ma, amivel lehet operálni. Az egyik az a cserép, és itt most mindegy, hogy beton vagy agyagcserép, a másik az a cserepeslemez, ezt nagyon sok helyen nem szeretik, de ez egy viszonylag egyszerűbb és olcsóbb kifutású anyag, tetőfedésre ez is tökéletesen alkalmas, és a harmadik pedig a korcolt lemezfedés, ezeket főképp ilyen minimál típusú ingatlanokon lehet látni, amikor ilyen lemezek, amik így fönt össze vannak csíptetve ilyen varrásszerűen, hogyha megvan ez a kép, az szokott lenni így az ácsolt tetőszerkezetnek a fedvénye még esetleg. Amit itt érdemes még megemlíteni külön kategóriában és nem beszéltünk róla, az a lapostető.

Mert hogy van olyan, amikor ugye a vasbeton födém, az már a felső lapos tetőnek a fogadó része, és akkor az történik ilyenkor, hogy azt a felső födémet, azt ugye vízszigeteljük, és akkor mindenféle hordozóréteg, meg mindenféle vízelvezetőréteget, meg kavicsréteget halmozunk rá a hőszigeteléssel együtt, és akkor elkészül a lapostető. Ugye ezek a tetőformák és ezek a tetőszerkezeti elemek, ezek mind eldőltek már tervezés során, tehát most itt, ebben a verzióban semmilyen mozgásformánk nincs, nem tudunk semmin módosítani már, ezt úgy kell megépíteni, ahogy a tervem van. Egyedül talán a cserépnek a típusában van mozgásterünk, hiszen a cseréptípus az konkrétan nincs meghatározva, egy cserép stílus van meghatározva, vagy egy szín, de legtöbb esetben még ezt sem veszik szigorúan, hogy milyen színű a cserép, azt is szabadon választhatod, ha úgy van engedélyezve, hogy stréffedés van rajta. Ez a legáltalánosabb egyébként a cserépfedés a legáltalánosabb. Méghozzá azért egész egyszerűen, mert a lapostetőt nagyon sok helyen nem engedik, mert nem fér bele a településképi engedélyeztetésbe, meg úgy egyáltalán a településnek az elképzelésébe. A lemezfedés az szintén nagyon kilógna sok esetben a településképből, ezért azt szintén nehezen szokták engedélyezni, és akkor így marad a cserépfedés, ez a legáltalánosabb. És hát vannak még ilyen alternatív cseréphelyettesítők, mint a zsindely például, de nem igazán ajánlott magastetőkre a zsindelyfedés, mert feltétlen nem erre az ingatlanra, vagy nem erre az éghajlatra van kitalálva, inkább úgy fogalmaznék. De legáltalánosabban cserepet szoktuk használni erre a témára, úgyhogy nagy eséllyel a mi kis projektünkben is egy szuper kis cserépfedés van.

- Vitvera Gábor: Ami nekem nagyon megmaradt, még az egyik előző epizódban mondtad, hogy sokszor azért érdemes akár inkább emeletben gondolkozni, mert például fele akkora tető kell rá, ezen lehet szintén költségben spórolni, tehát sokszor olcsóbb fölfele építkezni, mint oldalra és dupla akkora tetőben gondolkozni, Mekkora része a költségvetésünknek a tető. Tehát hogy ez megint egy ilyen sztenderd dolog, amit nem kell túlgondolni, jönnek az ácsok, megépítik a szerkezetet, vagy van ennek olyan része, ami akár tetőablakokkal, tetőtér beépítéssel nagyon megdobja a költségeket, vagy ez egy standard munkafolyamat volt?

Mennyibe kerül egy tetőszerkezet?

- Székely József: Nem, alapvetően ezt lehet cifrázni, főleg akkor, hogyha fafödémről beszélünk, akkor azért eléggé el lehet tolni ezt a skála másik irányába, akár egy nyitott fedélszékkel, akár egy látszó fafödémgerendákkal, tehát nagyon sok olyan látványelemet bele lehet vinni, nagyon sok részét lehet látszatni az ácsmunkának, meg a fedélszéknek, ami aztán emeli nyilván az ingatlannak a nívóját meg ázsióját, hiszen látványában, belmagasságában, stílusában teljesen más lesz, van bőven mozgástér ezekben. 

- Vitvera Gábor: És akkor gondolom ilyenkor esetleg szebb faanyagot kell használni, mert az látszódik, jobban kell felületkezelni ezeket, mert látszódik, tehát ezek dobják meg akkor a költségét.

- Székely József: Igen, nyilván ahogy látszódik egy fa, ahogy már emberi szem láttára is designelemmé formálódik, úgy egyre minőségibb faanyagot kell választani. Természetesen senkit nem kergetnék abba az illúzióba, hogy amikor nem látszódik egy fa, akkor egy egyszerű fenyő fűrészáruról beszélünk, amelyik bármelyik tüzépen beszerezhető, ahogy nagyobb keresztmetszetű fákról beszélgetünk, ahogy látszó elemekről beszélgetünk egy lakótérben, ahogy nagyobb fesztávokról beszélgetünk, úgy egyre inkább előkerülnek a fafödémek kapcsán is a különböző jellegű szorzók, hiszen ezek onnantól kezdve már szárított fák lesznek, amelyek már nem vetemednek tovább, hiszen a jelen pillanatban tüzéptelepen kapható fenyő fűrészárun lehet, hogy tegnapelőtt még a rigó fütyült, így kifejezetten nem mondhatnánk szárított épületfának, nagyon távol áll a minőségi fától, de ugyanakkor jelen pillanatban ez a legkedvezőbb árú építőanyag, amiből tetőt lehet ácsolni.

Ki csinálja meg a tetőfedést?

- Vitvera Gábor: Ki az, aki ezt megcsinálja? A szakember az nyilván az ács, de hogy maga a tetőfedést is csinálja.

- Székely József: Így van. A tetőfedést is az ács csinálja. A szerkezetet, utána van egy fóliázás, ellenlécezés és van egy tetőfedés, ami ugye az említett tetőfedő anyagokból választható, és akkor elkészül a tető, aminek van még egy pontos és fontos végső munkafolyamata, ez pedig a bádogozás, ami nem más, mint a különböző alakú tetők, ahol két tető összeér negatív síkban ott szoktál látni te is ilyen hajlott bádogot, az ugye valamilyen cseréppel azonos színű lemez, vagy ugye körbe a csatornák, az is alapvetően bádogos munka, a lefolyók, amelyek lejönnek az oldalfalon és elvesztik az esővizet, az is bádogos munka, akkor ahol vannak ilyen bádogos díszek, az is bádogos munka. Vannak olyan ácsok, akik ezt megcsinálják, és akkor egy témakörben is egy szakemberrel kell erről konzultálnunk az ács és tetőfedővel. Vannak olyanok, akik ezt nem készítik, és akkor külön bádogost kell hívni. Egyszerűbb tetőszerkezeteknél nyugodtan bízhatjuk ezt az ácsokra, mert rendelkeznek olyan tapasztalattal, meg olyan mértékű szakértelemmel, hogy ezt a néhány elemet ők is fel tudják tenni.

Mennyire kockázatos a tetőfedés folyamata?

- Vitvera Gábor: Van itt olyan, amit nagyon el lehet rontani?

- Székely József: Hát nyilvánvalóan van. Tehát, hogyha nem készült a fedélszékről a terv.

- Vitvera Gábor: Ne, ne, ne! Szuper tervrajzunk van, ezt mindig elmondtuk, hogyha nem tervezünk, akkor káosz lesz a vége. Valami olyan konkrét, amire azt mondjuk, hogy oké, hogyha nem figyelünk oda, rossz a rétegsorrend, bármi ilyesmi, szigetelés kimarad, ilyenekre gondolok.

- Székely József: Az a jó hír, hogy itt nem vagyunk egyedül, hiszen ez az a fázis, ez az a szerkezeti fázis, amikor a műszaki ellenőr is velünk van, és a tervezői művezetés is velünk van. Ebben az esetben ez még szerkezeti elem, és ugye korábban beszéltünk róla, hogy a tervezőnek is van hat alkalma a művezetésre, és ez bizony a hat alkalomból az egyik, amikor a fedélszéknek az ácsolatát ellenőrzi, illetve megnézi, hogy ott minden szakszerűen és tervrajszerűen készült-e. Ebben a részében nagyon nagy kockázatunk nincs, hiszen több szakember is ott van mellettünk.

- Vitvera Gábor: Gondolom, ez azért van egy kicsit túlszabályozva, túlbiztosítva, hogy ne essen a fejünkre.

- Székely József: Pontosan, hiszen ez egy fontos eleme, persze ez tartószerkezeti, statikai dolog. Ez nagyon fontos, és ezért kell ellenőrizni ezeket a részeket is. És ezért van ott a műszaki elnök, és azért van ott a tervezői művezetés is mellette. Utána jön a tetőfedés. Itt alapvetően megint csak, hogyha műszakilag rendben van a kiosztás és terv szerint készült, márpedig miért ne terv szerint készült volna, a kötött cserépfedéssel nagyon nagy problémák nem lehetnek, azért van egy ilyen kimondatlan, hallgatólagos sztereotípia, ami igaz, hogy azért a betoncserépnek párja nincsen. Nyilván súlyából és anyagából adódóan ez egy időtállóbb megoldás sok esetben, mint egy agyagcserép, nyilván van hátránya, de mondjuk egy szeles időjárást jobban bír összességében.

- Vitvera Gábor: Van-e még valami, amit a tetőkhöz szerinted érdemes elmondanunk vagy ugorjunk át azonnal a belső falakra?

- Székely József: Szerintem a tetővel kapcsolatban nincs más lényeges, talán annyi, amit még érdemes itt megemlíteni, hogyha tetőtér beépítésünk van, és a tetőtér beépítés az ugye a ferde síkot érint, tudjuk melyik az a ferdeség, ugye? Amikor így ferdén jön a tetőnek a szerkezete, ugye ez a tipikus tetőtéri beépítések, ott van az a jelenség, hogy ugye itt a hőszigetelés az belső tetőtéri fal, és a szarufák közé fog kerülni majd a szigetelés, és akkor így alakul ki majd ott a belső tér. Tehát, hogy egy kicsit speciálisabban néz ki, és ott van egy-két más technikai elem, de akkor ugye már itt előkerül a nyílászáró kérdése is, mert hogyha van tetőtér beépítés, akkor valószínűleg lesz a tetőben nyílászáró is.

Belső falazás: gipszkarton vs. klasszikus

- Vitvera Gábor: Így van. De mielőtt a nyílászárókra rátérünk, akkor kicsit beszélgessünk itt a belső szerkezetről, belső falakról. Ugye a fő falaink azok megvannak, és kintről majd még szigetelni is fogjuk ezeket később. Most ki kéne alakítanunk a szobákat az alaprajz szerint, és akkor elkezdjük felszabdalni ezt a nagy egybe teret itt bent, ezt hogy csináljuk, mivel csinálhatjuk?

- Székely József: Összességében már félig-meddig lehet, hogy deklarálta nekünk a válaszfalak anyagát az, hogy a főfalakat miből építettük, de nem feltétlen biztos. Általában hogyha a külső falak Ytongból vannak, akkor a belső falak is abból lesznek, ha a külső falak vázkerámiából vannak, akkor nagy eséllyel a belső falak is. Ez nem korlát, hanem ez szokás. Ugyanarról a helyről rendeljük, de ma már nagyon elterjedt, a beltéren a száraz építészeti rendszerek alkalmazása, ez ugye klasszikusan, népies nevén gipszkarton falakat jelent. Nagyon felhívnám a figyelmet arra, hogy ez már nem az a gipszkarton fal, ami a sztereotípiákban jelentkezik, hogy dübörög, hogy üres, hogy neki lehet motorozni a gyereknek és átszakad, és mint a filmekben átmész rajta. Tehát, hogy azért feltétlen nem erről van már itt szó. Komoly múlt van már a száraz építészeti rendszerek mögött, és nagyon komoly falazatokat lehet velük építeni, sokkal korszerűbbeket és hanggátlásban ezerszer jobbakat, mint mondjuk a falazott technológiás társaival szemben támasztott követelmények.

- Vitvera Gábor: Tehát azt mondod, hogyha egy magasabb minőséget lehet elérni, a hétköznapi nevén akár egy speciális gipszkarton fallal, megfelelő hőszigeteléssel, hangszigeteléssel, így akár egy hálószobát leválasztani a nappalis tévétől, minthogyha vastag téglával, Ytonggal raknánk föl ezt a folyamatot?

- Székely József: Pontosan, így van, illetve nemcsak időt, hanem pénzt is nyerünk vele valamelyest, hiszen gondold el, hogy időben ugye itt nincsen kötési idő, nem kell megvárni, míg a tégla megköt, ezeket a falakat nem kell vakolni.

- Vitvera Gábor: Mennyi egyébként a kötési idő? Tehát, hogy a falazásnál nem tudom, hogy említettük-e ezt, de hogy hogy kell számolni, hogyha mi Ytongból felépítjük az összes belső válaszfalat, ez meddig szárad?

- Székely József: Alapvetően nem sokáig, csak ugye szépen fokozatosan tudunk vele haladni, és ugye ahogy rétegezzük egymásra a téglákat, ugye két-három nap alatt lehet elérni azt a magasságot, amire szükség van. A kötési idő nem is az a legfontosabb, hanem az, hogy nem mindig és minden alkalommal tudod csinálni, hiszen vizes, nedves kötőanyag van a két tégla között, habarcs van a tégla között, ezáltal az fagyásveszélyes, tehát nem tudott bármikor csinálni, szemben a száraz építészettel, ami csak csavarozva van. Ugye ez az egyik nagyon fontos különbség összességében. A másik, ezeket a falazott technológiás falakat, ezeket ugye vakolni kell még, ami azt jelenti, hogy mind a két oldalon ellátott másfél centiméter vakolattal, ami szintén nedves anyag, aminek szintén meg kell száradnia, és megint csak nem tudod bármikor csinálni, hiszen csak tavasztól őszig van esélyed vakolni az ingatlanban. Merthogy ugye ebben a pillanatban, amikor te a válaszfalakat építed, akkor még lehet, hogy bent sincs a nyílászáró, tehát még azt sem tudod megtenni, hogy fűtesz.

- Vitvera Gábor: Ugye jelen projektünkben még nincsen bent, hiszen még épphogy elkészültek a külső falak és várjuk őket.

- Székely József: Így van. Úgyhogy jelen esetben el lehet dönteni, hogy akkor melyik technológiát választod, de azon túlmenően, hogy figyelembe veszed a költségeket, itt felhívnám a figyelmet, hogy nemcsak az első körös költségeket érdemes figyelembe venni, hanem több körben érdemes erről gondolkozni, és esetleg érdemes a kivitelezőt is megkérdezni arról, hogy ő ebben a jelen esetben melyiket ajánlja. Mi nagyon sokszor találkozunk a gipszkarton-rendszerekkel kapcsolatos ellenérzésekkel. Mi ezt mintával, mintáztatással szoktuk eloszlatni, és mutatunk nekik olyan falakat, amelyek szakszerűen vannak megépítve, az esetek döntő többségében eloszlat minden kételyt, és emellé áll a választásuk.

- Vitvera Gábor: Mitől lesz szakszerű? Ezt muszáj megkérdeznem, mert én is láttam már gipszkarton falat épülni. Ott vannak a profilok, szépen rácsavarozzuk a lapokat, kap egy glettet, egy festést, kész vagyunk.

- Székely József: Igen, a szakszerű gipszkarton fel úgy épül, hogy van egy profil szerkezet, ahogy mondtad. És jobb és bal oldalról, tehát a két oldalról kettő-kettő réteg kartont kap eltolással, hogy az illesztések ne mozogjanak el, meg ugye jobban fixálja, jobban merevíti a két réteg karton, mint az egy réteg. Illetve a profilszerkezet vastagságának megfelelő vastagságú hő és hangszigeteléssel van ellátva maga a szerkezet. Ez is fontos. Ugye ezek azok az elemei, amelyek feltétlenül is elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy ez egy korszerű válaszfal legyen, és továbbmegyek, így is van rendszerben kiírva, tehát, hogy így kell kinéznie. Ehhez képest a magyar valóság ugye az, szerkezet, egy karton jobbról, egy karton balról, szigetelés nélkül, egy kis glett és le van festve, ahogy mondod. Műszaki tartalomban teljesen más, árban teljesen más, mint a korszerűen megépített társa. Természetesen nem is lehet elvárni ugyanazokat a műszaki követelményeket tőle.

- Vitvera Gábor: Mi lesz a különbség, hogyha kisporoljuk? Nyilván kongani fog egy kicsit?

- Székely József: Akkor lesz a kongó hang, akkor lesz kevésbé stabil, akkor fog mozogni a fal, akkor lesz az az érzésünk, hogy olyan, mintha dobozban laknánk, akkor lesz az az érzésünk, mivel hiányzik belőle a 7,5 centiméter, vagy a 10 centiméteres hang és hőszigetelésünk, hogy mindent hallani, ami a szomszéd szobában történik. Tehát, hogy ezek azok a pontok, amelyek jelentkeznek a magyar társadalomban, mint sztereotípia, csak ugye korábban nem a standardeknek megfelelően épültek ezek a falak. Most próbáljuk a mai 21. században ezeket a sztereotípiákat kigyomlálni, de jelentem, hogy elég sikeresen vesszük ezeket az akadályokat, és ma már azért legalább az építkezés 50%-ban száraz építészeti rendszerekből készülnek a válaszfalak. Ugyanis nagyon sok speciális építőlemez áll rendelkezésre ahhoz, hogy hanggátló falakat építsünk. Itt megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam, hogy falazott technológiából is van hangátló fal. Tehát van az Ytongnak is hangátló fala, van a Porotermnek vagy a Leiernek is hanggátló fala, csak ugye az ugyanúgy falazott technológia hátrányait szenvedi el összességében, időjárás, fagyveszély és egyéb dolgokkal kapcsolatban.

- Vitvera Gábor: Meg hogyha belegondolok egy kicsit így előre tekintve majd a következő epizódra, ahol gépészet és ugye rengeteg csövet vezetéket akarunk elhelyezni ezekben a falakban, akárcsak egy konnektor vagy egy vízkiálláshoz. Hát ha jól sejtem, az sem mindegy, hogy melyiket mennyi idő alatt lehet szerelni, milyen bontással jár.

- Székely József: Pontosan.

- Vitvera Gábor: Nekem is van személyes tapasztalatom a gipszkarton fallal, ott ugye mindig egy lutri volt az, hogy a profilt találod el, vagy magát az izét találod el, és hogy egyáltalán benne marad-e a csavar, és speciális tipli kell bele, és vajon elbírja-e a nehezebb festményt, tehát, hogy őszinte leszek, bennem is van egy ilyen kis ellenérzés a gipszkartonnal, hogy ilyen olcsó válaszfalnak jó, de lehet, hogy még nem láttam megfelelően megépítettet.

- Székely József: Így van, így van, bármelyik gyártó honlapjára, hogyha feltéved az ember, akkor ott a különböző építő lemezeinek a különböző tulajdonságait felsorolja, és bizony vannak meglepő és meghökkentő videók, például létezik olyan építő lemez, ahol kettő darab csavar képes megtartani egy ember súlyát, és ott demonstráljak is, hogy te felcsücsülsz egy kis székre, amit kettő csavarral rögzítenek egy gipszkarton táblához, és az kiválóan megtartja a te súlyodat. Tehát nagyon sokat fejlődött már ez a technika, érdemes utánanézni, érdemes vele foglalkozni. Ugye irodaházi környezetben szinte csak szárazépítés van, semmi más. És hogyha openoffice-ok közepén tudunk gipszkarton rendszerekkel olyan hanggátlást és olyan tárgyalót megépíteni az openoffice közepén, és nem jön ki semmi, és nem megy be semmi, akkor elhihetjük, hogy ezt meg tudjuk csinálni lakossági szektorban is és családi házban el tudjuk szeparálni egymástól úgy a fürdőszobát és a hálószobát, hogy az problémamentes legyen. Ehhez persze rá kell szánni az összeget a speciális építőlemezek használatára.

- Vitvera Gábor: És akkor jól sejtem, hogy itt ez a szerelhetőséget, meg a további munkálatokat is esetleg olcsósítja azt, hogy nem vésni kell, hanem csak hogy nevezhetjük a vezetéket?

- Székely József: Hogyne, persze, mert ugye itt úgy készül a gipszkarton válasz, hogy egyik oldalról elkészül a szerkezetnek a zárása, másik oldalról nyitott, ott szerelnek a szerelők, gépészek, villamosszerelők, gyengeáramosok, és amikor mindenki beszerelt, akkor berakjuk a szigetelést, és utána lezárjuk a másik feléről is ezt a gipszkartonfalat, és onnantól kezdve ezzel a fallal már csak a festőnek van dolga. Itt ugye, összességében maga a gipszkarton válaszfalnak a bekerülési értéke az több, mint mondjuk egy hagyományos falazott technológiás, de a hagyományos falazott technológiáshoz még ugye hozzájárul majd a vakolásnak a költsége, hozzájön majd a vésésnek a költsége, hiszen minden szakember, aki utána fog benne dolgozni, vésni fog, és hozzájön még a véseteknek a javítási költsége. Tehát hogyha összességében egyik és másik verziót nézzük, akkor én azt mondanám, hogy anyagiakban nagyjából egál a vége ennek. Itt csak az a kérdés, hogy időben nekünk belefér-e az, hogy falazott technológiát válasszunk, hiszen ha a költségben nagyjából ugyanannyi, akkor a következő kérdésünk ugye az idő, hogy mennyi idő, egy száraz építészeti technológia jóval gyorsabb, mint egy falazott technológia, ez elvitathatatlan.

- Vitvera Gábor: Nekem most ezen a ponton az a kérdés, hogy a rendes falazást miért választja, hiszen, hogyha egy gyárban van, gyorsabban lehet haladni a kartonnal, és egyébként is jobb műszaki tulajdonságokat tudsz elérni, hogyha betartod ezt a kétréteges meg szigeteléses megoldást, akkor miért választja valaki a klasszikus falazást?

- Székely József: Mert van, aki nem meggyőzhető erről. Minden témában van, akinek a saját igaza az igaz, akinek teljes mértékben ellenérzése van emiatt, és ezt egy rábeszélésnek, megdumálásnak értékeli, az úgysem fogja ezt választani. Nekünk nem is missziónk, hogy mindenkit meggyőzzünk erről, mi feldobjuk, hogyha van kedve, akkor a sztereotípiákat mi nagyon szívesen eloszlatjuk és nézzen meg egy ilyen elkészült falat, és hogyha neki van erre fogadókészsége, akkor hajrá, ha pedig nincs, akkor mi tovább nem győzködjük, hanem akkor hadd tudjon menni abban a mederben, hadd tudjon elkészülni az ingatlan falazata az ő saját igazsága szerint.

Nyílászárók beépítése

- Vitvera Gábor: Hát, és akkor állnak most már a falaink, megvan az alaprajzunk, már hogy kezdenek formálódni a szobáink, csak hát még mindig kegyetlen hideg van ebben a házban, merthogy az ablakokon süvít át a most már őszi szellő, be kéne raknunk az ablakokat, nyílászárókat, ajtókat, hogyan tovább?

- Székely József: Jó eséllyel, ameddig ugye a födémünk kötött és elkészült a tetőfedés, meg a válaszfalakkal elbíbelődtünk, addigra megérkeztek a nyílászárók, így a válaszfalazást követően a következő ilyen pontunk az a nyílászáró beépítés. Itt az szokott lenni a gyakorlat, hogyha generálkivitelezővel is dolgozunk, még akkor is általában az a cég építi be a nyílászárót, amely cég a nyílászárót forgalmazza és szállítja.

- Vitvera Gábor: Tehát ezt akkor nem a generálkivitelező rakja be, nincsen ablakszerelő szakember, hanem ezt általában azok építik be, akiktől megveszed?

- Székely József: Általában igen, tehát az esetek nagy többségében ez ugye most lakossági szektorról beszélünk, ott akik a nyílászárót, akik forgalmazzák, nekik beépítő csapataik vannak, és a beépítő csapataik, azok be is építik ezeket a nyílászárókat, és egyébként ez a legszerencsésebb, hiszen így ebben a formában tudjuk prezentálni azt, vagy tudja a cég prezentálni azt, hogy egy kézben van a megrendelés és a beépítés. Így ugye egyirányú a folyamat, ők mérik fel a nyílászárót, ők jönnek, ők szerelik be, és akkor így ők tudják vállalni a garanciát is erre az elvégzett munkára. Egyébként ez a leggyakoribb olyan pont egy generálkivitelezés esetében, amikor van arra lehetőség, hogy ezt mondjuk a megrendelő hozza, vagy a megrendelő válassza ki, vagy a megrendelő tárgyalja le a nyílászárós céggel, hiszen egyik generálkivitelező cégnek sincs a telephelyén hátul egy sufni, ahol nyílászárókat gyárt, hanem mindenki valamilyen forgalmazóval dolgozik, és itt van a leginkább esély vagy lehetőség először arra, hogy itt esetleg a megrendelő is a saját szívének megfelelően kiválasztott nyílászáróval vagy nyílászárós céggel érkezzen.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, amikor nyílászárót választunk?

- Vitvera Gábor: Milyen szempontok vannak egy nyílászárónál. Nyilván mindenki, vagy hát sokan szeretik a sok fényt, menők most a nagy ablakok, ugye ezek most ilyen tendenciák, hogy mindenki szeretne nagy ablakot, de hogy milyen szempontokat kell még figyelembe venni, amikor nyílászárót választunk?

- Székely József: Én azt mondanám, hogy kettő dimenzióban érdemes gondolkozni, az egyik az anyaga, a másik pedig a funkciója. Nézzük első körben az anyagát. Három fő típus van, a fa nyílászárók, a műanyag nyílászárók és az alumínium nyílászárók. A legolcsóbb és legkedvezőbb áruk a műanyag nyílászárók, amelyeket be tudunk tenni az ingatlanba, aztán érkeznek a fa nyílászárók és az alumínium nyílászárók. Itt azért sok esetben van olyan is, hogy fa alu, azaz fából van és alumíniummal van borítva, ilyen nyílászáró is létezik, de most maradjunk ennél a három verziónál, hogy műanyag, fa és alu.

- Vitvera Gábor: Gondolom, ez ebbe az irányba drágul is.

- Székely József: Pontosan, tehát ezt most én így drágasági sorrendben mondtam, hogy ha lehet így fogalmazni, tehát egy árban növekvő sorrendben. A nyílászáróknál nagyon fontos kérdés, hogy ki mennyire akar a nyílászáróra sok pénzt áldozni az ideológia kérdése. Összességében mind a három fajta nyílászáró ugyanazt a funkciót látja el. Magyarul ne süvítsen be a szél. Kicsit hasonló ez, mint a cserépnek az esete, hogy ott is ugye mindenféle cserepet lehet választani, van valami jó tulajdonsága, vagy kevésbé jó, de a funkció ugyanaz, hogy ne essen be az eső.

- Vitvera Gábor: Én ilyenekre gondolok, hogy akár a tartósság, akár a hőszigetelésben, hogy ezekben nincsen különbség, tehát hogy ez egy esztétikai döntés kizárólag, hogy nekem melyik tetszik?

- Székely József: Összességében ár tekintetében elég nagy a szórás ezekben a nyílászárós kérdésekben, de hőátbocsátásban és korszerűsítésben már nem akkora a szórás, tehát hogy itt azért mereven elválik egymástól ez a két tulajdonság, noha egy alumínium nyílászáró lehet a négyszerese is árban egy műanyag nyílászárónak, de nem jobb négyszer, tehát nem tud annyival jobb lenni, mint amennyivel drágább, ez ideológia és meggyőződés kérdése. Alapvetően nyilván tartóssági szempont is, hiszen a tartósságával adnak el egy alumínium nyílászárót, de ma már egy műanyag nyílászáró is nagyon korszerű tud lenni, és nagyon sokáig tudja szolgálni az érdekeket, meg nagyon jó minőségűek tudnak lenni a vasalatok is benne. Ezzel sincs baj. Itt ugye általában ott szokott lenni a választásnak a lehetősége, hogy van, aki idegenkedik a műanyagtól, hogy ő nem akar műanyagot az ingatlanába, és akkor ő szereti a fát. Tehát ott szokott megdőlni a dolog, hogyha valakinek kifejezett ellenérzése van a műanyaggal kapcsolatban, általában a műanyag az alapvetés. Hogyha valakinek baja van a műanyaggal, akkor következik a fa, mert vannak olyanok, akik a természetes anyagokat szeretik, és akkor ők a fát fogják választani. Amikor viszont valamilyen design beli kérdés van, akkor általában előkerül az alumínium, hiszen az alumínium az egyik leginkább, minden szempontból designban is megfelelő, és tartósságban is ő a leginkább top kategória, viszont ezáltal árban is ő a leginkább top kategória. Az a kérdés, hogy ki milyen időtávra tervez. Nekem az a tapasztalatom, hogy ezek az alumínium nyílászárók általában valamilyen panorámás, magas négyzetméterárú, hegyvidéki ingatlanban vagy budai ingatlanban vannak jelen, egyébként összességében jelen pillanatban a nyílászárók funkcióját tekintve a legtöbben a műanyag nyílászárót választják. Hiszen van egy másik nagyon fontos trend, amiről még nem beszéltünk, az, hogy ma már nem építünk egy életre ingatlant.

- Vitvera Gábor: Ezzel meglepsz. Bár úgy gondolom, hogy én biztos, hogy nem akarok kétszer építeni.

- Székely József: Most azt mondod, hogy nem akarsz kétszer építeni, nem biztos, hogy fogsz még egyszer építeni, de most már nem ragaszkodunk annyira a vagyontárgyainkhoz, mint 20 évvel ezelőtt. Talán most nem árulunk el nagy titkot azzal, hogyha azt mondjuk, hogy a mi szüleink, azok még azért jóval röghöz kötöttebbek voltak, nekik még az ingatlanhoz egy ilyen misztikum volt, az az ő elválaszhatatlan részüket képezte, ma már ez nem így van. Gondoljunk bele abba, hogy valakinek nincs mondjuk gyermeke, és egy fiatal párról beszélünk, teljesen más az igény egy ingatlan kapcsán, mint amikor a következő fázisba lép, és már esetleg egy-kettő vagy három gyerkőccel rendelkezik, és teljesen más lesz megint, amikor a gyerekek újra kirepülnek, és újra csak kettesben van az a pár. Ezekre az életszakaszokra jól el lehet határolni, és egész egyszerűen ugyanaz az ingatlan nem alkalmas mind a három életszakaszodra, és tekintve, hogy nincs már meg ez a jellegű jelenség, hogy az ingatlan a te életed része, hanem egy ugyanolyan szolgálati tárgy, mint egy telefon vagy egy autó, fogod, lecseréled és megveszed az akkor éppen aktuális élethelyzetednek megfelelő funkciójú ingatlant. Amikor mi feltesszük azt a kérdést, hogy anyaghasználatnál vagy egy építkezés kapcsán, hogy mennyire gondolkozunk egy életben, akkor itt igazából meg is dől a kérdés, mert hogyha nem abban gondolkozunk, hogy mi itt szeretnénk a kedves párommal 90 évesen megöregedni, vagy 100 évesen, akkor egész egyszerűen elolvad ezeknek a különbsége, mert abban a 15-20 éves időtávban, amiben mondjuk egy átlag építkező gondolkozik, vagy maximum 25 éves távlatban, ott bőven tudja bármelyik választott nyílászáró ezt a terminust.

- Vitvera Gábor: És amikor eladom, tehát hogy amikor én tovább akarok állni, és valaki ezt átveszi, ezek közül számít, hogy milyen nyílászáró van bent, és kifizetik ennek a prémiumnak?

- Székely József: Nem, sajnos. Képzeld el, hogy amikor már egy használt ingatlan van a piacon, akkor markánsan nincs különbség aközött, hogy abban egy műanyag nyílászáró van, vagy pedig egy alumínium nyílászáró van. Itt ez a nagy különbség, hogy azt kell mindig figyelni, hogy milyen időtávon gondolkozunk ebben. Nem akarok senkit lebeszélni az alumínium nyílászáróról, mert lehet, hogy most valaki ezt gondolja, abszolút nem így van, csak ezeket figyelembe kell venni. Ez mind egy szempontrendszer, hogy mi alapján választunk nyílászárót.

- Vitvera Gábor: Szerintem olyan szempontból ez így korrekt, amit mondasz, hogy azt látni kell, hogy funkcionalitásban, paramétereiben nem lesz akkora hozzáadott értéke, viszont nagyon el tud szállni a költsége. Ugye itt beszélgettünk az adáson kívül is, tehát hogy te azért azt mondtad, hogy egy átlag családi házra mondjuk az alap nyílászárókat meg lehet oldani 5 millió forintból, nagyságrendileg, míg ehhez képest simán lehet ennek a négy-ötszöröse is az, hogyha valaki alumínium nyílászáróban gondolkozik, azt tényleg látni kell, hogy azért 20 millió forint még egy 200 milliós ingatlannál is azért egy 10%-os különbséget eredményez, és funkcionalitásban, akkor azt mondtad, hogy hőérzetben, biztonságban, satöbbiben nem lesz különbség a végén.

- Székely József: Nem, kifejezetten nem. Az átlag felhasználó nem érez különbséget. És itt jön a funkció, amiről még nem beszéltünk, ugyanúgy a funkciónak is van felára, hiszen nem mindegy, hogy a nyílászáró milyen funkciókkal rendelkezik. Itt leginkább azokra a funkciókra kellett gondolni, ami a nyitásoknak. Pontosan, ahogy mutatod, most itt ezt a hallgatók nem látják, de a tolóvasalatoknak az ára, azok igen borsosak ma már. Megkülönböztetünk többfajta tolóajtót. Ugye van a bukó-toló, amikor ugye fogod az ablakot és kibuktatod, aztán az alját is kibuktatod, és akkor úgy eltolod, ez a bukó-toló, ugye vannak a nagyon népszerű, de árban elég borsos emelő-toló vasalatok, amikor egy kilincset megfogsz, lefordítod, ezáltal egy mechanika megemeli két milliméterre ezt a nyitható részét a tolóajtónak, és gyakorlatilag kettő ujjal azt a három mázsás üveget fogod és eltolod, mert olyan finom mechanikája van ennek a tolóvasalatnak. Itt ugye egy nagyobbacska, jelen pillanatban designos nagyobb ablak, tehát egy három méter széles nyílászáró, aminek csak az egyik fele nyitható ez még műanyagból is ilyen másfél millió forint környékétől indul, hát még alumíniumból, akkor arról nem is beszélgetünk, hogy az ennek a többszöröse is lehet akár.

- Vitvera Gábor: Kimondhatjuk, hogy az ablak drágább, mint a fal.

- Székely József: Igen. Eddig ugye még mindig ugyanabban az érzetben vagyunk, ami egy rettentő csalóka érzet, hogy “Úristen, megvan az épület tömege, tehát hogy megvan a fal, fönt van a tető, bent vannak a válaszfalak, hát már látjuk, tudjuk, hogy mekkora lesz a hálószoba, bele tudjuk képzelni, ez már egy kész ház forma”, de egyébként a nyílászáró nélkül még mindig csak a költségek 30%-nál járunk, vagy 35%-nál maximum attól függően, hogy milyen falazatot választottunk. És igen, időközben jönnek ezek a szuper kis szorzók, hogy akkor hogy, meg mint, meg milyen ablak legyen, meg hol legyen, jönnek a mintázatok, hogy savmart legyen, hogy ne, hogy színezett legyen, kívülről legyen csak színezett vagy belülről, vagy csak festett legyen, vagy anyagában színezett? Gyakorlatilag olyan ez, mint a német prémium autóknak az extralistája, hogy végtelen hosszú, és gyakorlatilag addig ikszelheted, hogy az alapár négyszerese fog kijönni a végén, hogyha mindent beikszelsz rajta, tehát kegyetlen játék ez a nyílászárós móka, nagyon el lehet benne veszni, sokkal inkább, mint a falazatban, mert egy falazatnál vagy egy tetőnél nagy segítségedre van a kivitelező. Egy nyílászárónál nem lehet a segítségedre kivitelezni, mert nem meri vállalni a felelősséget, hogy mit beszél rád, azt neked kell kiválasztani, te egyedül vagy ebben a kérdésben, meg ugyebár a kereskedők ott vannak melletted, ahol mindenki a saját igazát fújja. Ha a műanyagos kezd azt mondja, hogy az a legnagyobb császár a világon, hogyha nyilván a fás kezdi, akkor ő azt fogja mondani, hogy hát persze, hát csak fa, hát viccelsz. Mi más? Ha meg az alumínium, akkor meg azt mondja, hogy az a legtartósabb, hát miért választanál mást a saját ingatlanom, vagy életre építesz. Mindegyiknek igaza van valahol, de a megrendelőnek kell eldönteni, hogy ő ebbe mit lát bele. Tehát nyílászáró kérdésben ugye a funkció az, ami még sokszorosára emelheti a díjat. Visszatérnék ugyanarra: tervezés, tervezés, tervezés, tervezés. Ha van egy tervünk, ha van egy tervezett költségvetésünk, akkor mi ezen a ponton a DODO Házi feladat podcast segítségével pontosan tudjuk, hogy hány forintot költhetünk nyílászáróra, ami már nagy eséllyel deklarálni fogja azt, hogy mi milyen anyagú nyílászárót választhatunk, és onnantól kezdve viszont már nincs más dolgom, csak játszani a funkciókkal, hogy melyik az a funkció, amelyik még belefér az árba és melyek azok, amelyek nem. És ez egy picit megkönnyíti.

- Vitvera Gábor: És ezt praktikusan úgy érdemes, hogy kérünk pár előzetes ajánlatot, mert ugye beszélgettünk itt a korábbi epizódokban a költségtervről, meg hogy ez egy mennyire fontos dolog, és ugye ebben nagy segítségünkre van, hogy az elejétől kezdve velünk van az építészünk, illetve velünk van a generálkivitelezőnk is, de azért ne legyünk mohók, valószínűleg a nyílászárósunk azért nem vesz részt a tervezési fázistól a nulladik pillanattól, de nekem valamit be kell írni az Excelbe, a költségvetésbe, hogy nyílászárókra mennyit. Mikor kezdünk el ezzel foglalkozni? Honnan tudom, hogy mennyiből mi a realitás, hogyha a legolcsóbbat nézem, hogy megkeresek egy műanyagost, megnézzük, hogy ő mennyiért csinálná meg ezt, és akkor azt a számot beírjuk, vagy megnézzük, hogy tudunk-e annál többet költeni, vagy mikor kezdek el a nyílászárókkal úgy foglalkozni, hogy már tudom, hogy mi lesz a házamból, és akkor hogy árazzuk be?

- Székely József: Általában ez már a tervezés fázisánál eldől, vagy van róla szó. Hogyha valakinek van kifejezetten igénye arra, hogy a műanyagtól eltérjünk, akkor ő azt már a tervezés során jelzi. És akkor ez már megjelenik a tervekben, hogy ő fa nyílászárót szeretne, vagy megjelenik a tervekben, hogy alumínium nyílászárót szeretne, de összességében 99%-ban általában műanyag szokott lenni az alapvetés.

- Vitvera Gábor: Értem. Csak akkor kijön már az elején az érzelmi töltet, hogy márpedig én ilyet szeretnék, ebből legyen, abból legyen.

- Székely József: Igen, de az a tapasztalatom, hogy egyre kevésbé fontos ez, hogy milyen a nyílászárónak az anyaga. Úgy, ahogy említettem is, hogy trendfordulón vagyunk most, hogy ma már az ingatlan csak szolgál, és nem az életünk része.

- Vitvera Gábor: És akkor ez azt is jelenti, hogy az emberek könnyebben kötnek kompromisszumot, vagy elég, hogyha színében szürke, amit ő szeretett volna a házhoz, de teljesen mindegy, hogy műanyagból vagy fából oldották meg. Tehát nem fogja ezért megvenni az alumíniumot, mert ő szürkét szeretne, megvan rá a technológia, hogy hogy lesz szürke műanyag neki például.

- Székely József: Pontosan, tehát hogyha őneki csak az a fontos, hogy mondjuk antracit színű legyen, és hogyha azt az antracit tudja a műanyag is, de egyébként ötmillió forinttal vagy hárommal olcsóbb, mint a másik, akkor nagy eséllyel nem fog érdekelni, hogy ez műanyag vagy alumínium összességében. Nyilván vannak ettől eltérőek, de most ha az átlagról beszélünk, az így működik jelen pillanatban ez a szakmai, illetve ez az építőipari preferencia.

Mire érdemes figyelmi az ajtóknál? 

- Vitvera Gábor: Lehet, hogy nem olyan izgalmas téma, de forduljunk rá egy kicsit itt az ajtókra is, tehát van egy bejárati ajtónk, illetve vannak mindenféle belső ajtóink is, amik tagolják a szobákat. Itt mire érdemes figyelni?

- Székely József: Az ajtóknál a fokozatosság elvére érdemes figyelni. Van egy nagyon jó példa, amit érdemes megemlíteni, hogy ha egyébként mi igyekeztünk azon, hogy a házunk egy jó ár-érték arányú ingatlan legyen, akkor ugye ez valamelyest deklarálja az anyaghasználatot is. Tehát hogyha mi alumínium-nyílászárót vásároltunk az ingatlanba 20 millió forintért, akkor valószínűleg nem az 50 ezer forintos bekerülési értékű papírrácsos ajtót fogjuk betenni. Itt ez az első akszióma. A másik, amire érdemes odafigyelni, hogy ma egy jobb minőségű manufaktúrában készült beltéri ajtó, azért az elég hosszú gyártási idővel rendelkezik. Ilyen 12-14 hét.

- Vitvera Gábor: Ezt lassan már inkább évben fejezd ki. Tehát ez egy akkor negyed-fél év.

- Székely József: Igen, negyed kötője fél év erre, és ez bizony a valóság. Még nagyon sok esetben tömegcikknek titulált dobozos ajtó vagy papírrácsos ajtó, ez is gyakorlatilag simán elképzelhető, hogy egyes színben, vagy egyes méretekben ugyanúgy tizenkettő hét a gyártás. Sőt, olyan beteg dolgot is tudok neked mondani, hogy van olyan, hogy egyes nagyobb forgalmazók és gyártók már szeptember végétől nem vesznek fel az adott évre, az adott adóévre semmilyen jellegű megrendelést, mert nem tudják teljesíteni abban az évben. Egyszerűen borzalmasan, ami a piacon van, tehát, hogy előre kell tervezni folyamatosan.

- Vitvera Gábor: Ezt akartam mondani, hogy akkor ebből következik, hogy az ablakot ráérünk akkor megrendelni, amikor megvannak a lyukak, de ha az ajtót akkor rendeljük meg, akkor már nagyon elkéstünk.

- Igen, az ajtót azt mostanság. Azért jó, hogy ezt most felhoztad, mert az ajtót azt körülbelül most kell megrendelnünk. Tehát most, amikor készen van a válaszfalunk, akkor ugye már a nyílások szélességét már tudjuk, van rétegrendünk, tehát sejtjük a magasságot is, hiszen beraktuk a válaszfalakba a felső áthidalót, tehát tudjuk, hogy mi lesz a végleges méretünk, tehát már le lehet mérni ezeket a beltéri nyílászárókat is, és igen, ezeket most vagyunk időben, hogy ezeket megrendeljük, mert hogyha esetleg valamilyen olyan nyílászárót rendelünk, ami, mint mondottam, valamilyen kisebb cégnél, kézműves manufaktúrában készül, akkor lehet, hogy ott hónapok, vagy esetleg negyed év, fél év az átfutási idő, és pont mire befejezzük, mert hogy ez igazából az utolsó momentum lesz, mert ezek bekerülnek ezek a beltéri nyílászárók burkolást követően, addigra pont meglesznek ezek a nyílászatok, és nem kell majd rá várni.

- Vitvera Gábor: És akkor a burkolás után fogjuk ezeket berakni.

- Székely József: Jellemzően igen, ezek ma már utólag szerelhetős nyílászárók, utólagos szerelhető tokkal nagy eséllyel, úgyhogy ezek burkolást követően kerülnek beépítésre.

- Vitvera Gábor: Kedves hallgatók, akkor két epizód múlva erre visszatérünk, hogyha minden igaz, következő epizódban burkolunk. Beltéri ajtókkal, akkor várjunk még, ugye itt nekünk kell egy kis gépészetet csinálni, meg burkolni, de akkor utána fogjuk majd ezeket beépíteni, de ha minden igaz, akkor podcast tekintetéből három hét múlva lesz, de a valóságban akkor ez 12-14 hét múlva jutunk el oda, hogy berakjuk akkor ezeket az ajtókat. Ami bennem még felmerül, hogy itt mondtad a fokozatosság elvét, de hogy most építettünk egy tuti gipszkarton falat, ami úgy hang és hőszigetel, hogy megszólal, és akkor berakunk egy fokozatosan olcsóbb ajtót, hogy vajon mennyire kell arra figyelni, hogy mondjam a hang, az nemcsak a falon fog átjönni, hanem az ajtón is át fog jönni. Itt is kell a fokozatosságot követni, ha jól sejtem, hogy hiába jó a fal, hogyha nem túl jó az ajtó.

A falak és a nyílászárók összhangja

- Székely József: Így van, ez gyakorlatilag végigköveti a teljes építkezésünket, kezdve a fallal, a külső falakkal. A külső falnak van egy tulajdonsága, azon tulajdonságoknál nem érdemes sokkal jobb nyílászárót választani, mert ha nem a nyílászárón, akkor a falon fog elmenni a hő. Ugyanez igaz a hangszigetelésre, tehát, hogy csak akkor érdemes belemenni a válaszfalak hangszigetelésébe meg a hangszigetelő tulajdonságainak a vizsgálatába, ha egyébként ezt lekövetjük a nyílászáró, belső nyílászáró oldalról is. Hiába építünk mi csúcsminőségű, hanggátló gipszkartonfalakat egy vagyonért, hogyha egyébként utána nem lesz már forrásunk arra, hogy ehhez megfelelő beltéri nyílászárót is válasszunk, ami ugyancsak hangszigetelt, és nem engedi át a hangot. Tehát mindig mindent pariba kell állítani a következő lépéssel, mert csak akkor van értelme ennek az egésznek, különben nincsen. Ha mi biztosan tudjuk, hogy a költségvetésünk szerint a papírrácsos ajtó fog beleférni a költségvetésünkbe, akkor nem biztos, hogy van értelme az agyon hangszigetelt szárazépítészeti rendszereknek. Ettől még lehet persze gipszkarton falat építeni, csak nem kell hanggátló gipszkartonnal dolgozni, és nem kell a hanggátló gipszkarton falazatokk felárát megfizetni, mert nem lesz értelme, nem jön ki a végén az a plusz műszaki tartalom, mert máshol elmegy.

- Vitvera Gábor: Szerintem akkor eléggé szépen kiveséztük itt a nyílászárók kérdését is, ugye marad az utolsó munkafázisunk, ezek szerint a hőszigetelés, amikor is nekünk már van egy zárt házunk, de még szökik a meleg mindenhol leginkább a falakon keresztül és akkor ugye mi ezt elkezdjük kintről hőszigetelni. Hogyan zajlik ez pontosan?

Hogyan zajlik a hőszigetelés?

- Székely József: Annyi kiegészítést tennék hozzá rögtön, hogy nemcsak a falakat hőszigeteljük, hanem ma már szigeteljük az aljzatot, a födémet és a falakat. Tehát gyakorlatilag ha magad elé képzelsz egy klasszikus téglatestet, akkor ezt lekövetjük magában az ingatlanban is, és a téglatestet minden oldalról gyakorlatilag beszigeteljük. Hogyha belülről indulunk, akkor ugye belülről mindenhol lekerül a lépésálló szigetelés, amely lépésálló szigetelés az aljzatbeton alatt helyezkedik el, rajta a korábban megöntött szerelőbetonunk van, és ez általában ma már átlagos vastagságban tíz centiméterről indul, de nem ritka a tizenöt centiméteres szigetelés sem az aljzatban.

- Vitvera Gábor: Ez ugyanaz az anyag, mint ami kint van a falon, amit látunk?

- Nem, nem, nem. Itt jellemzően lépésálló szigetelésről beszélgetünk, ez egy keményebb anyag, mint ami a homlokzatra kerül. Itt általában ez vagy XPS vagy lépésálló EPS.Táblában vásárolt és hőszigetelő funkciója van. Ez egyszer az, ami az aljzatban kerül szigetelésre. Aztán nézzük a födémet, mert egyébként bármilyen meglepő is, de például hogyha egy utólagos szigetelésben gondolkodunk, akkor nem a homlokzat szigetelése az, ami a legelső, hanem a legtöbb meleg a födémen szökik el. A meleg felfelé száll, és akkor a födémen távozik a legtöbb meleg, tehát a födém hőszigetelés az ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a homlokzati hőszigetelés. Ugye itt attól függően, hogy milyen födémrendszerünk van, attól, hogy a betonfödém, ugyanúgy kell szigetelni, tehát ugyanilyen fontos annak a hőszigetelése.

- Vitvera Gábor: Ezt melyik oldalról csinálod, tehát hogyha ez egy egyszintes ház, akkor a plafont vagy a födém tetejét szigeteled?

- Székely József: A födém tetejét szigeteled.

- Vitvera Gábor: Tehát ugyanúgy, ahogy az aljzatnál, ugyanúgy felülről.

- Székely József: Így van, tehát neked van egy kész mennyezeted, amit te belülről látsz, és afölött van a szigetelés. Ma már ennek az átlagos vastagsága 30 centiméternyi szigetelés, ami azért elég izmos.

- Vitvera Gábor: Milyen vastag maga a födém?

- Székely József: Attól függ. Egy betonfödém az általában 20-25 centiméter vastag, egy fafödém pedig ugyebár a födémgerenda, ami általában tizenötször tizenötös vagy tizenötször húszas legdurvább esetben. Tehát, hogy nagyjából ez a 15-20 centiméter, 15 és 25 centiméter között változik a födém vastagsága.

- Vitvera Gábor: Akkor közel 40-45 centi vastagságnál vagyunk itt.

- Székely József: Alapvetően igen, így van. Itt járunk abban a kérdésben, hogy akkor a födémet is leszigeteltük. Itt ugye többféle verzió van, itt a födémnél azért már nem annyira egyértelműen deklarált, mint ahogy rávágtad rögtön az elején nagyon helyesen az aljzatnál, hogy ez táblában van. Na, itt is van olyan, ami táblában van, hiszen a különböző gyapotok, akár kőzet, akár üveggyapot, azok vagy táblában vagy tekercsben vannak, de nagyon-nagyon sok teret hódít manapság már a szórt vagy a fújt szigetelés, ki hogy hívja. Ezek ugye cellulóz szigetelések, a purhab szigetelés, tehát mindenféle olyan szigetelés, amit szórnak. Végül is emberi kéz végzi maga a befújást, de mivel fújás így minden apró rést tömít, egy jóval homogénebb felületet tud biztosítani, mint egy kézzel lerakott táblás verzió, cserébe az árban is egy kicsivel másabb. De nagyon fontos a födém hőszigetelés, úgyhogy ez egy külön válfaja a szigetelésnek, és aztán érünk rá a klasszikus szigetelésre, amit kívülről a homlokzati hőszigetelésnek mondunk, vagy nagyon sokan egyszerűen csak drive it-nak mondanak. Ez is még egy népszerű neve. Itt ugye a homlokzatra felkerül maga a szigetelőanyag, ami megint csak lehet akár EPS, vagy akár lehet kőzetgyapot is ugye.

- Vitvera Gábor: Mi ez az EPS?

- Székely József: Ez népiesebb, mint a hungarocell, olyan, mint a flex, ugyanaz a típus, hogy beidegződés, gyakorlatilag ez az EPS, hát ugye van ebből grafitos is, az ugye szürke színű, a normál az ugye fehér színű, amit látunk fehér táblákban ez a polisztirol, hungarocell, EPS, ki hogy hívja. Ez felkerül a falra, ragasztásos módszerrel, ugye pont perem rendszerrel felragasztjuk az oldalfalra, ez azt jelenti, hogy megfogjuk a kis táblácskánkat, a hőszigetelő táblát, körbe kenjük a keretét, és néhány pontszerű pogácsát teszünk a tábla közepére, majd feltesszük a falra. Fontos, hogy ezt ugye így rögzítjük a táblát a ragasztóval, és nemcsak rögzítjük, hanem akár távolságot is tartunk a faltól, hiszen a hőszigetelő lemez hivatott arra, hogy síkot képezzünk. Ez egy fontos piaci információ, és megint csak szokott belőle félreértés lenni az ügyfél és a kivitelező vállalkozó között, hogy elképzelhető, hogy a falazásban azért volt némi fennakadás, nem teljesen 100%-ban függő itt-ott, vagy valami történt vele, de hogy ettől még statikailag teljesen perfektuális, tehát áll az ingatlan, nem lesz semmi baja. A homlokzati hőszigetelés az, amivel síkot kell képezni, amivel síkot érdemes képezni, ezáltal lesz egy egyöntetű külső csomagolása az épületünknek. Felkerülnek ezek a hőszigetelő táblák. 

- Vitvera Gábor: A távolságtartást hogy oldod meg?

- Székely József: Ragasztót teszel rá, és akkor úgy nyomod a falhoz.

- Vitvera Gábor: És akkor itt tudod beállítani függőlegesbe. 

Székely József: Itt tudod beállítani, pontosan. És itt nagyon fontos az, hogy itt jön ki az a technológiai sorrend, hogy miért kell, hogy ehhez bent legyen a nyílászáró. Hiszen amikor a homlokzati hőszigetelést felrakod és eléred a nyílászárónak a szélét, akkor te ráfordulsz a szigetelésre, a nyílászárónak a tokszerkezetére. És akkor itt van az a nagyon fontos körülmény, hogy gyakorlatilag rázárunk a tokszerkezetre. A tokszerkzet az ugye, mindenki hallotta már, ilyen meg olyan légkamrás, meg ilyen meg olyat tud a profil, meg 7, meg 8, meg száz légkamrás, hogy mindent is tud, de itt van ennek jelentősége, hogy ugye maga a nyílászárónak a tokszerkezete, az egy szigetelt valami, és mi, hogyha a falon tovább hozzuk a szigetelést, rázárunk a szigetelésre, erre a szigetelt valamire, ami jelen esetben a nyílászárónak a tokszerkezete, akkor ott keletkezik egy olyan csomópont, ahol már nem megy be a hideg az ingatlanba. Ugyanez fontos egyébként alul is és felül is, tehát hogyha magunk elé képzeljük ezt a téglatestet, akkor fontos, hogy a homlokzati hőszigetelés az alul összeérjen és legyen közös metszete képzeletbelileg az alsó szigeteléssel, hiszen ugye fizikálisan nem tud találkozni, mert közöttük van a fő falunk, fönt pedig szintén közöttük van a koszorú vagy a födémünk, de hogy legyen közös metszete. Épp ezért nagyon fontos például egyszintes épületeknél, hogy amikor mi a homlokzati hőszigetelést tesszük fel, és látjuk a kinyúló szarufavégeket, akkor abból a hőszigetelés táblákat kivágjuk a szarufákat, és feltoljuk a lehető legföntebbre, hogy a homlokzati hőszigetelés felső, fölérő részének, meg a födémhőszigetelésnek szintén legyen közös metszete. Jó, tehát ez nagyon fontos, ez a hőszigetelésnek az alapszabálya, hogy összeérő hőszigetelési szerkezetek legyenek.

- Vitvera Gábor: Különben megszökik a meleg kettő között.

- Székely József: Különben megszökik, illetve hőhíd keletkezik, itt lehet tárgyalni a méltán népszerű hőhíd fogalomnak a tárgyát, hiszen itt keletkezik ez a tipikus hőhíd, ahol ugye párakicsapódásra lesz lehetőség, és ahol megjelenik a pára, ott megjelenik a penész. Ezt elkerülvén érdemes a szigetelésre odafigyelni.

 - Vitvera Gábor: Az a hőhíd, amikor mondjuk a fal egyik fele nagyon meleg, mert bent van, a másik fele hideg és kint van és nincs köztünk szigetelés?

- Székely József: Így van, az a hőhíd, ahol a falazaton van egy olyan pont, vagy egy olyan rés, vagy egy olyan hely, aminek eltér a tulajdonsága a többitől. Ha ez a szigetelés mindenhol összeér, akkor nem tér el se felül, se alul a szigetelés, de hogyha tételezzük fel a felső födémszigetelésünk itt van, a homlokzatot meg csak idáig engedjük, akkor itt ugye a felső sarokban keletkezik egy hőhíd, merthogy ott ugyebár a falazatnak a hőátbocsátási tényezője, meg úgy egyáltalán a tulajdonság az eltér az alatta meg a fölötte lévőtől, és akkor ott párakicsapódás történik. Tehát itt a hőszigetelésnél erre nagyon érdemes figyelni. Ugye ahogy fölrögzítettük a hőszigetelő táblákat, akkor itt ugye nem áll meg az esemény, mert akkor ezeket még ugye nyilván rögzítjük mechanikusan is, ez fontos, hogy nemcsak ragasztóval ragasztjuk, hanem mechanikus rögzítésre is szükség van ezeknek a hőszigetelő tábláknak, majd amikor ezzel megvagyunk, akkor ezt gletteljük, hálózzuk, gletteljük, és a végén pedig kap egy csinos kis nemesvakolatot.

- Vitvera Gábor: Erre van más technológia? 

- Székely József: Homlokzatképzésre van, vannak szerelt homlokzatok, de ezek inkább csak irodaházakban vagy nagyobb létesítményeknél vannak. Általában ezekben a társasházakban és családi házakban 99%-ban ez a technológiai megoldás, hogy egy drive it-olás, és akkor utána megy a nemesvakolat, ami egy ilyen kőörleménnyel dúsított vakolatforma, ami levegőn szárad, tehát gyakorlatilag fölhúzzuk glettvassal és akkor eldörzsöljük, vagy elkaparjuk, és akkor ennek lesz egy ilyen struktúrája. Itt is fontos az, hogy ez is egy kézzel készült termék, tehát nem lesz két egyforma homlokzat, lehetnek benne kisebb-nagyobb formai eltérések vagy képletbeli hibák, hiszen két emberi kéz csinálja ezt is. És ez viszont kívülről már szépészeti, esztétikai, befejező szakipari munka, hiszen kívülről már utána ezt fogja látni a kedves megrendelő, vagy a kedves házépítő, ez ott lesz vele most már örökre, hiszen ez lesz a legvégső felülete és a legvégső rétege ennek az ingatlannak kívülről.

- Vitvera Gábor: Szerencse, ez a nemesvakolat azért egy elég textúrált felület, tehát nem szempont az, hogy ez nem tudom súrlófényben tökéletesen sima legyen?

- Székely József: Igen, nem annyira szempont, igen.

Milyen vastag legyen a szigetelés?

- Vitvera Gábor: Milyen vastag szigetelést kell fölrakni, vagy érdemes fölrakni, vagy van erre valamilyen ökölszabály, hogy így nem tudom, ha ilyen az ablakod, akkor ekkora legyen a hőszigetelés. Nyilván a fokozatosság elvét ezt így értem, de hogy van-e itt valami, ami miatt érdemes esetleg nagyobbat rakni, kisebbet rakni.?

- Székely József: Általában a tervezőasztalnál eldől, hogy milyen szigetelés megy rá, hány centiméter vastag. Vannak sztenderdek, amiket teljesíteni kell, ezt jelen pillanatban a TNM rendelet szabályozza, hogy milyen hőátbocsátási tényezővel kell rendelkeznie egy újépítésű háznak a falazata. És a falazattól is függ, hiszen mondjuk egy ytong falazatnak más a hőátvezetési tényezője, mint egy kerámia falazatnak. A rendeletnek megfelelően van egy minimum elvárás, ennél persze lehet többet tenni. Mi azt is szoktuk javasolni, hogy ha van rá lehetőség és elfér, akkor érdemesebb egyébként többet tenni, én ma már azt mondom, hogy a 12-15 centiméter a minimum, de az átlagos a 20 centiméter ma már a szigetelésben, hiszen ez a leginkább megtérülő beruházás olyan esetben, amikor újépítésről beszélünk.

- Vitvera Gábor: Miért?

- Székely József: Azért, mert ez fogja megakadályozni azt, hogy nyáron nagyon felmelegedjünk, illetve télen a felmelegített falunk, az kifelé leadja a drága pénzért megtermelt hőenergiánkat. Itt a szigetelés vastagságánál felhívnám a figyelmet arra, hogy itt nem is a szigetelés vastagsága a fontos, tehát hogy a legtöbben ezen vannak leakadva, hogy miért nem elég tizennégyes, vagy a tizenötös helyett miért nem elég tizenkettő, de hogy valójában a szigetelés vastagságának az árkülönbözete, vagy a szigetelés vastagsága az a teljes hőszigetelő rendszernek még talán a 15%-át sem adja. Mert hogy ugye mi történik? Van egy hőszigetelő táblának a bekerülési értéke. Van a ragasztónak a bekerülési értéke a dübelezés, a hálóé, meg ugyebár a vékony vakolaté, meg a kollégának a munkadíja. Hogyha ezt az egészet figyelembe vesszük, és azt mondjuk, hogy az egész rendszer ez mondjuk 20-25 ezer forintba kerül egy négyzetméter, akkor ebből olyan 5 ezer forintot képvisel a hőszigetelésnek az ára, vagy 6 ezer forintot, tehát a nagyságrendnek a 20-25%-át. És ugye a 20-25%-on belül van az a mozgásterünk, hogy most akkor kettő centivel vastagabbat vagy kettő centivel vékonyabbat tegyünk fel. Nahát, itt nem érdemes ezzel lamentálni, hanem minél vastagabbat tegyünk fel, hiszen az összes többi járulékos dolog az pontosan ugyan annyiba fog kerülni akkor is, hogyha 15 centeset tesznek fel a kollégák, meg akkor is, hogyha 18-asat. Viszont hőérzetben meg fog tudni térülni ez a különbség, mert ez egy elenyésző különbség, ha már úgyis hőszigetelve van az ingatlan.

- Vitvera Gábor: Inkább plusz két-három centiért mondjuk kifizetünk akár 1000 forintot pluszban négyzetméterenként, ez a 25 ezernek az 5%-a sincsen.

- Székely József: Így van, és egy átlagos háznak azért 200-250 négyzetméternél nincs több a homlokzati felülete, amire vetíteni kell ezt az ezerforintos különbséget, és ez a 250 ezer forint, ez nem egy nagy tétel ahhoz képest, hogy aztán ennek a sokszorosát fogjuk eltapsolni szaniterre meg burkolatra.

- Vitvera Gábor: Nagyon jó, most már nemcsak olyan tippünk van, hogy hogyan spóroljunk, vagy hogyan kerüljünk el hibákat, hanem ugye most bejött egy olyan tipp is, hogy na, ha valahol, akkor itt megéri azt a kis plusz költséget ráfordítani, hiszen a hőérzetünk más lehet, és mivel a munkadíj meg minden más fix, ezért ez egy jó irány.

- Székely József: Igen, ugye itt is a hőszigetelésben is van az EPS mellett egy másik irányzat, a kőzetgyapot, a homlokzati kőzetgyapot. Ugye itt azt mondják, hogy ez egy jobban lélegző szigetelés, azt is mondják, hogy ez ugye hangszigetelőbb szigetelés, mint az összes többi, és itt is ugyancsak a fokozatosság elvére vagy úgy egyáltalán erre az egészre felhívnám a figyelmet, mert hogyha egyébként nyílászárók meg falazat tekintetében nem költöttünk arra, különösebben, hogy ez egy hanggátló fal legyen, akkor nem biztos, hogy érdemes a kőzetgyapotot választani és ott elkölteni azt a 30-40% felárat. Vagy hogyha nyílászáróban egyébként nem fizettük meg annak a felárát, hogy ez egy vastagabb vagy hanggátlóbb üvegezés, vagy hangátlóbb tokozat legyen, akkor megint csak nem biztos, hogy érdemes itt a kőzetgyapotot választani, és azt mondja, hogy akkor majd én a kőzetgyapottal itt megoldok mindent, mert lehet, hogy a falazaton nem, de akkor majd esetleg a hangok betámadnak az ablakon meg a nyílászárón. Szóval megint csak érdemes ezeket rendszerben megvizsgálni, és nem csak külön azt megnézni, hogy a kőzetgyapotnak a hőszigetelő tulajdonsága az nekem most jobb lenne, mint az EPS-é. Mindig próbálkozzunk azzal, hogy rendszerben vizsgáljuk az egész ingatlant, hogy van-e értelme annak, amit szeretnénk.

Hogy áll most az ingatlanunk?

- Vitvera Gábor: Józsi, még egy státuszt kérek szépen tőled. Hogy állunk most időben, pénzben, mi van még hátra, hány százalékos készültségnél vagyunk?

- Székely József: Azért itt, amikor már a külső hőszigetelés megvan és a nyílászáró bent van, akkor itt már azért az 50%-ot elértük általában.

- Még mindig csak 50? Ez a ház ez áll, vannak szobák, bent vannak az ablakok. Mi kell még?

- Székely József: Hohó, nagyon sok minden. Jön a gépészt, a villamosszerelés, jön a burkolás, a szaniterek, a vakolás, a betonmunkák még, a hűtés, szellőzés, tehát nagyon sok minden van még hátra, és most jönnek az igazán drága dolgok. Ezek voltak a látványos, de fajlagosan kevesebb összegből megúszható munkálatok, és ezután jönnek a kevésbé tömegi dolgok, de annál drágábbak, amikre el lehet locsolni a pénzt. Egyébként időben most már jók vagyunk, mert időben elérkeztünk arra az inflexiós pontra, hogy most már innentől kezdve olyan munkálatok következnek, amelyeket lehet egymás mellett párhuzamosan végezni. 

- Vitvera Gábor: Több csapat tud bent dolgozni, mert ez egy zárt védett ingatlan.

- Székely József: Így van, amikor bekerülnek a nyílászárók, akkor onnantól kezdve jön el az a pont, hogy kívülről már lehet hőszigetelni, fölülről is lehet hőszigetelni, de közben belülről már tudnak dolgozni a következő epizód szerinti gépészek és villanyszerelők.

- Vitvera Gábor: Most van az a becsapós pont, én ezt akkor így hívom, hogy már nagyon látványosan áll a házunk, már elvileg időben is nagyon jól vagyunk, hiszen indul a párhuzamos munka, és akkor most már gyorsan befejezzük, de valójában amiért becsap minket, hogy a pénzünknek a nagy részét még ezután fogjuk elkölteni, ha jól értem.

- Székely József: Pontosan, és ezután jön az a legnagyobb veszélyforrás, hogy ezután a szakmák egymással párhuzamosan, egymásra épülve, de egy időben fognak dolgozni. Mert ugye eddig jobb esetben egy szerkezetépítő csapat volt ott, aki saját maga után dolgozott, és most jön el az az első pont, amikor már olyan csapatok jönnek, akik kaptak egy ingatlant vagy örököltek egy ingatlant, amiben most dolgozni kell. Itt jöhet ki annak az esszenciája, hogyha valaki esetleg nem egy generálkivitelezővel dolgozik, akkor itt van elsőként az a pont, amikor elkezdődhet az egymásra való rávallás, amikor majd az egymásra mutogatás korszaka elkezdődik. Ez egy izgalmas időszak lesz.

- Vitvera Gábor: Hát nagyon szépen köszönöm a rengeteg tanácsot, és szerintem a hallgatóknak is sikerült elég nagy értéket adnunk. Ugye ami szerintem ebben az epizódban így egy izgalmasabb rész volt az egyértelműen a nyílászárók kérdése, hiszen talán ott lehet a költségvetésünk egy jelentős részét elkölteni, akár fölöslegesen is. Ugye az itt megtanult fokozatosság elve miatt maga a tetőfedés, illetve a többi fázis az talán kevésbé rejt magában nagyobb buktatókat. Nyilván ott is el lehet szállni, de azért hogyha jól értettem, nem ott van a kutya elásva. Köszönöm szépen Józsi, hogy itt voltál, és hogy ezt megosztottad velünk. Hát ugye mi folytatjuk még tovább majd a következő epizódokban, ahogy itt még rátérünk ezekre a párhuzamos munkálatokra. Ugye ne feledjétek, a következő epizódban rátérünk a gépészetre, bekerül fűtés, villamosság, meg egy csomó minden egyéb, emellett rá fogunk térni az okosotthonokra, és lesz egy új vendégünk, és megvizsgáljuk azt, hogy az okosotthonok vajon hatékonyabbá tehetik-e, és ha igen, akkor hogyan, a gépészetet. Addig is látogassatok el a dodo.hu/hazi-feladat oldalra, a checklistát kibővítettük ennek az epizódnak a tanulságaival, ne felejtsétek el a műsort értékelni, illetve feliratkozni rá, Apple Podcasts, Google, Spotify, illetve Youtube, a DODO Youtube-csatornáján, és hát akkor folytatjuk tovább. Köszönjük szépen!

- Székely József: Köszönjük szépen! Sziasztok!