A megfelelő gépészeti és okosotthon megoldásokkal nemcsak nagyon sokat lehet spórolni, hanem az életedet is megkönnyítheted.

A DODO házépítős podcastjának, a Házi feladatnak hetedik adásában a műsor házigazdája, Vitvera Gábor - a DODO alapítója - Székely Józsival, a Generál Kommandó ügyvezetőjével, valamint Zelena Gergellyel, az AccessPoint ügyvezetőjével azt járja körbe, hogy mi mindent értünk a gépészet gyűjtőnév alatt, valamint milyen okos megoldások léteznek ma a piacon.

A hetedik epizódban olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy mit foglal magában pontosan a gépészet, milyen sorrendben követik egymást a lépések, vannak-e ezzel kapcsolatos trendek, mit kell tudni az okosotthonról vagy hogy miben könnyítheti meg az életedet. Tarts velünk!

Hallgass bele!

Töltsd le a műsorban elhangzó tippeket!

Szeretnéd egyben látni a legfontosabb lépéseket, amelyeket érdemes követned a házépítés- és felújítás során? Töltsd le checklistünket, amit csak neked készítettünk el az epizódban elhangzottak alapján!

Hallgasd meg az összes epizódot!

Inkább olvasnál?

- Vitvera Gábor: Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit a Házi feladat podcastban, ahol az ingatlankeresés, házépítés és felújítás egyes munkafázisaiba kalauzolunk el. Ha eddig nem követted a podcastunkat, akkor látogass el a dodo.hu/hazi-feladat oldalra, ahol meghallgathatod a korábbi epizódokat, és megnézheted, hogy kik a műsor résztvevői. Ebben az epizódban folytatjuk tovább az építkezésünket, ugye a hatodik részben fölkerült a tető is a házunkra, bekerültek a nyílászárók, meg elkészültek a falak is, most pedig megyünk tovább, ugyanis egy nagyon izgalmas epizód jön, ahol már elindulhat végre a párhuzamos munkavégzés. Ebben az epizódban vendégem Székely Józsi, a Generál Kommandó ügyvezetője, aki közel 10 éve foglalkozik kivitelezéssel, eddig 426 projekten van túl, és több mint 264 ezer négyzetméter felépítéséhez vagy felújításához volt köze csapatával. Másik vendégünk pedig Zelena Gergő, az okosotthonok egyik legfelkészültebb szakértője, az AccessPoint ügyvezetője és az OkosOtthon Labor podcast műsorvezetője. Sziasztok! Köszöntelek titeket a műsorban.

- Székely József: Helló, sziasztok, üdvözlök én is mindenkit!

- Zelena Gergely Sziasztok, sziasztok!

- Vitvera Gábor: Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtátok ismét a meghívásunkat! Amit szeretnék az elején, hogy tisztázzuk le pontosan ezeket a fogalmakat. Józsi, mit jelent az, hogy gépészet. Mit értünk alatta így egy házépítés során?

Mit foglal magába a gépészet, mint gyűjtőnév?

- Székely József: A gépészt az kicsit olyan, mint a flex. Ma minden sarokcsiszolót flexnek hívnak, pedig az valójában egy márka. Ugyanez van egy kicsit a gépészettel is, hogy gépészetnek hívjuk összefoglaló néven gyakorlatilag mindent, ami beletartozik a házon belül a működéshez kapcsolódó mindenféle rendszereket, legyen ez a klasszikus gépészet, fűtés, hűtés, szellőzés, és ma már a köznyelv oda sorolja a villamos rendszereket, illetve az okosotthont is. Ezt így összefoglaló néven nagyon sokan gépészetnek hívják, de valójában épületgépészetnek része a hűtés-fűtés és a víz-lefolyórendszer. Van az épületvillamosság, annak lenne része ugyebár az épületnek a villamos rendszere, és az épület villamosságnak az egyik válfaja, vagy egy továbbfejlődött rész az pedig az okosotthon, hogyha így nézzük, mert valójában az okosotthon egy gyengeáramú rendszer, hogyha így nézzük.

- Zelena Gergely: Sőt, nekem ez egy újdonság, hogy a gépészethez sorolnak bennünket, de akkor ezek szerint erre van példa.

- Vitvera Gábor: Hát akkor ehhez mi is hozzájárultunk, hogy itt szépen összemostuk ezt az összes területet egy epizódban, ráadásul még úgy is hívjuk, hogy gépészet.

- Székely József: Valójában nem szakmailag van így, hanem a köznyelvben. Mi nagyon sokat találkozunk olyan emberekkel, meg olyan megrendelőkkel, akik ugye első házépítők, első bálozók, és nekik ugye ezek a fogalmak, ezek nincsenek meg, tehát őket nem képezte ki senki feketeöves építkezőkké az elmúlt néhány évben. De most mi megtesszük, tehát ők most már pontosan fognak tudni fogalmazni még egy ajánlatkérés kapcsán is, hogy valójában mire is van szükségük, és mi is az, ami nekik szükséges majd itt az ajánlatkérés folyamán. Tehát most így tegyük tisztába ebben a verzióban. Tehát itt most fogunk beszélni épületgépészetről, ami alkalmazza ugyebár a fűtést, hűtést, a víz- és lefolyórendszereket, fogunk beszélni szellőzésről, ami szintén az épületgépészet része, fogunk beszélni villamos rendszerről, épületvillamossági rendszerekről és utána fogunk beszélni még ezt követően, vagy ennek valamelyest részeként az okosotthonokról, amelynél én lehet, hogy át is adnám majd Gergőnek a szót, és azt mondanám, hogy ő ölelje fel ezzel együtt a gyengeáramú rendszereket is, hiszen kicsit ezek összeforrnak.

- Zelena Gergely: Így, így.

- Vitvera Gábor: Gergőt nem biodíszletnek hívtuk, tehát nagyon reméljük, hogy itt okosotthon szakértőként megtudhatjuk azt is, hogy mi az az okosotthon.

Mi az az okosotthon és, hogyan működik?

- Zelena Gergely: Hallgattam itt, hogy hogyan is ítéli meg akkor ezek szerint a nép egyszerű gyermeke, első építkező, és ebben tökéletesen igazad van, hát honnan is kellene tudni bárkinek? Többek között én sem tudtam annak idején, hogy mi az a gépészet. Hát tulajdonképpen az okosotthonra ilyen hivatalos, egyetemes megfogalmazása, hogy mit is jelent, szerintem nincsen, mert egyébként is viszonylag friss területről van szó, bár mondjuk van már múltja, de úgy igazán áttörés én szerintem az elmúlt 5-10 évben, és inkább 5 évben történt az okosotthonoknál. Ez azért is érdekes helyzet, mert akik egy kicsit korábban nyúltak bele, mint mondjuk ez az említett 5 év, ők megégethették ám magukat, mert nem volt még annyira kész az okosotthon, mint amennyire most van készenlétben, illetve hát még mindig óriás fejlődése van. Na, a lényeg az, hogy minden, amit itt a Józsi említett, ahhoz nagyon erősen hozzá lehet illeszteni, és hozzá is illesztjük az okosotthon rendszereket. Főképp mondjuk, hogyha tényleg ezt a hagyományos értelemben vett gépészetet vesszük, akkor ott segítünk optimalizálni, talán így lehet a legjobban megfogalmazni akár egy hűtési rendszert, akár egy fűtési rendszert, de beszélhetnénk az árnyékolásról, a világítástechnikáról, gyengeáramról majd külön fogunk beszélni.

- Vitvera Gábor: És maguknál, itt az okosotthon rendszereknél mennyire a gépészet a fő fókusz, vagy mennyire valami más? Mert amiket én láttam, szembejöttek velem hirdetésen, mindenféle színes világításokról, meg egyéb ilyen csilli-villi dolgokról.

- Zelena Gergely: Ez a kényeztetés, ez a kényelmi funkció. Persze, hát ketté lehet választani, ugye van a költséghatékonyság része, az a kevesebb, az a szűkebb. De az előkészületeknél ezt már fölhoztuk ezt a Pareto-elvet, tényleg körülbelül a 20%-a ez az ökölszabály, az okosotthon rendszereket érintő bármilyen megoldásnak, ami kifejezetten tényleg rá mondható, hogy költségmegtakarítás, és a nagyobb része az ma még inkább a kényelmi funkciót tölti be. Ugye egyrészt tudjuk automatizálni. Itt is ketté választhatjuk, vannak automatizált rendszerek, meg vannak vezérelt rendszerek, szóval, hogy az okosotthon mind a kettőt jelentheti. Értsd, hogyha hazaviszel egy okosizzót, betekered és állítgatod a telefonodról, tulajdonképpen már akár okosotthonról is beszélhetünk. Jó, ez kissé túlzás, de valahol ez a belépőszint, ez a vezérlés, és aztán amikor meg mondjuk másik vége, hogy az öntanuló algoritmusok már jobban tudják, hogyan álljon össze egy világítási kép, mint te magad, és ugye ez attól teszi függővé, hogy éppen ki van otthon, mikor érkezett haza, milyen napszak van, milyen hangulatod van, és ez nem túlzás, na, az meg az automatizált otthonnak a vége, és akkor a kettő között lehet paraméterezni.

- Vitvera Gábor: Igen, itt ami nekem azonnal feltűnik, hogy nyilván egy ilyen okosizzót mindenki tudja, hogy betekerhetsz bármilyen foglalatba, és onnantól kezdve vezérelheted. De hogyha visszaugrunk egy kicsit itt a komolyabb, számomra talán komolyabb vagy izgalmasabb részéhez, hogy hogyan fogja ez vezérelni a házunkat, akár a fűtésünket, akár a világításunkat átfogóan. Engem az érdekel, hogy hol jön be az okosotthon a képbe? Ez egy utólagosan telepítendő dolog, vagy ennek már a tervezési, kivitelezési fázisban komoly szerepe van, tehát kicsit menjünk itt bele a technológiákba, hogy lesz nekem okosotthonom, és ez hol jön be a képbe?

- Zelena Gergely: Előre kell gondolkodni. Mindig azt tanácsoljuk, hogy abban az esetben, hogyha van rá lehetőség, nyilván ugye zöldmezős beruházásnál a legegyszerűbb, mert bár azért ott is vannak kihívások, mert hihetetlen, hogy szajkózza az ember és sulykoljuk, és mégis aztán valahogy csúsznak ezek a dolgok. Mondjuk hogyha mi bábáskodunk a rendszer kiépítése fölött, akkor azért próbáljuk tartani ezeket a határidőket. Szóval előre kell mindenféleképpen gondolkodni. Csomó szenzort helyezünk el, hogyha már komplexebb rendszerekről van szó, most annak valahol kiállást kell tudnunk biztosítani. Tehát akkor itt már belemehetünk abba is, hogy az elektromos hálózat megtervezése okosotthon szempontjából kritikus.

- Vitvera Gábor: Tehát az akkor már baj, hogy nem az építészeti tervezési fázisban kezdünk el ezen gondolkodni?

- Zelena Gergely: Pontosan. Amikor jön a gépészeti tervezés azzal párhuzamosan az okosotthonokat is egy külön layerrel kell tervezni, és akkor utána meg, hogy mennyire komplex, mibe nyúlunk bele, mihez passzintunk bármilyen okosotthon megoldást.

- Vitvera Gábor: Itt elsősorban a vezetékezés a fő, amit ki kell építeni?

- Zelena Gergely: Hát nézd, van vezeték nélküli technológia is, de én eredetileg távközlés irányából jöttem, és úgy kapcsolódtunk be az okosotthon rendszerekbe. Ott is azt mondjuk, hogy azért, amit lehet, azt vezetéken oldjuk meg, de tök jó vezeték nélküli megoldás is. Mindegy, ebbe is külön belemehetnénk, hogy nyilván van, ahol már kifejezett előnye van, de a vezeték a legtutibb, ha az be van húzva, akkor az szuper. Ugye a vezeték nélküli rendszer az hol jöhet szóba? Például, amikor utólagosan akarunk valamit, albérletet. Ott már beköltöztünk valahova, előttünk is laktak, meg lehet, hogy utánunk is fognak, nem is nagyon engedik, hogy ott elkezdjünk gépészkedni. És akkor tökéletes megoldás lehet egy ilyen vezeték nélküli rendszer. A vezeték nélküli rendszereknek még ami nagyon nagy előnye, hogy nagyon egyszerű bővíteni. Ha utólagosan eszünkbe jut még valami, akkor a vezeték nélküli technológiának köszönhetően fölillesztünk még bármit. egy szenzort például.

- Székely József: De ez is úgy működik, mint mondjuk a riasztók esetében, hogy meg lehet oldani mindent vezeték nélkül is, de mondjuk sokszor annyiba kerül, mint vezetékkel. Tehát maga a hálózati eszközök, azok nagyságrendekkel drágábbak.

- Zelena Gergely: Igen sokszorosa, így van.

- Vitvera Gábor: Ha már belementünk itt abba, hogy sokszorosa, hogy kell számolni egy teljes beruházásnak, mondjuk egy új családi ház építésének, hány százalékával dobja meg a költségeket, hogyha okosotthont szeretnénk? És most itt nyilván a gépészetre fókuszálva nem arról beszélünk, hogy van pár színes izzónk, hanem arról, hogy itt ténylegesen van egy intelligens fűtésvezérlésünk, vagy hogy a redőnyök, zsaluziák, világítás, szellőztetés stb?

- Zelena Gergely: Hát nézd, hogyha nem ilyen extrémitások irányába hajlunk, mert ugye a belső kialakítás, az baromira meg tudja dobni az építkezésnek a végleges költségét. Tehát, ha nem Olaszországból hozatjuk a 2x2 méteres márványlapokat, akkor olyan 2-3% ez a standard, amivel számolunk, de akkor abban már tényleg egy komplex megoldás van benne, nemcsak egy körte betekerése.

- Vitvera Gábor: Tehát, hogy plusz 2-3%. Reális az, hogy egy 200 milliós ingatlannál ez mondjuk 4-5 millió forintból megoldható?

- Zelena Gergely: 2-3-5 millió. Tényleg attól függ, hogy mit tudom én a garázskaputól kezdve a bejárati ajtó, egyébként az összes nyílászáró. Szóval, hogy ma már ott tartunk, hogy annyira rugalmasak a rendszerek és annyi minden létezik már eszköz szinten, hogy körülbelül a fantáziánk szab csak határt, hogy mit akarunk és mit tudunk, nem is az, hogy mit tudunk, mit akarunk automatizálni és vezérelni.

- Vitvera Gábor: És ezt jól értelmezem, hogy ez a kettő mindig külön eszközt jelent? Tehát, hogy nincsen olyan, hogy okos kazán, olyan van, hogy kazán, meg okos vezérlés hozzá, vagy nincs-e, hogy okos redőny, olyan van, hogy redőnyhöz valami szenzorvezérlő, tehát gépészeti elemeket építünk be, és ezeket okosítjuk föl, nem pedig olyan, mint amikor veszünk egy tévét, amiben már benne van az okos eszköz?

- Zelena Gergely: Nem egészen, mert azért fejlődik ez a terület, de például az open teremről gondolom úgy is fogunk beszélni, de egyébként a redőnynél is vannak buta redőnymotorok, meg vannak már eleve okosított redőnymotorok és ilyen megoldás.

- Székely József: Igen, most hogyha maradunk ennél az analógiánál, amit mondtál, hogy alapvetően ugye, hogyha vezérelsz telefonról valamit, az már az okosotthonnak a belépő szintje. Azt már rengeteg kazán tudja, hogy eléred távolról, és eléred az interneten is és egy alkalmazás segítségével növeled vagy csökkented a hőfokot. Ugyanezt tudja egy klíma, wifire csatlakozik, van hozzá egy hub, ugyanezt tudják ezek a különböző elektromos fűtőpanelek, hogy egy hub-on keresztül csatlakoznak az internetre, alkalmazásban tudod őket vezérelni. Ez az okosotthon belépő kategóriája mindenki számára elérhető, hogyha egy drágább típusú gépészeti terméket vásárol, mert akkor ezeket egy gyengeáramú hálózatra csatlakoztatva applikáción keresztül eléred, de mindegyiket külön applikáción, mindegyiket külön telepíted, és így tovább. Ez egy decentralizált rendszer, 684 darab applikációval fogsz rendelkezni a házat illetően. Én ezt alapvetően rendszernek semmiképpen nem nevezném.

- Vitvera Gábor: Oké, tehát ez az, amikor elindítod a robotporszívót a telefonodról?

- Zelena Gergely: Ez pontosan ugyanez. Itt vagyunk annál a pontnál, hogy ez nem automatizált, hanem ez egy vezérelt rendszer. De amit mondasz, Józsi, az nagyon fontos. Tehát, hogy egy idő után egész egyszerűen annyi applikáció lesz, hogy már azt se tudod, hogy hova nyúljál. Amikor látsz egy olyan letisztult felületet, ami mondjuk egy kiválasztott okosotthon-rendszerhez kötődik, valamelyik központnak a kezelőfelülete, ami alá ugye be van húzva az összes automatizált vagy csak vezérelni kívánt berendezés, aktor, szenzor, végberendezés, akkor azért az egy egészen más helyzet. Meg hogyha az abszolút automatizálás irányába megyünk el, akkor neked nem is nagyon kell semmit állítgatni, mert azt majd az algoritmusok kiszámolgatják, hogy mit hogy kell, és te észre se veszed, hogy ott beavatkozik.

- Vitvera Gábor: Igen, ez érdekes, tehát számomra valahol onnan indul az okosotthon, hogy a házam, vagy a ház megcsinálja azt, ami nekem eszembe jutott, mielőtt én megcsinálnám. Mielőtt föl kéne kapcsolnom a villanyt, ő már fölkapcsolta, mielőtt úgy érezném, hogy meleg van, ő már elkezdett hűteni. Mielőtt azt érezném, hogy sötét van, ő már nem tudom, fölhúzta a zsaluziát.

- Zelena Gergely: De ma még ez a ritkább. Inkább az van, hogy beavatkozgatnak a felhasználók. Természetesen tök simán megoldható az, amiről beszélsz most és ez az igény csak nyilván ez egyrészt költségekben is megmutatkozik, meg nem mindenki vágyik ilyen szintű komplexitásra, legalábbis nem ma. De nekem az a véleményem, hogy ebbe az irányba tartunk, és ide fog kifutni majd valahol ez az egész történet egyébként nem is oly távoli jövőben.

- Vitvera Gábor: Gergő, hogyha kivesszük így az egyenletből most csak a komfortot biztosító dolgokat, és tényleg arra fókuszálunk, hogy energiahatékonyság, gépészet, villamoshálózat, világításhoz kapcsolódó dolgok, akkor szerinted hol van a legnagyobb hozzáadott értéke az okosotthon rendszereknek? Talán a hol spórolunk, az a legjobb megközelítés ilyen szempontból.

- Zelena Gergely: Fűtés, hűtés, árnyékolás. Ez egyébként a mi olvasatunkban ez ilyen komplementer terület, de legalábbis szinergista módon kapcsolódik egymáshoz; és a világítás.

- Vitvera Gábor: Oké, tehát akkor ez a sorrend.

- Zelena Gergely: Hát nem sorrend, de ezek azok, amik egyértelműen megtakarításhoz vezetnek.

- Vitvera Gábor: Oké, szerintem vágjunk is bele, mert most már azért van egy ilyen átfogó képünk, hogy gépészet, okosotthon, hogyan kapcsolódunk össze. Menjünk végig így akkor ténylegesen ebben a sorrendben, amit itt említettél, hogy melyik területen Józsi, mi a technológia, tehát így azt fogjuk kicsit boncolgatni, hogyha mondjuk fűtésről beszélünk, hogy: Milyen technológiák vannak most? Melyiket miért érdemes választani? Nyilván mindig fontos kérdés az, hogy melyiknek milyen költségvonzata van, és akkor Gergővel pedig így rákapcsolódnánk arra a részre, hogy akkor ezt hogyan lehet felokosítani és mit fog csinálni így a rendszerünk. Úgyhogy vágjunk is bele a fűtésbe. Milyen fő technológiák léteznek ma?

Milyen főbb fűtési technológiák léteznek ma?

- Székely József: A fűtésből én úgy próbálnám nektek szemléltetni, hogy haladunk a legolcsóbbtól a legdrágábbig. A legolcsóbb technológia fűtésben ma az, hogyha csak egy egyszerű elektromos fűtést építünk ki. Ez ugye lehet elektromos padlófűtés, lehetnek elektromos fűtőpanelek, lehet elektromos klímával történő hűtés-fűtés, amelyeknek már egy jó hatékony fűtőkapacitása van, és eddig tart nagyjából az elektromos fűtésnek a kategóriája. Erről azt kell tudni, hogy ugye itt maga a bekerülési érték relatív olcsó, legalábbis a többi gépészeti elemhez képest, így a beruházásunk hamar elkészülhet, illetve ezek nagyon sok esetben készletes termékek, nincs benne semmi bonyolult dolog, nagyon kevés karbantartást igényelnek, cserébe viszont az üzemeltetésük drága. Tehát a havi díjban ezek később megmutatkoznak. Itt mindenkinek a kockázatkerülési, kockázatvállalási kedvére van bízva, hogy ő miben hisz jelen pillanatban. Illetve azért ezek komoly térhódítást járnak most az elmúlt időszakban. Tekintve, hogy ott van mellé napelem, amivel ugye meg lehet termelni ezt az elektromos áramot. Így ugye ma már az egyébként méltatlanul elhanyagolt elektromos fűtés egy picit új erőre kapott és reneszánszát éli, tekintve ezeknek a kiegészítéseknek hála. És egyébként ezek az eszközök viszonylag jól okos vezérelhetőek, mert a klímák azok mind okosíthatóak, mind csatlakoztathatóak rendszerekhez. Elektromos fűtőpanelek szintén, elektromos padlófűtésnek szintén vannak termosztátjai, meg szintén csatlakoztathatóak, mind-mind-mind lehet egy rendszer része.

- Zelena Gergely: És alapvetően, mivel ez a legegyszerűbb, ezt is tudjuk a legegyszerűbben szabályozni, és semmi másról nincsen szó, mint ki-be kapcsoljuk. Ugye elhelyezzük a termosztátokat, ahol el kell helyezni. Itt zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként általánosságban az elmondható, hogy minél több ponton mérünk valamit, például hőmérsékletet, annál precízebben tudunk majd a későbbiekben paraméterezni, de ez majd az egyéb rendszereknél lesz inkább izgalmas. Méri a termosztát is a beállított hőmérséklet, tehát hogyha eléri, akkor nyilván lekapcsoljuk, aztán visszakapcsoljuk, amikor elkezd visszaesni. Egyrészt valószínű, hogy maguk a termékek is már részben ezt tudják, mert ez tényleg nem egy bonyolult automatizmus. Jó példa a saját stúdiónk, ott ilyen kis elektromos fűtőpanelek vannak beszerelve, mert azt utólagosan egy raktárból alakították át stúdióvá. Ezt könnyen lehet mindenféle gipszkarton falazásokkal megoldani, és akkor oda fölszereltek a falra ilyen fűtőpaneleket, ami teljesen hagyományosan egy 230-as aljzatba becsatlakozik. Semmi mást nem csináltunk, egy okos konnektort beraktunk az aljzat és a csatlakozók közé, és az már hozzá van adva az okosotthon rendszerünkhöz, illetve az ottani központhoz, és akkor kényünkre, kedvünkre kapcsolgatjuk össze-vissza. De mondom, itt on-off.

- Vitvera Gábor: Ha valakinek ez nem szimpatikus, akkor merre mehet még?

- Székely József: Következő jelen pillanatban a gázkazán, kondenzációs gázkazán és rendszerei. Ugye itt lehet vagy radiátoros fűtés, vagy felületfűtés, amiben tudunk gondolkozni. Ugye a gázkazános fűtési technológia nem alkalmas hűtésre, emellé ugyanúgy telepítenünk kell split klímákat, vagy valamilyen jellegű hűtési rendszer, de nyilván ez a legkézenfekvőbb egy split klímának a telepítése. A gázkazános rendszerről megoszlanak a vélemények. Nagyon sokan azt mondják, hogy nem ez a jövő energiája. Ugyanakkor azt le kell szögeznem, hogy jelen pillanatban még mindig a gázkazán az egyik leghatékonyabb fűtési rendszer, hogyha ár-érték arányban nézzük. A bekerülési költsége meghaladja ugyan az elektromost, de meg sem közelíti egy jelenleg legdrágább hőszivattyús rendszernek a költségét. Feltételezve, hogyha egyébként a telken és az ingatlanon rendelkezésre áll a gáz. Ezt ugye Ceteris paribus elven vegyük azt, hogy rendelkezésre áll, mert egyébként nem érdemes összehasonlítani ezeket a rendszereket abban a formában, hogyha nem áll rendelkezésre minden közmű. Ez viszonylag hatékony rendszer, az előnye az, hogy a beruházás értéke az egy közepes színvonalú családi házban is már abszolút rentábilis, nagyon kitalált, nagyon jól működő rengeteg tapasztalatot felhalmozó rendszerről van szó, hiszen ezek évek óta kiválóan működnek. Egyébként meg komfortban ez az egyik legkomfortosabb, hiszen szinte azonnal használatra bírhatóak ezek a rendszerek, és egyébként üzemeltetésben meg elég konszolidáltak az árai. A következő legdrágábbal is vetekszik egyébként a havi üzemeltetési költsége független attól, hogy fosszilis energiáról beszélünk. De ugye itt is igaz az, hogy itt viszont maga a kazán az, ami a központi elem, és az, ami okosítható ebben a formában, és itt lehet esetleg okosotthonba szintén bekapcsolódni.

- Zelena Gergely: És itt már sokkal komplexebb megoldásokat tudunk. Itt is előfeltétel, hogy mérjük különböző pontjain a lakásnak, az adott helyiségnek a hőmérsékletét. Hogyha nagyon egyszerű kazánról van szó, akkor ott a kazán szintjén annyit tudunk csinálni, hogy kikapcsoljuk, bekapcsoljuk, ugyanaz, mint az elektromos fűtésnél. Van egy sztenderd, amit úgy hívnak, hogy Opentherm, és amennyiben Opentherm-es kazánokról beszélünk, ott már bele tudunk egyébként a kazán vezérlésébe is nyúlni. Megoszlanak a vélemények, hogy ezt érdemes, vagy nem érdemes. Olyankor tud ez izgalmas lenni, de ezt mindenképpen gépészekkel párhuzamosan, paralel kell paraméterezni, hogyha tényleg a külső hőmérsékletet is vizsgáljuk már, időjárás adatbázisokból dolgozunk, milyen szélerősség, milyen hőmérséklettel fújja a falfelületeket, annak milyen a hőfelvétele, illetve a hő leadása. Ehhez képest egyébként már nagyon finoman tudjuk hangolni akár a kazán működését is, de nagyon fontos, hogy itt kell egy ilyen Opentherm-es technológia, de ezen túlmenően, amit mi tudunk csinálni, a keringető szivattyúkat tudjuk vezérelni, illetve szelepvezérlés zónánként.

- Székely József: Igen, ehhez adnék egy kis útmutatást szintén csak, ez nem szokott megint csak világos lenni az első bálozók számára, hogy ez a szelepvezérlés azt jelenti, hogy ma már úgy épül fel jellemzően egy fűtésrendszer, hogy a különböző körök vannak, a különböző köröket úgynevezett osztógyűjtő szerkezetre erősítjük, és ez azt jelenti, hogy akár minden egyes helyiséget is tudunk vezérelni fűtés ügyileg. Na most minden egyes ilyen kört, akkor okosotthonnal lehet vezérelni. Tehát, ha van egy 200 négyzetméteres házunk, és ebben van 10 darab helyiség, három hálószoba, két fürdő, nappali, konyha, gépészeti helyiség, bla-bla-bla. Tehát, hogy minden helyiséget tudunk egyesével külön vezérelni távolról. És akkor ugye itt adnék egy kis visszajelzést a költséghatékonyság részéről, hogy hogy jön itt a költséghatékonyság ebbe a buliba bele? Hát úgy, hogy elmentem otthonról reggel, az egész család nincs otthon, mert mindenki oviban van, vagy bölcsiben, vagy dolgozni, de úgy hagytam a fűtést, és minek van otthon 28 fok egész nap, vagy 26, saját példa, amikor egyébként nincs otthon senki. És akkor ezt, hogyha elmentem otthonról, akkor nem fogok 50 kilométerről visszafordulni, lekapcsolni ezt a fűtést, vagy lentebb venni, de ha van egy kiváló okosotthon vezérlés, akkor ezt vagy megteszem én, vagy van egy profil, ami automatikusan megteszi, és reggel 8-kor ezt lelövi, és nem tudom elfelejteni.

- Zelena Gergely: Így van, illetve még kiegészítem azzal, hogy a Józsi által mondottakal csak egyetérteni tudok, az is izgalmas, ha otthon vagyunk, de mondjuk méretes az otthonunk, és nem használjuk folyamatosan az összes helyiséget. Teljesen fölösleges bizonyos helyiségeket bizonyos hőmérsékleten tartani, hogyha egyébként valószínűleg a nap folyamán be se tesszük oda a lábunkat.

- Vitvera Gábor: Mondasz egy példát, hogy mondjuk milyen egy okosított fűtés ilyen szempontból, hogy mit fog csinálni mondjuk nappal éjszaka?

- Zelena Gergely: Hát inkább nézzük azt, hogy abban a helyiségben nyilvánvalóan, ahol vagyunk, akkor ott ahhoz képest állítja a hőmérsékletet, de ahol meg nem vagyunk, ott is ahhoz képest állítja a hőmérsékletet.

- Vitvera Gábor: Ennek van egy ilyen tehetetlensége. Nem tudom, ez időben azért nem úgy van, hogy kilépek a fürdőszobából és 19 fok van, mert úgyse kell.

- Zelena Gergely: Hát hogyha felületfűtésről van szó, akkor valóban igen. Tehát, hogy akkor ott van egy tehetetlensége, de hát ugye azért a napunk az hosszú, meg ráadásul azt is figyeli a rendszer, hogy tipikusan bizonyos helyiségekben általában mennyi időt töltünk. Gépészeti helyiség, nagyon jó példa, hogyha ott is van esetleg, mert úgy van elhelyezve a házon belül, hogy van valamilyen fűtőrendszer, mondjuk padlófűtés, teljesen fölösleges egy bizonyos hőmérséklet felett tartani ott bármikor. De ugyanúgy elmondhatnám a garázst, akkor hogyha már ilyen speciális helyiségek vannak, például egy konditerem, kicsit extrém a példa, de mégis érdemes róla beszélni, akkor ott jellemzően mindig sokkal alacsonyabb vagy jelentősen alacsonyabb hőmérsékletet fogsz tartani, mint mondjuk egy hálószobában, vagy egy nappaliban.

- Vitvera Gábor: És akkor, hogyha jól értem, ez nagyon nagyban múlik a kialakításon, tehát amikor fűtésrendszert építünk ki, akkor nemcsak mérnünk kell, hanem hogy külön körökre is kell ezeket rakni, hogy külön tudjuk vezérelni.

- Székely József: Persze ez a megint csak az, hogy a tervezésnél már eldől az, hogy az ingatlanba milyen funkciókat tudunk majd később építeni. De mondok talán még realisztikusabb és még emészthetőbb példát, hogyha ez egy tanulékony okosotthon rendszer, és itt jön ki igazán ennek az esszenciája, hogy hogy is kéne ezt összerakni. Van egy emeletes ház. Átlagban az emeleten hálószobák vannak. Ez azt jelenti, hogy az emeletet nem használod, csak este 7-től reggel 6-ig vagy reggel 7-ig. Magyarul, ha van egy felületfűtés, aminek van egy tehetetlensége, és van mellette egy algoritmus vagy egy rendszer, akkor ő pontosan tudja, hogy mikor kell lelőni azt a fűtést ahhoz, hogy neked reggel 7-kor még 24 fokod legyen, és amikor kiszállsz az ágyból, még ne fázz a gardróbodban. Lehet, hogy ő ezt már tudja, hogy ezt statisztika alapján háromkor le kell lőni a fűtést, és akkor is még jó hőmérséklet lesz, de azt is tudja, hogy mikor kell bekapcsolni a nappaliba a fűtést, hogy mire te leérsz, addigra ott meglegyen. És mikor kell ezt váltani ezeket a rendszereket és este mikor kell bekapcsolni a hálószobai fűtéseket, hogy mire felérsz, addigra meleg legyen.

- Zelena Gergely: Mi több, olyan szcenáriókat is beállíthatsz, hogyha például bizonyos helyiségeknek a funkciója változik. Például vendég van nálatok, és a nappali az egyben hálószobává változik, mert mondjuk nincsen külön vendégszoba, és akkor még ezt is hozzá fogja számolni a rendszer, és ennek alapján is finomhangol majd. Nyilvánvalóan például a hőmérsékleteket, de itt bármi másra is igaz egyébként, akár az árnyékolásra, akár a hűtésre, akár a világítási képekre, erről majd később beszélünk. Igen, tehát hogy az öntanuló algoritmusok azok szó szerint megértik, hogy te hogy éled az életedet, és ennek alapján paraméterezi a mindenkori, ebben az esetben hőmérsékleti beállításokat. De jól mondtad, ehhez a legelejétől kezdve így kell gondolkodni, és megfelelő módon kell definiálni a fűtési köröket. Ha ez nincs, akkor nincs miről beszélni.

- Vitvera Gábor: Hogyan kerül be a gépészet a házba? Tehát, hogy egy kicsit visszaugrunk, most ott tartunk, hogy van egy házunk, van rajta tető, vannak ablakok, vannak falaink, és akkor egyszer csak leszállították nekünk a gázkazánunkat, tegyük fel, hoztak egy csomó csövet, mi történik ezután, hogy zajlik tovább egy ilyen építkezés?

Hogyan kerül be a gépészet a házba?

- Székely József: Általában a gépészeti alapszerelés és a villamos alapszerelés az egy időben zajlik, hiszen egymással párhuzamos rokonszakmákról van szó, nagyon sokat támaszkodik egymásra a két rendszer, hiszen a villamos kiállások egy jó része a gépészeti kiállások pozíciójától függ, illetve ha most az okosotthonról is ugye a villamos rendszerek kapcsán beszélgetünk, vagy annak részeként, akkor fontos, hogy azoknak a kiállása is elkészüljön a villamos alapszereléssel együtt, hiszen ma már mindegy, hogy riasztó rendszerről beszélünk, okosotthon rendszerről beszélünk, vagy internet hálózatról beszélünk, 99%-ban ennek a kábelezési munkáit, azt maga a villanyszerelő végzi el.

- Zelena Gergely: Na és itt nagyon oda kell figyelni. És ez csak a saját tapasztalatunk. Mi külső szakértőként szoktunk bábáskodni a kivitelezés kapcsán.

- Vitvera Gábor: Mikor szoktak szólni nektek, hogy okosotthon szeretnék lenni?

- Zelena Gergely: Jó esetben a nulladik pillanatban.

- Vitvera Gábor: És a gyakorlatban?

- Zelena Gergely: Most már egyre inkább a nulladik pillanatban. Aztán, hogy az utána tényleg össze tud jönni, hogy a nulladik pillanattól kezdve végig ott legyünk, itt például, amit mi érzünk, hogy folyamatos kooperációra van szükség. És akkor visszakanyarodok, ahova ki akartam lyukadni, tehát senki ne értse félre, de nagyon sok villanyszerelő valahogy elkezd kreatívkodni a munkája során, mi ezt vesszük észre. Nyilvánvalóan ennek megvan az oka, hogy gondolom valahol nem úgy tudta elhúzni, de az eseteknek szinte a 100%-ában a villanyszerelésnél, hogyha nem folyamatosan figyelünk oda, ami minket érint, tehát arra az aspektusára és nem tudunk ott beleszólni és ellenőrizni a munkát, akkor valami elcsúszik. Mi legalábbis ezt tapasztaljuk. Itt nekünk, az okosotthonosoknak hívjuk így, az mindenféleképpen feladatunk, hogy nagyon résen legyünk mindaddig, amíg mondjuk egy gyengeáramú hálózat ki nem alakul, vagy az elektromos hálózat.

- Székely József: De tudod, hogy miért van ez? Azért van ez, mert még mindig olyan mostoha a helyzete a villanyszerelésnek, hogy ott még mindig nincsen részletrajz. Még mindig nincsen kábelezési terv, legjobb esetben legalább kiállási tervek vannak vagy falrajzok, hogy melyik kiállást hova szeretnék. Tehát, hogy szándékosan ki van hagyva a villanyszerelő ebből a kérdésből, és kreatívkodásra van ítélve, ahogy te mondod, mert egész egyszerűen nincsen semmi a kezében. Ha ő kapna egy séma rajzot, hogy mi alapján kell kivitelezni, és hol kell húzni a kábelt, koordináta, meg pozíció alapján, hát övé lenne a világ, sőt, mi örülnénk, ha legjobban kivitelezzük, hiszen akkor egy alacsonyabb kvalitású villanyszerelő, vagy egy jobb kvalitású segédmunkás is el tudná végezni a kábelezési munkának a nagy részét, de ameddig csak a fogyasztók vannak megnevezve, addig a villanyszerelő felelőssége kitalálni még a kábelkeresztmetszetet is. Tehát, hogy ezért van ez, és én nagyon reménykedem abban, hogy ez a kettő egymásnak következménye lesz, és ahogy az okosotthon rendszer fejlődik fölfelé, és a gyengeáramú rendszerek fejlődnek fölfelé, emellé párhuzamosan felfejlődik a villanyszereléshez kapcsolódó tervezési kapacitás is, meg annak az igénye, mert akkor az egy sokkal szebb és együttműködőbb szakma lehetne.

- Zelena Gergely: Mi megjelenünk egyébként már az elektromos hálózat tervezésénél, sőt azt kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy nekünk akkor ott kell lenni.

- Vitvera Gábor: Szerintem ez az egész, amit most így mondotok, meg ami így kialakult a beszélgetésben, ez jellemző az építkezésre. Valahol ez volt az, ami kiváltotta, hogy megcsináljuk ezt a podcastot, mert hogy mindenkinek van egy története, ahol az egyik szakember a másikra mutogat, hogy én azért nem tudtam jól megcsinálni, mert az előttem lévő nem oda rakta a valamelyik kiállást, és hát ugye ez itt nagyon szépen előjött itt is, hogy valójában nektek azért nehezebb az okosotthont telepíteni, mert a villanyosnak azért nehezebb, mert a tervező, a tervezőnek azért nehezebb, mert az ügyfél nem mondta meg az igényt, és szépen vissza jutunk oda, hogy valójában akkor lehet egy sikeres projektet végigvinni, és sikeres az én szempontomból az, amikor határidőre nagyjából azon a költségen tényleg megvalósul az álmunk, mondjuk egy házépítésnél, ezt akkor lehet megcsinálni, hogyha profin megtervezünk az elejétől kezdve mindent. Ezt nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindent a legelejétől kezdve, vonjuk be a szakértőket, és úgy dolgozzunk együtt, hogy mindenki tudja, hogy mit kell csinálni.

- Zelena Gergely: Meg van projektmenedzsment, van egy központi irányítás, aki felel egyébként abszolút értékben a kivitelezésért, és a mi szakmánk kapcsán azt tudjuk kérni, meg hát természetesen ígérni, hogy kellő frekvenciával kell részt vennünk. Tehát, hogy egész egyszerűen ott kell lennünk élőben és a munkafolyamatokat tulajdonképpen ilyen formában nekünk is felülvizsgálni, hogy amit mi annak idején megterveztünk közösen, az tényleg úgy történt-e. És így is tudunk egyébként bármilyen módon felelősséget vállalni. De igen, lehetőleg kerüljük el ezt az egymásra mutogatást. De Józsi biztos mesélhetnél róla, hogy azért valamikor munkafázisok egymásra csúsznak, tehát egyszerűen nem jött meg az anyag, de a másik már érkezik, mert az meg akkorra volt leszervezve, és akkor ez is egy tapasztalat, hogy papíron minden nagyon jól működik, csak aztán az élet a legnagyobb forgatókönyvíró, és aztán borul minden, mert ha nincs miből dolgozni, mert egyszerűen nem jött meg határidőre, akkor nyilvánvaló a kavarodás.

- Székely József: Jelen helyzetben különösképpen igaz.

- Jó, de mi a csúcsa a fűtésrendszereknek? Mert azért még ott hagytuk abba, hogy gázkazán. Mi van följebb ennél?

Hőszivattyús fűtési rendszer

- Székely József: Ennél följebb jelen pillanatban ugye a hőszivattyú a csúcsa ezeknek a fűtési rendszereknek. Itt ugye beszélhetünk többféle hőszivattyú technológiáról, van levegő-levegős van, van levegő-víz, hőszivattyú, vannak a talajszondás hőszivattyúk ugye, ami víz-víz. Tehát nagyon sok fajta hőszivattyú van. Én most nem térnék ki az összesre, mert akkor három DODO podcast rész is kevés lesz csak a hőszivattyúra. Tehát, hogy egy kalap alá venném most ezeknek a válfajait, nyilván így, ahogy elmondtam, ebben a sorrendben gyakorlatilag az árai is nem hogy egyre magasabbak, hanem olyannyira meredeken emelkednek, hogy többszörös szorzók vannak rajta az előző árhoz képest.

- Vitvera Gábor: Mi az alapműködése ennek a technológiának? Ha jól sejtem, nem elégetünk valamit.

- Székely József: Nem, itt a levegő hőmérsékletét használjuk ki, tehát van egy hőcserélő és a levegő hőmérséklete, és a hőcserélésnek a lehetőségét használjuk ki. Ez ennek a titka, és itt ebből többféle rendszert lehet építeni, de alapvetően ezek a rendszerek, ezek nagyon fontos, hogy főképp valamilyen felületfűtés és hűtésre alapoznak, hiszen itt egy jóval alacsonyabb előremenő hőmérsékletről beszélünk, mint mondjuk egy gázkazán esetében. Itt egyrészt ugye azt használjuk ki, hogy lehet a hőmérséklet különbségből energiát nyerni, másrészt pedig azt használjuk ki, hogy alacsony lesz az előremenő fűtési és hűtési amplitúdónk. Tehát kevesebb hőmérsékletre kell felfűteni magát a vizet, amit ugye keringtetünk majd a padlófűtésben vagy a mennyezetfűtésben, vagy kisebb hőmérsékletre kell lehűteni ezeket a rendszereket, amikor ugye mennyezethűtésről beszélünk, vagy falfűtésről, falhűtésről. Én mindenképpen megeleveníteném azt az esetet, amikor túltoljuk a biciklit, én úgy hívom, mert azért itt ezekben a rendszerekben el lehet veszni. Tehát itt egy jó hőszivattyús rendszer, ami közelít egy mai fenntartható rendszerhez, azért ott egy 200 millió forintos háznál, ha már ezt a példát hoztad ebben a podcastban, akkor ezt hadd hozzam ide. Itt simán elképzelhető, hogy 30-40 millió forintról beszélgetünk a hűtés-fűtés rendszert tekintve. Mondjuk egy talajszondásnál simán elképzelhető ez az összeg, ami hogyha megnézed, az félelmetes, mert akár a 25%-a is lehet a teljes bekerülési költségnek.

- Vitvera Gábor: Ez azért van, mert ez most trendi?

- Székely József: Én azt gondolom, hogy van benne egy trendiség.

- Vitvera Gábor, Oké, de sok helyen hallom azt, hogy hú, ilyen gépészetem van, olyan gépészetem van, de nem hiszem, hogy mindig megtérül.

- Székely József: Igen, én ugye alapvetően egy közgazdász vagyok, imádom az Excel-táblákat, van nagyon sok mindenre számunk. Nincs az az Isten, és nincs az az elvakult gépész, aki be tudja nekem bizonyítani, hogy egy ilyen 40 milliós rendszer, az valaha ebben az életben megtérül. Nem fog. Nyilván, ha hozzá számoljuk a társadalmi összhasznot, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot, az unokáinknak majd a költségét, akkor oké, akkor ez mind nagyon szuper, ezeket lehet, közgazdaságtanilag árazni, úgy hívjuk, hogy társadalmi összhaszon, ezeket be lehet árazni, és azokkal talán kihozható egy pozitív nullára, de hogy ez egyébként költséghatékonyan nem üzemeltethető az szinte 100%. Vannak belépő kategóriás hőszivattyúk, amelyek kiváló lehetőségek arra, hogy azokon a telkeken, amelyeken alapból nincs is már gáz, és a gázközművet ki sem építik, ott elektromos oldalról egyébként lehet már kezelni jóval gazdaságosabban a fűtésnek magát az energiahatékonyságát, meg úgy az energia igényét elektromos áram oldalról. Itt viszont egy nagyon fontos dolgot még bedobnék nektek csalinak, és akkor erről most kicsit tudunk vitatkozni, és egy kicsit tudunk róla beszélgetni. Mégpedig azt, hogy ma még mindig a fűtésen lovagolunk, de két évvel ezelőtt volt az az inflexiós pont, amikor összvilágszinten a fejlődő országban elértük azt a pontot, hogy legalább ugyanannyit költünk most már nyáron hűtésre, mint amennyit télen fűtésre. És ez a mi saját magyarországi éghajlatunkra is nagyon igaz, hogyha a mai harmincasok, negyvenesek belegondolnak, hogy ők még egész nyáron kint töltötték az időt, úgyhogy semmi bajuk nem volt, most egy óra alatt viszont rákra bírunk égni, akkor mindenki érzi a különbséget, hogy milyen perzselő nyarak vannak, mondjuk egy 20-30 évvel ezelőtti nyárhoz képest. Itt érdekes és nagyon fontos, hogy hűtéssel együtt párosítsuk. Ha viszont hűtéssel együtt nézzük ezeket a rendszereket, akkor már sokkal érdekesebb az egész, mert akkor egy hőszivattyú már jóval megtérülőbb beruházás tud lenni, nem csak fűtés, hanem ha a hűtési oldalt is odanézzünk.

- Vitvera Gábor: Szerintem evezzünk is át akkor itt a hűtésre, légtechnikára, illetve amit javasoltatok, valahol az árnyékolástechnikát is ebbe kéne értsük.

- Zelena Gergely: Még annyit szeretnék reflektálni, hogy egyébként meg okosotthon szempontból körülbelül ugyanott tartunk, és ugyanazokat a komponenseket vezéreljük, vagy nyúlunk bele, mint a gázkazán esetén. Persze kicsit más a technológia nyilvánvalóan, de itt is akár a hőszivattyú részében is, hogyha olyan a felülete, az átadó közege, akkor hozzá tudunk nyúlni, nem feltétlenül muszáj, de hát itt is a fűtés esetén van egy puffertartály, ott van a víz, annak a hőmérséklete az változó, attól függetlenül, hogy éppen mit kezdünk vele, és ugyanúgy a már említett részegységekbe nyúl bele az okosotthon.

- Vitvera Gábor: Na, szóval evezzünk át akkor a hűtés, szellőzés, légtechnika fogalmakra, illetve az árnyékolás technológiát is talán ide érthetjük okosotthon szempontból, hiszen ha jól tudom, ez hozzátehet egy hőgazdálkodásához az ingatlannak.

Árnyékolási technológiák

- Székely József: Abszolút, menjünk az árnyékolásra első körben, mert az van összefüggésben a klimatizációval, hiszen ez megint csak egyénfüggő. Van, aki 32 fokban is jól érzi magát és nincs szüksége klímára, van, akit pedig 25 fokban is már a stroke kerülget. Ez nagyon egyénfüggő ez a kérdés, de azt leszögezhetjük és abban szerintem lehet egyetértés, hogy árnyékolásra ma már mindenkinek szüksége van. Pontosan azért, mert az árnyékolással tudjuk szabályozni azt, hogy amikor szoláris nyereségre van szükségünk, akkor ugye árnyékolás fel, amikor pedig épphogy árnyékolni szeretnénk, mert nincs szükségünk az egyébként is döglesztő melegben további szoláris melegségre, akkor pedig ugye árnyékolunk ezekkel a lehetőségekkel. Amikor tervezik az ingatlanoknak a tájolását, akkor ugye ebből számolják az energetikai igényt is, hogy mennyi fűtési-hűtési igény valósul meg, hogy annak az adott helyiségnek mennyi a hőleadási és hőfelvételi együtthatója, és a nyílászárók méretéből pedig számolják a téli szoláris nyereséget, amikor ugye a belső napfényből meleg keletkezik az ablaküvegen keresztül a helyiségben, és nyáron pedig ugyanezt, hogy ugye betűz a nap, akkor mennyire melegíti fel azt az adott helyiséget. Ezt mindannyian ismerjük ezt a jelenséget. Itt az árnyékolásnak millió meg egy válfaja van, nem is mennék bele, mindegyiknek ugyanaz a funkciója: szabályozzuk, hogy mennyi meleg jön be nyáron, és szabályozzuk, hogy mennyi meleg távozik télen. Tehát pont ez a funkciója, amit tudnia kell neki, és itt szerintem meggyőződésem, hogy ma már árnyékolás nélkül nem lehet házat építeni, nem szabad, aztán persze mindenki eldönti maga, hogy ez neki mennyire fontos, és hogy ezt mennyire kezeli egy belső függönnyel. Elárulom, hogy egy függöny egy redőnnyel, ami mondjuk az árnyékolásnak a belépő kategória, köszönőviszonyban sincs hatékonyságban.

- Zelena Gergely: És az árnyékolás, mindjárt rátérek az okosotthon szempontjaira is, de hogy ugye azon kívül, hogy energiahatékony, azon kívül még kettő dolgot nem szabad elfelejteni, mondjuk egy redőny esetén. Van ugye egy szép magyar szó, rivacy, tehát amikor te otthon vagy este és bent világít a világítási kör, akkor azt bárki tökéletesen látja, hogy mi történik bent, szóval, hogy erre is megoldás, meg security. Tehát, hogy az egy fizikai biztonsági layer is, hogyha neked le vannak húzva a redőnyeid. Okosotthon: hogyha nem vagy otthon, mert away módban vagy, mert elmentetek nyaralni, automatikusan akár egy ilyen biztonsági funkcióval, lezár az összes redőny. És akkor onnantól kezdve sokkal nehezebb a behatolás, merthogy ez sem egy elhanyagolható aspektusa. És akkor itt már abszolút egyetértek azzal, amit mondasz, hogy egy hatékony rendszernek szerintem alapeleme ma már az árnyékolás, de ha meg így nézzük, akkor meg aztán főleg nem kérdés, hogy mennyi mindent kapunk azzal, hogy árnyékolásról beszélünk. És egyébként meg természetesen a különböző motoroknak, a mozgató motoroknak az automatizálásával percre pontosan tudunk. Itt is oda kell figyelni, mert például hogyha valaki olyan árnyékolási technikát választ, ahol ugye akár mondjuk a lamellák állítgathatóak milliméter pontossággal. Nagyon jó, nagyon szuper. Csak ha ezt mondjuk tényleg szó szerint ilyen 3-5 perces ritmusokban akarja valaki állítgatni, akkor meg fog őrülni egy idő után, mert az állandóan zajt fog generálni a házban, és hogyha mondjuk egy jó nagy házról van szó, és jó sok nyílászáró van rajta, akkor ezt az ügyfél akarta, be lett állítva, körülbelül két hét után hívott, hogy valamit kezdjek vele.

- Vitvera Gábor: Hány százalékkal tehet szerintetek hatékonyabbá egy házat, egy megfelelő árnyékolás, ami a szenzorok alapján még akár tanul is, és részt vesz abban, hogy hűtsük, fűtsük vele a házat?

- Zelena Gergely: Van erre vonatkozóan nektek mérésetek?

- Székely József: Jó kérdés. Nekem nincs. Ugye nekünk olyan érzetünk van, amikor bekerül egy ilyen redőnyös árnyékolás, annak ugye van haszna a téli kiáramló meleg és a nyári beáramló meleg ellenében, de ugye ez nagyon függ a használattól, mert hogy hiába van, ha nem engedi le valaki. Úgyhogy ez egy nehéz ügy, ezt mérni így kivitelezőként. Ugye egy fokkal egyszerűbb mérni, ha automatikus ez a dolog, és akkor nincs arra bízva, hogy az ember elfelejti vagy nem. Nagyon sok rendszerünk van, nagyon sok mindenre képesek ezek a rendszerek, meg úgy általában nem csak az okosok, hanem mindenféle rendszer, de ott van benne bizonytalansági tényezőként az ember maga.

- Vitvera Gábor: Én nyilván arra gondoltam, hogyha mondjuk tegyük fel az általad említett példa, elmegyünk otthonról, automatikusan leengedi az összes redőnyt nyáron azért, hogy ne melegedjen a lakás, akkor valószínűleg, amikor délután hazaérünk munkából, akkor öt fokkal hűvösebb lesz.

- Zelena Gergely: Tudok neked konkrét példát mondani. És akár saját példát is, és itt nem is kell automatizálásra gondolni. De például nálunk tavaly még nem volt klimatizálva a nappali, és amikor lehúztuk az árnyékolókat, akkor körülbelül két-három fokot tudtunk spórolni, de egy ideig, mert előbb-utóbb fel fog melegedni a ház.

- Vitvera Gábor: De annyival később kapcsolod a klímát.

- Zelena Gergely: Ez csak egy ilyen nagyon alapeset volt, hogy önmagában az mennyit számít, hogyha árnyékolsz vagy nem árnyékolsz, de egyébként valószínű, hogy jelentős, de az automatizmus ugye egyrészt az energiahatékonyság szempontjából is fontos, de itt van a kényelmi funkció, mert reggel már eleve úgy ébredsz, hogy szépen lassan fokozatosan föl fogja neked húzni az árnyékolást. Vagy este pedig egy adott pillanatban lehúzza, pont annyi fényt enged be, amennyit te szeretnél, és ezt nagyon finoman lehet paraméterezni, és mondom, itt most kényelmi funkciókról beszélünk. Csak ott engedünk be fényt, ahol van értelme, megint akkor legyen az a 200 négyzetméteres ház esete, nem tudom hány helyiséggel. Az egyértelmű, hogyha senki nincs otthon persze, hát akkor le vannak húzva a redőnyök, de mondjuk, ha otthon vagyunk akkor ugyanaz, mint a fűtésnél, hogy azok a helyiségek, amiket egyáltalán nem használunk napközben ott nyugodtan le lehet húzni a redőnyt, mert teljesen mindegy, hogy te éppen látsz, vagy nem látsz. Egyébként meg arra az egy percre, amire lehet, hogy be fogsz ugrani a háztartási helyiségedbe vagy a gardróbodba, sokkal egyszerűbb, hogyha addig felkapcsol a világítási kör, ami ott van, és ugyan nem természetes fénynél, de azt a funkciót simán ellátod, egy perc múlva kimész az adott helyiségből, szobából, lekapcsol a világításod, merthogy ugye automatizált, még nem is kell nyomkodnod, és ennyi, meg van oldva a dolog. De akkor ott tartotta a hőmérsékletet, már csak annak köszönhetően, hogy árnyékolva van megfelelő.

- Vitvera Gábor: És amikor már az árnyékolás nem elég, ha nem megyünk rá akkor arra, hogy ténylegesen hűteni, szellőztetni kell rendszeresen. Ugye itt ezt kicsit válasszuk is, külön kérlek, hogy van a légtechnika, ami nem egyenlő azzal, hogy klíma.

- Székely József: Van egy tévhit, amit megintcsak szeretnék eloszlatni, tehát a szellőztető rendszer még hogyha ez hővisszanyerő szellőztető, akkor sem alkalmas hűtésre. Ez egy badarság, ilyen nincsen, ez igazából a légtömeget kezeli, és igen elképzelhető, hogy télen mondjuk hűvösebb levegőt hoz be, de ugye kicseréli a hőmérsékletet, nyilván egy felmelegített levegő lesz az is, de ez nem azt jelenti, hogy nyáron ennek az inverze történik, hiszen nincs benne semmi, ami lehűtené a levegőt. Tehát, hogy nem tudja ezt, nem képes erre ez a rendszer, hanem csak a légtömeget cseréli ki friss oxigéndús levegőre, és ugye jobb esetben, hogyha jó a rendszerünk, akkor még megszűri azokat a külső levegőben lévő por, atka és mindenféle vírushordozókat.

- Vitvera Gábor: Tehát friss és jó minőségű levegőt kapunk anélkül, hogy kinyitnánk az ablakot.

- Székely József: Így van. Nyilván ez nem azoknál az ingatlanoknál lényeges, ami mondjuk kint van egy erdő közepében, nem ott a legfontosabb ez a hővisszanyerő szellőztetés, hanem mondjuk egy olyan lakótelepi, vagy egy olyan új építésű részen, ahol egyébként mi már beköltöztünk, de előttünk, mögöttünk, két oldalra meg még szemben is folyik az építkezés, és éjjel-nappal verik fölfelé a port, ott viszonylag nehéz lesz szellőztetni, mert az életünk végéig nem győzzük majd takarítani a port utánuk.

- Zelena Gergely: De ez a légminőségre igaz. Tehát hogyha például szenzorokkal mérjük mondjuk a szén-monoxid szintünket, akkor az gyakorlati példa akár a saját életemben is, de hát ez így működik mindenhol, hogy elhasználjuk a levegőt egy adott helyiségben. Nekünk, amikor megszületett a kisfiunk, akkor átmenetileg egy szobában voltunk. Aztán persze kiköltözött. Akkor már hárman voltunk a hálószobánkban a feleségemmel együtt, le vannak rakva a szenzorok, amik mérik a légminőséget, pikk-pakk elfogyasztottuk, de éjszaka nem ébredsz fel, és akkor arra fogsz ébredni, én tipikusan, hogy fáj a fejed, és akkor keresed az okát, hogy mitől fáj a fejed. Ha van egy jól összehangolt szellőztető rendszered, akkor az folyamatosan friss levegőt biztosít az adott helyiségben, annak egyértelmű életminőségbeli hatása van, ami szerintem egy nagyon fontos dolog.

- Székely József: Igen, erre vannak a világhálón egész jó elemzések, amelyek nem egy valamelyik gyártó vagy forgalmazónak a hirdetései, hanem ezek tényleg vizsgálatok alapján nézik, hogy különböző tényező, meg különböző időtartamokban mit okoz az, hogyha friss, vagy kevésbé friss, vagy egy elhasznált levegőben létezik az ember, vagy abban alszik. Ezek jók, ezeknek érdemes utánanézni. Hamarosan egyébként jogszabály is kötelezni fog bennünket arra, hogy szellőztető rendszert építsünk be az ingatlanunkba, ez hamarosan nem választás kérdése, de ennek a rendszernek a tudása az még lehet választás kérdése, hogy ez milyen rendszer legyen. Nyilván hogyha elindulunk az okosotthon irányába, akkor érdemes ebből is olyat választani, amelyek esetleg helyiségenként vezérelhetőek és eljutunk abba az állapotba, hogy megint csak a helység funkciójának, használati gyakoriságának megfelelően tudjuk ezeket paraméterezni.

- Zelena Gergely: De méltatlanul elhanyagolt téma, és nekem nem posztom, hogy a légtechnikával foglalkozó cégeknek most itt az ázsióját növeljem, de egyértelmű, hogy az, hogy friss levegővel láttad el az otthonodat, az szerintem egy kulcskérdés, és nagyon a felszín alatt van ez a terület. Még egy dolog, és akkor utána visszaadom a szót, a home office mennyire felértékelődött az elmúlt két évben. A hatékonyságod is más, hogyha megfelelő minőségű levegőben éled ott a mindennapjaidat, tehát egyszerűen a koncentrációd, a produktivitásod, és egyetértek a Józsival.

- Székely József: Az irodaházakban ez már rég feltétel. Ha megnézitek az új irodaházakban nincsenek nyitható ablakok szándékosan azért, mert üzemi körülmények között tartják a levegőnek a minőségét, a levegőnek a hőmérsékletét, a levegőnek az összetételét. Alapvetően kezd ez a trend begyűrűzni a lakossági szektorba is, ma már az a cél, hogy ne nagyon kelljen kézzel ablakot nyitni, hanem ugyanolyan standard minőségű levegő legyen mindig az ingatlanban, mint hogyha mi reggel-este szellőztetnénk. Tovább megyek, szellőztetéssel soha nem fogjuk tudni reprodukálni azt a légszállítást, amit egy ilyen automata rendszer tud.

- Vitvera Gábor: És akkor bent van a friss levegőnk, a finom, tiszta, jó alvást biztosító levegőnk, és akkor ezt hűtjük tovább.

- Székely József: Így van, és aztán miután végigmentünk ezen a listán, szépen érkezik mellé a hűtés, amikor megvan az igényünk arra, hogy még a friss levegő ellenére is az árnyékolás ellenére is úgy érezzük, hogy meleg van, hogy nyomott bent a levegő, hogy nem megfelelő a levegő hőmérséklete, akkor érkezik el tavasztól őszig a hűtésnek az időszaka. Ez ugye a korábban említett fűtési rendszerekhez úgy kapcsolódik, hogy az elektromos fűtés és a gázkazános fűtés mellé ugye kizárólag a split klímás hűtést tudjuk beépíteni, mert az költséghatékony. Még a hőszivattyús rendszer az ugye önmagában tudja a hűtési kört is, hiszen a hőszivattyúzás, ugye ebből is tevődik össze a szó, tehát ezt a képességét, ezt tudja nyáron is fordítva, hiszen a hőszivattyú leegyszerűsítve egy speciális jellegű klíma, úgyhogy nyilván ilyen esetben tudja a hűtést is.

- Zelena Gergely: Zöld hitelnél ezt egyébként kihasználták, és aztán kiszedték a támogatásból, merthogy ugye az is egy levegő-levegő-hőszivattyú végül is, aztán erre így jó magyar szokás szerint felültünk. Az volt a legolcsóbb, persze, hát akkor beraktál egy klímát, aztán gyorsan kivették ezt a lehetőséget, igen.

Milyen főbb hűtési technológiák léteznek?

- Székely József: Ezután jön a hűtés. Ugye a hűtésnél is megkülönböztetünk direkt hűtést, ugye amilyen befúvásos rendszer, mint egy split klíma, vagy egy levegős belső egység a hőszivattyúhoz, meg ugye vannak a felülethűtések, amelyek ugye a mennyezethűtés, meg ezek a jellegű kérdések, ez nyilván magasabb komfortfokozat, magasabb bekerülési értékkel, de cserébe ugye magasabb komfort is, hiszen nincs légmozgás alapvetően az ingatlanban, mikor a hűtés működik.

- Vitvera Gábor: És akkor ilyenkor a fűtőkörön keresztül hűtünk is.

- Székely József: Speciálisan, mert mondjuk ugye a padlót nem hűtjük, hanem akkor mennyezethűtést építünk be, erre van már rengeteg kész rendszer. Ma már azt gondolom, hogy ez a technológia is kellően kidolgozott, és van benne tapasztalat, amire lehet alapozni, de ezek nem a kedvező árú rendszerek közé tartoznak. Tehát itt mindenképpen a több tízmillió forintos rendszerekről beszélünk már, amikor előkerül a mennyezethűtés kérdése.

- Vitvera Gábor: Oké, ha most így összefoglaljuk ezt a fűtés, hűtés, légtechnika, tehát mindent, ami arról szól, hogy itt a hőmérséklet ideális legyen télen-nyáron számunkra, ez egy megfelelő levegőminőséggel megtámogatva, akkor itt egy okosotthon rendszer mennyit tud megtakarítani a mi havi számlánkon? Tehát ugyanazokat a készülékeket beépítjük okosotthon vezérlés nélkül, meg okosotthon vezérléssel. Ez tanul ez a rendszer, optimalizálja. Mi az ideális állapot, ameddig el lehet jutni?

- Zelena Gergely: Hát ugye kifejezett méréseink nincsenek, és ez főképp azért is, mert nincs még annyi háztartás, ahol ez ilyen komplex szinten működne. Ma még ott tartunk, hogy most kezdik ezt igazán felfedezni, akik megrendelői oldalról belefognak egy építkezésbe, vagy valamilyen kész ingatlant vesznek, és ezek a rendszerek gyakorlatilag az elmúlt években kezdtek el markáns módon megjelenni, nevezzük így, hogy akkor a gépészet részeként. Azt most nem tudom megmondani, hogy ez most 30%, vagy 20 vagy 10 vagy 5, meg a másik fele, az az, hogy ki mit használ ki ezekből a lehetőségekből. Mert mi most azt mondtuk el, hogy ez a két terület hogyan kapcsolódik, és mik a lehetőségek. Na, de hát hogyha valaki 36 fokra fűti a nappaliját, mert őneki a 36 fokos levegő, a másik meg a 25-ös, azt hiszem pont körülbelül ez volt a példa, vagy valaki több fényt szeret, és ő érti, hogy ezáltal egyébként majd az energiahatékonysága az nem lesz olyan, mintha lehúzná a rolót, de egyszerűen ő több fényt szeret. Nagyon nehéz ezt így megfogalmazni, azt tudom elmondani, hogy ezek azok a területek, ahol egyértelműen költséghatékonyságot tud produkálni az okosotthon rendszer.

- Vitvera Gábor: Ha jól értem, akkor ez nagyon egyedi ilyen szempontból. Tehát, hogy függ attól, hogy miből van a ház, mekkorák a nyílászárók…

- Zelena Gergely: Hát, amikor beengedjük a napenergiát, akkor a padlóburkolatnak a színe, a típusa, hol helyezkedik el a bútor, tehát itt rengeteg egyéb paraméter van még, ami közrejátszik, merthogy itt tényleg olyan finomhangolásról beszélünk, hogy itt mindennek nagyon szépen jól kell tudni együttműködni ahhoz, hogy itt igazán hatékonyan tudjunk működni.

- Székely József: Persze, a családi ház az egyedi igényekről szól. Tehát nyilván egy több ezer négyzetméteres irodaházban vannak sztenderdek, meg vannak sztenderd hőmérsékletek, amivel dolgoznak, ott könnyebben mérhető ez, egy családi házban egész egyszerűen ott mindenkinek a sajátja, és ahányan vagyunk, annyira különbözünk, így pont ez az, hogy nem tudunk olyan sztenderdeket felállítani, ami alapján tudunk méréseket végezni, mert nincs két egyforma igényű, nincs két egyforma életvitelű, bioritmusú ember, így nem tudjuk összehasonlítani ezeket az adatokat. Tehát nagyon sok dologra sajnos az építőiparban nem lesz egzakt válaszunk, mert nincs két egyforma projekt. Hiába van két egyforma házunk, annak sem lesz az energetikai mérlege a végén egyforma, mert nem tudunk bele két egyforma embert rakni.

- Vitvera Gábor: Akkor is kihúzom belőletek a választ. Akkor mondhatjuk azt, hogy nem tudjuk, hogy pontosan mennyit, de hogy garantált energiát takarítunk meg, hogyha odafigyelünk ezekre és persze ezt kiválthatjuk azzal, hogy mi mindig leengedjük a redőnyt, amikor elmegyünk, de ezt mivel a rendszer 100%-ban megcsinálja helyettünk, ezért sosem fogjuk elfelejteni, így talán mindenképp kihúzom belőletek, hogy ezzel pénzt fogunk spórolni.

- Székely József: Mindenképpen, abban egyetértünk, hogy pénzt fogunk spórolni, csak azt nem tudjuk, hogy ugye mennyit. Meg azt nem tudjuk, hogy mennyire megyünk bele az okosotthon rendszerbe, mert nyilván minél inkább belemegyünk, annál inkább lehet ezzel spórolni, de mint mindenhol, itt is bekövetkezhet az az inflexiós pont, amikor már költségben soha nem fog megtérülni, hanem komfortban fog megtérülni, de azt meg vagy számszerűsítsük azt a komfortot, és akkor lehet megtérülést számítani, egyébként meg nem lehet, mert hogyha a komfort az nem forintra váltható, akkor soha nem lesz ennek az egyenletnek megoldása.

- Zelena Gergely: Még annyit, hogy a felhasználónak a felhasználási módján is sok múlik. Mondjuk, hogyha a fűtésre kanyarodunk vissza, hogyha nem fixek az ablakok, hanem nyithatóak, vagy ha egyszerűen fogja magát télen és kinyitja az ablakokat, akkor szuperül le lehet automatizálva a rendszer, de olyan tömegű hideg levegő fog beáramlani, főleg ugye a tehetetlenségéből adódóan, hát ott rengeteg energiaveszteség lesz. Hozzáteszem, hogy itt például már egy nyitásérzékelővel tudod, hogy ki van nyitva egy nyílászáró, egyből tudsz valamilyen jelet küldeni a fűtési rendszernek, de itt akkor például már vérzik a dolog, mert ott egy ilyen nagyon brutális beavatkozás történik manuálisan, merthogy ez a felhasználó.

Elektromosság, világítás, villamoshálózat

- Vitvera Gábor: Ugorjunk át az elektromosságra, illetve ennek kapcsán majd a világítás lesz szerintem a fő terület, ami az okosotthonnál bejön. Szerintem koncentráljunk azokra az aspektusokra, amik ténylegesen itt szükségesek a tervezés során. Ugye Gergő említetted, hogy azért nagyon támaszkodik az elektromos kiállásokra egy klasszikus vezetékes okosotthon rendszer. Beszéljünk egy kicsit szerintem erről, hogy mit értünk itt villamoshálózat alatt, pontosan ez mit jelent, hogy mik jelennek meg ugye a villanykapcsoló konnektorok a falon, de mit jelent még ezen kívül az, hogy villamoshálózat? Ezt hogyan kell kiépíteni ahhoz, hogy az okosotthon barát legyen, szerintem mindenen közelítsük meg a témát.

- Székely József: Ugye én azt már jeleztem a beszélgetésünk elején is, hogy méltatlanul el van hanyagolva ez a szakmacsoport, a villanyszerelés, hiszen ugye kell konnektor, kapcsoló, világítás, kész. Nagyjából ennyi, ennyiből áll. De egyébként nem, mert hogy ugye vezérelten kell minden nagyobb fogyasztóhoz húzni megfelelő keresztmetszetű áramkört, ezt előre kell készülni. Jó lenne, hogyha meglennének a tervek a beépítési és berendezési alaprajzok, hiszen akkor a funkciónak megfelelően tudnánk elhelyezni mindenhova az adott típusú konnektort és kapcsolót, és akkor nem az lenne, hogy hiába van elektromos rendszerünk a végén, egyébként hat tonna hosszabbítóval kell operálni a házban, és akkor azokat kell vételezni, mert sehova nem ér el az áram, meg a kábel zsinór, meg a tévének a zsinórja, meg rossz helyen van, rossz pozícióban van, ez mind tervezés kérdése az egész. Tehát tervezni kell, tervezni, tervezni.

- Vitvera Gábor: Ezt pont a Pálfi Dani mondta itt az egyik korábbi epizódban, hogy egyszerűen sok építész addig viszi ezt el, hogy akkor tegyünk be öt konnektort ebbe a nappaliba, de hogy nem igazán viszik el odáig, hogy faltervek, vagy így nem gondolják át ezeket a részleteket.

- Székely József: Így van, tehát ezek kellenének, és ahogy említettem is, a villanyszerelés az, ami leginkább támaszkodik az összes többi dologra. Támaszkodik a gépészetre, hiszen tudnunk kell, hogy hol van a fűtésvezérlés, hol van a mosdó, hol van a mosdó közép, hova tesszük a hajszárítós aljzatot, hol vannak a házban azok a pontok, ahol nem lesz bútorozás és tehetünk porszívót dugóaljat. Hol van az a pont, ahol pont, hogy lesz valamilyen beépített bútor és abba kell világítás, vagy dekorvilágítás, vagy pultvilágítás, vagy díszvilágítás, vagy bármilyen világítás, ezeket mind előre kell tudni, mert anélkül a villamos szerelés nem ér semmit. Pontosabban ér, de anélkül tényleg csak annyi lesz a funkciója, hogy belépsz a helyiségbe, felkapcsolod a villanyt és lesz benne áram és világít egy körte, meg annyi, hogy lesz benne egy-két konnektor, úgyhogy 6 tonna hosszabbítóval el fogod tudni érni azt, hogy mindent be tudsz dugni, ahova éppen sikerül.

- Vitvera Gábor: Nyilván a csillárt nem fogod tudni odamozgatni az étkezőasztal fölé, tehát, hogy az szerintem egy fontos rész, hogy a világításnak is ott kell lennie, ahol.

- Székely József: Igen, azzal nagyon sokat kell tervezni és ugye emellé raknám én még be akkor a gyengeáramú központokat, ami ugye akár a belső hálózat, ugye internet kiállások, mindenhol koax kiállások, mert még mindig van olyan elvetemült szolgáltató, aki koaxon szolgáltatja a kábeltévét. Ide sorolnám a riasztókábelezését, a nyitásérzékelőket, a mozgásérzékelőket, a dasztatúrákat, akkor ha egy picit elmegyünk a villanyszerelésben egy picit magasabb komfortfokozatba a jelenlét érzékelőket, van-e ott valaki, nincs-e ott valaki, ez már egy picit már az okosotthonnak az előjele. Akkor idesorolnám azokat az automata kapcsolókat, ami mozgásra azonnal kapcsolódik, és ezek is lehetnek nagyon szuper rendszerek, hiszen sokat segít mondjuk, hogyha a gyermeked már szobatiszta, de egyedül nem tudja felkapcsolni a villanyt, de ha bemegy abba a helyiségbe, akkor felkapcsolódik a villany. Most csak egy egyszerű abszurd példát mondtam, hogy mennyire tudja az ember komfortját növelni. De ezeket mind-mind tervezni kell, mert minden ilyen mechanizmusnak, ami ezek mögött a rendszerek mögött van, valahol helyet kell biztosítani, és ha ezeket nem tervezzük meg előre, ezeknek nem lesz helye, nem tudjuk kiépíteni, nem tudjuk kábelezni, és sajnos ez az a pont, amikor különösebb költség nélkül még be tudjuk építeni ezeket a vezetékeket a falba, mert hogy ezt senki nem akarja majd látni utólag kábelcsatornában, mert az már ugye nem buli egy 200 milliós ingatlannál eléggé el nem ítélhető módon.

- Vitvera Gábor: Meg gondolom a festők is imádnak visszajönni, amikor már leglettelték és megcsinálták gyönyörűre a falakat, fölrakták a tapétát, hogy akkor két méterrel arrébb raknak egy konnektort. Ezt szeretik, meg ez olcsó is.

- Székely József: Igen, igen, ez nagyon olcsó lesz, ez a mutatvány. Úgyhogy ezeket a rendszereket össze kell hangolni. Itt nagyon nagy műszaki és technológiai különbségek nincsenek. Én abba itt nem mennék bele, itt nincsenek válfajok, nincs ilyen meg olyan verzió belőle. Itt van egy villanyszerelés, ami áll erős áram gyenge áramból, és ennek a legfontosabb a paraméterezése. Az, hogy milyen mértékű, milyen keresztmetszetű, és hányfajta, hány méter kábelt kell venni, az irreleváns ebből a történetből. Minden más az tervezőasztalon dől el, és hogyha lenne egy normális, szép adatszolgáltatás a villanyszerelőnek, akkor egy kiváló munkát tudna végezni.

- Zelena Gergely: Igen, egy jó dokumentáció. És egyébként felfűzve az okosotthon területet erre, pepitában ugyanez történik. Tehát semmi más nincsen, vannak szenzoraink, amik mérnek, mozgás, hőmérséklet, fény, egy csomó minden adatot be tudunk gyűjteni. Vannak kapcsolók természetesen, kapcsoló mögött egyébként relé modulokat használunk, túlnyomó részt, tehát tulajdonképpen ez a kapcsoló bármilyen funkciót el tud látni, mert majd az fogja meghatározni, hogy mire programozzuk fel. És itt fontos, hogy kellenek kapcsolók. Tehát a fizikai kapcsoló az bármennyire is lesz automatizálva egy rendszer, föl kell készülni arra, hogy nem csak te használod az otthont, tehát itt jöhet bárki, aki nincs felkészülve erre, meg hát történhetnek olyan helyzetek, amikor például nincsen hálózat, mármint hogy informatikai hálózat, és akkor nem árt azért, hogyha hozzá tudsz nyúlni például a világításodhoz.

- Vitvera Gábor: Itt azt jól tudom, hogy minden eszköz, vagy nagyon sok eszköz vagy a wifi-re kapcsolódik, vagy rádióhullámon egymással kommunikálnak?

- Zelena Gergely: Különböző vezeték nélküli protokollok vannak. Az IGB és az IBV az, amit kifejezetten a vezeték nélküli okosotthonoknál szeretünk alkalmazni. A wifi hálózat az másra van. Az arra van, hogy informatikai hálózatként funkcionáljon főképp. Visszakanyarodva a villanyszerelésre, ugyanez történik tényleg. Tehát nagyon-nagyon jól ki kell tudnunk találni, hogy mit hova rakunk, és oda kell kábeleznünk. Illetve egyébként akkor már így a DODO podcasthoz csatlakozva, hogy a berendezés. Tehát, hogyha azt valaki pontosan meg tudja határozni, nyilván itt megint akkor a belsőépítészt be kell vonni, ha van belsőépítész, de az a legjobb, mert akkor mi is tudjuk, hogy majd a szenzort hova kell. Hát nem fogjuk odarakni, ahova aztán később majd egy szekrényre, vagy egy páfrány, vagy bármi bekerül, szóval ez az ideális állapot, hogyha ilyen szinten meg tudjuk tervezni, hogy mi hova kerül a későbbi berendezés kapcsán.

- Székely József: Itt egy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy most ugye ott járunk, hogy vannak ablakaink, és elkezdjük a gépészeti villamos szerelést, tehát hogy az még úgy időtávban mondjuk az egyharmadánál járunk az építkezésnek. De már ebben az első egyharmadban, amikor elkezdjük a villanyszerelést, már akkor tudnunk kell, hogy hogyan fog kinézni berendezve az ingatlanunk. És már akkor kell biztosítanunk a villanyszerelő részére az adatszolgáltatást, meg a gépész részről is az adatszolgáltatást, ami azt jelenti, hogy nekünk, hogyha nem is készült el a terv az első kapavágásra, az első kapavágás óta, mi vért izzadva kiküzdöttük az összes részletrajzot, hogy eddigre oda tudjuk adni a villanyszerelőknek, csak hogy így most időben is elhelyezzelek benneteket.

- Vitvera Gábor: Abszolút értem. Itt még nem volt olyan szakértő a műsorban, aki ne azt mondta volna, hogy előre gondolkozzunk, és utána azt csináljuk meg, és ezt értjük is. Még az jutott eszembe Gergő, hogy amikor abban gondolkozol, hogy így okosotthon tervezés, akkor az ügyfélnek mondjuk nekem, azt kell megmondanom, hogy én azt szeretném, hogy…, vagy eszközökben gondolkozunk vagy funkciókban gondolkozunk? Amikor én azt mondom, hogy az én okosotthonomban minden lámpa automatikusan felkapcsoljon, akkor ti ehhez megtervezitek, hogy akkor hova kell mozgásérzékelő, jelenlétérzékelő, nem tudom milyen eszközök még, vagy az a mondás, hogy minden szobában kell legyen egy szenzor, ami érzékel és kész, és akkor ahhoz csinál villanyszerelő egy kiállást?

- Zelena Gergely: Funkciókban kell gondolkodnod, mi több, nekünk először el kell mesélni, hogy mik a lehetőségek. Van sokaknak most már egy valami kép a fejében, ez általában így a világításnál kifúj, és a világításon belül is csak egy részét látják, hogy mi az, amit a világítás címszó alatt elő lehet idézni egy otthonon belül, és arról is rengeteget lehet beszélni, de a szakembernek kell is. Tehát mi leülünk, mi elmeséljük, hogy hol tart most az okosotthon, direkt néhány extrém példát is befűzünk, hogy lásd, hogy még ezt is lehet, és szépen közösen kigondolni, hogy te hogy szeretnéd élni majd ott az életedet, és mik azok a funkciók, amikre szükséged van. Tovább megyek, ezt tök jól lehet paraméterezni ilyen lépcsőzetesen. Tehát, hogy neked nem kell azonnal mindent megvásárolni, és simán lehet úgy is telepíteni egy rendszert, hogy az alapinfrastruktúrát azt ugye előállítod, itt pont ezekről a dolgokról beszélünk, de majd modulárisan aztán bizonyos dolgokat később fogsz csak bekapcsolni a működésbe. Vagy azért, mert az elején még úgy gondolod, hogy nincsen rá szükséged, és a későbbiekben majd kialakul, vagy a költségvetésed bizonyos korlátokat szab, akkor szépen át lehet gondolni, hogy akkor majd fél év múlva, egy év múlva majd ez a funkció is bekapcsolódik, aztán meg majd az a funkció is bekapcsolódik. És ez is nagyon fontos. Szóval nem szabad mindent eladni az ügyfélnek. Meg kell értetni, hogy mit tud a rendszer, mit tudnak a rendszerek. És fölösleges talán túlzásokba esni. A túlautomatizálás az egy zsákutca. Amennyire azt mondtam, hogy a fizikai kapcsolás is egy alapvetés, ugyanúgy a megfelelő mértékű automatizálás is. Mert utána saját rendszered rabja leszel. Tehát olyan komplexitásokat fogsz bevinni, ami őrület, és ne felejtsük el, hogy ezeket karban kell tartani. És akkor itt nem mindegy, hogy a szakember az milyen rendszer fölött diszponál, mert az meg majd a karbantartási díjban fog megmutatkozni, szóval fölöslegesen ne hozzunk be funkciókat.

Víz- és csatornarendszer

- Vitvera Gábor: Van még egy területünk, ez a víz és csatorna, amit nem véletlen hagytunk a végére, mert talán nem ez a legizgalmasabb része ennek az adásnak, de azért mint gépészet, muszáj megemlítenünk, illetve kíváncsian várom, hogy van-e ennek a területnek is okosotthon vonatkozása. Szóval Józsi, mire kell készülni, amikor a vizet kiépítjük?

- Székely József: Rém egyszerű a dolog. Annyi, hogy amikor a csapot megnyitod, folyjon belőle a víz. És amikor ugye ez távozik a lefolyóba, akkor lehetőség szerint ez úgy folytassa az útját, hogy a házon kívül végezze ez a lefolyt víz. Ebben a technológiában olyan nagyon nagy földi halandók számára is választással kecsegtető lehetőség nincs. Tehát itt nem nagyon lehet választani. Általában a hozott gépész vagy a tervező eldönti, hogy milyen technikával vagy milyen paraméteri anyagokkal kell szerelni, de ebben nagyon nagy forradalmasított űrtechnika nincsen, úgyhogy erről azért nem is érdemes beszélni, mert ez nem is választható, hogy kell-e a házba vagy nem. Rengeteget fejlődött ez az iparág, de inkább azokon a területeken, ahol mondjuk nincs vezetékes ivóvíz, vagy nincsen csatornahálózat, tehát vannak már nagyon jó bioemésztők, amelyekből ki lehet öntözni gyakorlatilag a vizet és locsolóvízként lehet használni, vagy vannak olyan hidroforok, amelyek fúrt kútból kiváló minőségű, akár jóval minőségibb ivóvizet készítenek, mint amit te kapsz a hálózatból. Tehát ilyenek vannak, de ezek alapvetően szintén komfort és kényelmi funkciók.

- Vitvera Gábor: És a vízszűrés?

- Székely József: Vízszűrés, ugye itt van mechanikai, meg ugye vannak a víztisztítók, és ugye vannak a vízlágyítók, tehát ez a három kategória, ami még fontos lehet, hogy a vízszűrő mechanikai dolgokat szűr, vannak a víztisztítók, amelyek már ugye biológiai úton is kezelik a vizet, akkor az egy minőségibb víz lesz. Ugye itt is nagyon el lehet menni költséges irányba, hogy különböző vízrendszereket építünk ki, mondjuk másodlagos szürke vízzel öblítjük a vécét, mert ahhoz nem ivóvizet használunk, de akkor két rendszert kell kiépíteni. Ez ugye megint költség oldalról duplikáció történik, persze fenntarthatóbb sokkal. Ugye van egy ilyen kettősség mindenkiben, hogy egy bizonyos mértékig akarunk környezetileg fenntarthatók lenni, meg egy bizonyos mértékig akarunk környezetbarátak lenni, de ugyanakkor a pénztárcánk is határt szab ennek és minél kedvezőbb árú egy megoldás, annál pazarlóbb sajnos. Minél inkább környezetkímélő egy megoldás, annál drágább lesz összességében. De a funkció maga az nem választható, hiszen mindenkinek szüksége van vezetékes vízre az ingatlanába, és mindenkinek szükséges, hogy az a keletkezett szürke víz, vagy fekete víz az eltávozzon az ingatlanból.

- Vitvera Gábor: Oké, van ennek a témának okos otthona, aspektusa egyáltalán?

- Zelena Gergely: Van, és nagyon fontos: szivárgás érzékelés. Az egy olyan alapvető funkció, ami jó azokban az ingatlanokban is, amit hétköznapi módon használunk, tehát az otthonunkban csak ott ugye jóval több időt töltünk, tehát jóval kisebb idő áll rendelkezésre, hogy eláztasson bármit is. Míg mondjuk egy nyaralónál, amit tipikusan csak bizonyos időközönként látogatunk, ott óriási későbbi költségektől tud minket megszabadítani az, hogyha például abban a pillanatában, amikor valahol a vízrendszeren belül szivárgást érzékel az okosotthonnak ez a része, akkor ott leadja a jelet, mi több, be is tud avatkozni, le tud zárni vízköröket, szóval egy csomó lehetőségünk van, főképp ez.

- Vitvera Gábor: Praktikusan azt jelenti, hogy a bejövő vizet nézzük, és kvázi azt, hogy pörög-e folyamatosan a vízóra.

- Zelena Gergely:Igen, igen, igen, igen. És erre számtalan példát mondhatnék, hogy ez nagyon jól működik. Úgyhogy ezt kifejezetten ajánljuk, hogyha van rá lehetőség, akkor ezeket építsük be a rendszerbe. Főleg ilyen területeken kifejezetten fontos lehet.

- Vitvera Gábor: Szerintem elég jól sikerült összeszednünk a gépészetet, és ezért nagyon jól rá tudtunk világítani arra, hogy maga az okosotthon hol tud energiahatékonyabbá tenni, hol tud komfortosabbá tenni az alapgépészeti működés kapcsán. Két dolog volt, amire azt mondom, hogy nem gondoltam volna. Az egyik az az, hogy mekkora szerepe van az árnyékolásnak, illetve, hogy ez a légcserélés az tényleg mennyire egy háttérben lévő dolog, mert hogy az emberek többsége abban gondolkozik, hogy jó meleg van, fölrakok egy split klímát, de hogy nem gondol bele abba, hogy hogy oldja meg, hogy itt mindig friss levegő, meg jó minőségű levegő legyen bent, illetve ami szintén nagyon érdekes volt, hogy hiába a vezeték nélküli rendszerek, meg minden az okosotthonban, de hogy valójában a villamos tervezésnél nem lehet megspórolni, hogy addigra ne legyen egy okosotthon tervünk, ami tényleg arról szól, hogy mi, mint benne élők hogyan szeretnénk használni ezt a házat, és bőven túlmutat azon, hogy a villanykapcsoló a bejárati ajtó mellett legyen, a szenzornak nagyon nem mindegy, hogy hol van, hogy pontos értékeket kapjunk.

- Vitvera Gábor: Amiről még talán itt érdemes egy pár percet beszélnünk, ugye, ahogy mondtad Gergő, hogy 80-20-as szabály, tehát hogy 20% az, ami ténylegesen energiahatékonyság, de 80%a az okosotthonnak, talán nagyobb része az, ami komfortot növel. Beszéljünk egy pár percet arról, hogy milyen lehetőségek vannak, és aztán itt most szabadon az extrémitásokba menjünk bele, és a legdurvább projektjeitekbe, tényleg csak említés szinten, hogy mi az, amit érdemes vagy lehet, hogy nem is érdemes, csak beraknak így emberek, mint okosotthon?

Okosotthonom mai szintje

- Zelena Gergely: Hát figyeljetek! Igazság szerint majdnem, hogy föl öleltük a beszélgetés során a teljes spektrumát az okosotthonoknak. Világításról nem sokat beszéltünk, mert a világítás az valahol a demarkációs vonal. Világítás egyrészt tud költséghatékonyságot hozni, talán annyira nem is kell ezt nekem magyarázni, mert viszonylag egyértelmű, ha nem vagyunk ott egy helyiségben. De én ezt napi működésem során látom irodaházaktól kezdve, főképp ilyen munkahelyi környezetben, hogy felkapcsolva hagynak egy csomó világítást így az emberek, és akkor kimennek a helyiségből. Na, például ezeket tökéletesen meg lehet szüntetni. És itt a jelenlét érzékelésére visszatérek, az egy viszonylag új terület okosotthon szempontból, de most már jönnek azok a szenzorok, amik már jelenlétérzékelővel vannak ellátva. Ma még azért nem annyira olcsó, bár most éppen érkezik egy olyan megoldás, ami most már úgy látjuk, hogy elérhető árú lesz, ez a megfizethető kategória. De igen ez egy tipikus kényelmi funkció, hogyha jelenlét érzékelős szenzor van ott a helyiségben, akkor neked nem kell kalimpálni, mert az pontosan fogja tudni, hogy te ott miért vagy. Mit tudom én, ha már a fürdőszobában vagyunk, bent vagyunk a fürdőszobában, csöngetnek kint. Eleve a csengő is egy olyan, hogy azt is szét lehet automatizálni, mikor jelezzen, mikor ne jelezzen, mikor legyen néma riasztás idézőjelben. Itt a videós kaputelefonokba is külön bele tudnék menni. De például beleraksz egy RGB-s színes izzót a fürdőszobába, mert jellemzően hogyha fürdőszobába vagy, énekelgetsz, megy a tus, nem hallod, hogy csöngetnek, és elkezd mondjuk kettőt villant pirosan az RGB-s lámpád, és akkor te tudod, hogy valaki csöngetett.

- Vitvera Gábor: Vörös riasztás.

- Zelena Gergely: A vörös riasztás nagyon finom dolog, de egyébként nem elhanyagolható és tök jópofa. Nyilván itt a beléptetésnél a zárak, az is önmagában egy nagyon izgalmas terület, arra is csak mondok egy példát, hogy ki hogy enged be kicsodát. Mondjuk jönnek a haverok, akkor tudod, hogy dél és kettő között várható valaki, és olyan viszonyban vagy, hogy beengeded a lakásodba, vagy mondjuk a bejárónő, vagy a bébiszitter, de neked éppen dolgod van valahol, vagy jön egy csomag, és akkor a GLS futár hoz valamit. Simán most már ott tartunk, hogy kap sms-ben arra a telefonszámra, ami előre definiálva van, egy kódot, amivel ő be fog tudni jönni a rendszerbe. Vagy mondjuk most már az NFC-t is lehet használni, vagy egy QR-kódot küldesz, és ezt beolvassa, és akkor beléptet a házba, de ott is tud zónákat, tehát hogy csak a kapun engedjen be, vagy beengedjen az otthonodba is. Ugye, kinek milyen szintű. És akkor az csak két órára, vagy csak 33 percre él, és utána már soha többet nem fogja tudni azt használni, az eltűnik. De ha már jönnek a haverok, bulimód. Most csak előveszek néhány példát. Egész más lesz a világításkép bent a házban, lehet, hogy pont akkor le fognak húzódni már redőnyök, de mondjuk bizonyos ajtók meg nyitva maradnak, bizonyos ajtók lezárnak, és akkor oda nem tud senki bemenni, mert buli van otthon. Egyébként a világítás, mondom, az egyik oldalról költséghatékony, de ott lehet a legtöbb ilyen varázslatot elkövetni. Movie time, és akkor szépen minden visszavesz, dimm-el, amit eddig nem volt felkapcsolva, azt fölkapcsolja, sőt adaptív módon tudja követni a képernyőn látottakat színkódba. Ezt egyébként a Philips annak idején Ambylight-nek hívta, és a mai napig van, de ezt most már meg tudod csinálni saját LED szalagokkal is. A LED szalagokkal egyébként is egy csomó mindent lehet varázsolni, de mit tudom én, világítás az ágyba, vagy alul, és ha belépsz, akkor ilyen szépen, derengően megvilágít, milyen színnel világítson, mennyi ideig világítson. Szóval a lehetőségek tárháza végtelen és a kertbe bele se menjünk, mert ott is aztán annyi mindent lehet csinálni, aminek egyébként bizonyos értelemben hasznossága van, de az jól látható, hogy a ma tárgyaltakon túlmenően végtelen tényleg, amit ki lehet találni, de ezek már mind ilyen úri huncutságok kicsit. Szóval, hogy tök jó, meg élvezni fogod, meg akár elkápráztatod azokat is, akik így jönnek hozzád, de attól még te komfortosan tudod élni az életedet. Így még komfortosabban fogod tudni élni az életedet.

- Vitvera Gábor: Hát ez ilyen sok első világbeli problémát old meg. Mondhatjuk így.

- Zelena Gergely: Igen, igen, igen.

- Vitvera Gábor: Mikor hívjunk szakértőt? Hát én ugye régen mérnökként tanultam, végül nem végeztem el, de nagyon sok barátom ugye a technikai tudásuk miatt beleálltak abba, hogy okosotthont építsenek, valami technológiából összelegózták, összerendeltek szenzorokat, amit el tudsz képzelni, és hogy nyilván ez egy hobbi is lett, hogy ezt így bütykölgetik, állítgatják. Nekem nem igazán lenne hozzá türelmem, de hogy te, mint szakértő, meg ti ezzel foglalkoztok, hol látod, hogy mikor érdemes bevonni egy szakértőt és mikor érdemes egy költséghatékony DIY irányba elmozdulni?

Okosotthon szakértők vs. DIY

- Zelena Gergely: Jó is, hogy mondod a DIY-t, ugye ez a szakterminológia, ez a Do It Yourelf. Magyarországon egyébként most már több mint 15 ezer főt számlál a DIY okosotthon, Facebook-csoport, azért ez egy tetemes létszám, de azok vannak itt, akik ezzel szeretnek foglalkozni.

- Vitvera Gábor: Macerás ezt állítgatni, kitalálni, oda kattintok ide, kattintok?

- Zelena Gergely: Mondjuk a Do It Yourself, amikor tényleg ilyen pici kis lapkákat rendelsz, és akkor arra fölhekkelsz valamit, szóval nyilván ennek a mélységei azok végtelen irányba mutatnak, az tud macerás lenni. Van olyan, aki komponenseket rendel és maga rakja össze a berendezéseit.

- Vitvera Gábor: Jó, abból induljunk ki, hogy kész. Tehát ugyanazokat az eszközöket, amiket ti beépítenétek, azokat megrendeli valaki az interneten.

- Zelena Gergely: Arról nem beszéltünk még, és ez egy nagyon fontos rész, hogy mi az alaprendszer. Itt vannak úgynevezett okosotthon ökoszisztémák. Ebből ismerünk párat. Az Apple-nek is van, a Google-nek is van saját rendszere, Amazon Alexáról mindenki hallott már, de ezek most csak azok, amik a felszínen vannak, és akkor ezen kívül van egy csomó egyéb rendszer. Home Assistant egyébként, ami nagyon megy a DIY-osoknál. Ezek már grafikus kezelőfelülettel rendelkeznek. Most már a Home Assistant is elkezdett abba az irányba tendálni, tehát, hogy most már nem parancssorból programozol, és innentől kezdve, hogyha ez jól megvan csinálva, akkor ez egy ilyen összepakolgatós történet, és ezt könnyen el lehet sajátítani viszonylagosan, és ehhez nem kell programozónak lenni. Ami nagyon fontos, a logika, és ez határozza meg az okosotthonnak a működését, hogy te ki tudd logikázni egyrészt, hogy mit szeretnél. Minél komplexebb, de mégis minél egyszerűbb automatizmusokat rakj össze. Szóval ezt megfogalmazni, az az, amihez egyébként nagyon sok idő kell, amit beleraksz, mert el fogod kezdeni csinálni az automatizmusaidat, először csak egyszerűbbeket, aztán komplikáltabbakat. Uh, aztán rájössz, hogy a komplikáltabbakat egyszerűbben is meg lehetett volna csinálni, vagy más úton lehetett volna megcsinálni bizonyos dolgokat. Azt gondoltad, hogy automatizálnál, de egyébként semmi értelme nincsen. Mindent le lehet automatizálni, csak kérdés, hogy megéri-e az a belefektetett energia, és ez bizony hetek, hónapok, akár évek is. Itt jön az, hogy valaki igazán szakemberré válik, és én szerintem ezen az úton kevesen, tehát elindulnak sokan, de kevesen érnek a végére, mert rá fogsz jönni, hogy inkább hívok egy szakembert. És a másik, ami nagyon fontos, hogy ezt majd üzemeltetned kell tudni. És itt a másik szerintem sarkalatos pontja annak, hogy oké, hogy egyszer valahogy összepakoltad. Bár akik rajta maradnak ezen a témán, azok el fogják üzemeltetgetni, de a lakosság legnagyobb része készen szeretne valamit, és ahhoz viszont kellőképpen komplexek az okosotthon rendszerek, hogy valamit mindig kelljen rajta birizgálni, babrálni, csak annyi, hogy átraksz valamit a lakásba. Vagy valami lecsatlakozott a hálózatra, és vissza kell csatlakoztatni. Ezzel foglalkozni kell, úgyhogy érdemes ebből a szempontból is szakemberre bízni, nemcsak a tervezést, hanem utána egy jó kis üzemeltetési szerződést kötni, illetve hát ezt ajánlja is fel egyébként a szakember, hogy bizonyos időközönként. Eleve, amikor elkészül egy rendszer, azért az a normális hozzáállás, hogy van egy egyéves utánkövetés, mert olyan az okosotthon, hogy lakva ismerszik meg. Te majd elkezdesz jegyzetelni és rájössz, hogy te valamit ott az elején definiáltál, de aztán ne is akkor kapcsoljon fel, hanem három perccel később kapcsoljon föl, vagy reggel ne is kapcsoljon le. Ezeket szépen jegyzeteled, és havonta van egy konzultáció, elmondod, hogy akkor ez a tapasztalatod, akkor azt utána igazítja a szakember, és körülbelül egy év alatt kialakul az, hogy na, akkor ez az az okosotthon, amiben én úgy komfortosan élem az életemet, és onnantól kezdve viszont mindig lehet valami, amihez hozzá kell nyúlni, vagy egyszerűen csak te akarsz valamit bővíteni. Szóval ez az utánkövetés meg a rendelkezésre állás az egy fontos pont, és ezt meg szakember tudja megcsinálni.

- Vitvera Gábor: Azt hallom ki ebből az egész epizódból, hogy alapvetően a gépészetben, még hogyha van egy-egy új technológia is, valójában most a világ nem abba az irányba halad, hogy ott nagyon nagy újítások lennének feltétlenül, hanem vannak olyan technológiák, akár a víz, akár a villanyszerelésre, hogyha gondolunk, amiket évtizedek óta majdhogynem ugyanúgy csinálunk. A tervezés fontosságát nyilván nem győzitek hangsúlyozni, és hogy talán egy új szintet itt erre abszolút az okosotthonok tehetnek rá, amik hatékonyabbá vagy komfortosabbá tehetik az otthonunkat és ezzel az életünket is. Amit szintén kihallottam, hogy alapvetően azért ez nem egy feltétlenül technológiai nehézség, hogy valaki ennek nekiálljon, tehát nem feltétlenül műszaki tudás kell hozzá, viszont az időbefektetés. És talán az, amit én úgy szoktam megfogalmazni, hogy az elején még nem tudod, hogy mit nem tudsz. Tehát, hogy még az igényed sem feltétlenül jó vagy pontos, és talán ott van egy szakértőnek szerepe, hogy ő azt tudja mondani, hogy figyelj, ne bonyolítsd túl a WC világítást, a WC világításnak annyit kell tudni, hogy amíg bent vagy világít, amikor kint vagy nem világít, nem kell hozzá 15 szenzor, nem kell hozzá semmi egyéb bonyolult dolog, ennyivel meg lehet oldani, és ennél tovább nem érdemes automatizálni. Mert ugye hajlamosak vagyunk az elején nagyon belemélyedni valamibe, és azonnal a tökéletes várat megépíteni, amikor még nincsen bent semmi és nem tudunk. Tehát hogy azonnali űrhajót építünk, ahelyett, hogy először lenne egy biciklink és megnéznénk, hogy egyáltalán szeretnénk-e biciklizni, vagy hogy erre van-e szükségünk.

- Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek ebbe az epizódba, és hogy végig tudtunk menni ezeken a nagyon fontos munkafolyamatokon. Folytatjuk a következő epizódban az építkezésünket, és már kicsit így a dizájn, illetve ezek a befejező munkálatok fognak következni. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok, illetve a kedves hallgatóknak is. dodo.hu/hazi-feladat oldalon az összes epizódnak, illetve ennek az epizódnak is a checklistáját megtaláljátok, amiben ezek a tippek, amik itt elhangzottak, szerepelni fognak, illetve kövessetek minket a Spotify-on, a Youtube-on, Apple Podcast-on vagy azon a podcast csatornán, ahol podcastot szoktál hallgatni. Köszönöm, hogy itt voltatok velünk és találkozunk a következő epizódban jövő héten. Sziasztok!