Ep5: Mire figyelj az építkezés kezdeti szakaszánál, avagy mi történik - DODO | Designban Otthon

Ingyenes kiszállítás 20.000 Ft felett | Ingyenes visszaküldés 15 napig | 100% elégedettség garancia

Ep5: Mire figyelj az építkezés kezdeti szakaszánál, avagy mi történik az alapozásnál és a szerkezetésépítésnél?

Elérkeztünk a házépítés kezdeti szakaszához: elindul az alapozás és a szerkezetépítés.

A Házi feladat ötödik részében a műsor egyik állandó vendége, Pálfi Dániel Illés építészmérnök és Székely Józsi generálkivitelező segítségével járjuk körbe az építkezés kezdeti szakaszát.

Az ötödik epizódban olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy milyen szerkezetű házat érdemes építeni 2022-ben, mennyibe fog kerülni, mennyi időt vesz igénybe az alapozás ás a falazás, vagy hogy hol számíthatunk csúszásra! Tarts velünk!

Hallgass bele!


Töltsd le a műsorban elhangzó tippeket!



Szeretnéd egyben látni a legfontosabb lépéseket, amelyeket érdemes követned a házépítés- és felújítás során? Töltsd le checklistünket, amit csak neked készítettünk el az epizódban elhangzottak alapján!

Hallgasd meg az összes epizódot!



Inkább olvasnál?



- Vitvera Gábor: Sziasztok! Köszöntök mindenkit a Házi feladat podcastban, a DODO podcastjában az ingatlan építésről és a házfelújításról. Ebben az epizódban megyünk tovább a virtuális házunk megépítésével, és eljutottunk végre addig a fázisig, amit már nagyon sokan vártatok, megtörténik ténylegesen az első kapavágás. Ugye az eddigi epizódokban felmértük az igényeket, kiválasztottuk és megvettük álmaink telkét, majd pedig nekiálltunk megtervezni először a projektet, majd pedig az építészeti tervet. Most már az elméleti munka nagy részének vége, induljon hát a gyakorlat. Ebben az epizódban vendégem lesz Pálfi Dániel Illés építészmérnök, a Stúdió Ruhen belsőépítész iroda vezetője. Lakások, családi házak, egészségügyi intézmények belsőépítészetén dolgozott már csapatával számos éven keresztül, illetve Székely Józsi, a Generál Kommandó ügyvezetője, aki közel tíz éve foglalkozik kivitelezéssel, több százezer négyzetmétert építettek föl 50 fős csapatukkal, és tényleg a magyar generálkivitelező szakma egy ikonikus alakja. Tartsatok velünk, és építsük meg végre ezt a házat.

- Pálfi Dániel: Sziasztok! Üdvözlök mindenkit újra, indul az építkezés.

- Székely József: Itt vagyunk mi is a Generál Kommandóval, és igyekszünk benneteket segíteni mindenféle tippekkel.

- Vitvera Gábor: Na, akkor köszi, hogy itt vagytok megint, vágjunk is bele ebbe a kivitelezésbe. Ugye most lesz az, amikor felvonulnak azok a szép nagy munkagépek, markolók, dömperek hozzák az árut folyamatosan, meg tényleg ez az, ami talán a kisgyerekes énemet is előhozza belőlem, hogy ezekkel a jó nagy sárga munkagépekkel lehet itt játszani és élőben nézni őket. Ebben az epizódban a földmunkával, tereprendezéssel fogunk foglalkozni, illetve utána elkezdünk egy ilyen alapozást, és ha minden igaz, az epizód végére így állni fognak legalábbis a falai ennek a háznak, és egy nagyon látványos előrelépést teszünk, körvonalazódik már az, hogy mit is építünk magunknak. Kezdjük is el, építőanyagok. Ugye ez valami olyan, amiről nagyon sokat hallani, folyamatosan változik az ára, nem lehet beszerezni, főleg ebben az időszakban, időben előre kell gondolkozni. Hogyan zajlik ennek a logisztikája? Megvan a tervünk, ki vannak számolva a mennyiségek, ki fogja ezt beszerezni és hol, mikor, milyen ütemezésben?

Hogyan indul útjára az építkezés? Mik lesznek az első tényleges munkafolyamatok?

- Székely József: Hát, ha van generálkiviteleződ, akkor ugye ő fogja beszerezni. A logisztikája az ugyanúgy működik, mint ahogy a projekttervben már ugye megbeszéltük és realizáltuk, hogy ezt is tervezni kell, ennek a beszállítását, meg az ütemezését, hiszen azért egy jól megtermett családi háznak azért van különböző mennyiségű meg organizációs feladata, ami hogyha egyszerre megérkezik, akkor nem tudsz mozdulni tőle. Tehát ezt azért jól meg kell irányozni, de nem is mennék ennyire előre, mert még mielőtt jön a tégla, azelőtt jó lenne, hogyha a munkagépek jönnének, ahogy mondtad. De ma már azért ez ennyire nem extrém, ahogy mondod, hogy dömperek nem járnak-kelnek sajnos. Illetve egy egyszerű mélyásóval, ma már egy kisebb termetű mélyásóval viszonylag hamarabb abszolválják a feladatot, ami egy családi ház sávalapozásának megfelel. Az más kérdés, hogyha ez egy pincézett, alápincézett ingatlan, mert akkor ott azért van tömegével földmunka, amit el kell hordani, akkor ott már lehet, hogy előkerül egy-két billencs is. Földmunkával indul tehát a kivitelezés rész, az egy viszonylag látványos dolog már, hiszen ott túrják a földet a nagy sárga munkagépek meg a dömperek, ahogy mondtad. Ugye ma az egyik legdrágább rész az pont a mélyépítés. Ha erről kellene egy pici összehasonlítást hozni, akkor azt mondanám, hogy ma egy pince drágább, mint egy földfelszíni négyzetméter.

- Vitvera Gábor: Tehát akkor a teremgarázs az ma igazából nem egy racionális döntés?

- Székely József: Nem igazán, az egy luxus, hogyha úgy akarnám mondani. Ha van hely a telken, és tudunk széltében-hosszában bővülni és elhelyezkedni a telken, akkor olcsóbb és ésszerűbb választás a földfelszínen belül, mert ma már olyan szigorú előírások vannak a vízszigetelésre, meg a földnyomás elleni statikára, meg minden egyébre, hogy ott már el tud menni a matek. Olyan mennyiségű pénzeket kell rászánni, és olyan műszaki követelményeknek kell megfelelni, aminek hogyha megfelelünk, akkor annyiból már kijön egy földfelszíni négyzetméter is. 

- Vitvera Gábor: Figyelj, ha jól értelmezem, ugye itt akkor, amiért esetleg racionális lehet egy mélygarázst építeni, az a különböző ilyen beépíthetőségi százalékok, maximális homlokzatmagasság és társai, amik le vannak szabályozva, és emiatt esetleg a telkünkre már nem tudunk a ház alapterülete mellé építeni, vagy nem tudunk plusz egy szinttel a földszintre rakni a garázst. Dani, ezt jól gondolom, hogy ezek lehetnek esetleg a korlátok?

- Pálfi Dániel: Ezek abszolút lehetnek korlátok, igen. Azt hiszem, már szóba is került, hogy lejtős terep vagy lapos terep. Azzal is számolnunk kell, hogyha lejtős a terepünk, akkor ott van nekünk egy állandó víznyomásunk azon a falon, amit a terepszint alatt meg akarunk építeni.

- Vitvera Gábor: Ez mit jelent pontosan? Ezt nem hallottam még.

- Pálfi Dániel: Ezt úgy képzeld el, hogy kirándulsz az erdőben, és látsz egy folyót, ami folyik lefelé. Az mondjuk egy elég erős vízjelenlét, de ez kisebb mértékben lezajlik a talajban is, amit a szemeddel nem látsz. Ez a víz szeretne lefele tartani. Ha te oda teszel egy kockát, ami a házad, vagy annak a garázsa, akkor ez a dolog beáll a víznek az útjába, és akkor azt neked először is fel kell fognod a rá nehezedő erőt, másrészt el kell vezetned a vizet. Ugyanezt csinálja a talaj. Iszonyat tömegű talaj halmozódik föl az ilyen támfalak mögött. Statikailag ahogy Józsi is említette, méreteznünk kell. Ki kell termelnünk egy csomó földet, ami egyébként abban az esetben, hogyha fel tudjuk használni a kertépítéskor valamilyen más módon, akkor azt nem kell elhordani. Hogyha el kell hordani, akkor az is kellemetlenség. Lényeg a lényeg, hogy bonyolultabb bemenni a föld alá, és ha van rá módunk, akkor szerintem érdemes tud lenni megoldani ezt a parkolást a földszinten. És akkor, ahogy említetted, így van, homlokzatmagasság, építménymagasság, egyéb településképi előírások ezt még befolyásolni tudják. Meg lehet oldani mindent, csak pénzbe kerül.

- Székely József: Így van. Minden, csak idő és pénz kérdésére szoktam fogalmazni. Hogyha az alapozás ugye jól sikerül, és itt most akkor tekintsünk el attól, hogy van-e mélyépítésünk, vagy nincs mélyépítésünk. Ugye egy kicsi mélyépítés az mindenfajta ingatlannál van, hiszen jellemzően mindegyik valamilyen sávalappal, vagy egy valamilyen lemezalap szerűséggel indul. Ez itt technológia független.

- Vitvera Gábor: Mit jelentenek ezek, hogyha valaki, köztük én ezt nem tudjuk?

- Székely József: A sávalap mindenféleképpen a földfelszín alatt helyezkedik el, és ahogy a neve is mondja, az egy sáv, gyakorlatilag egy betonsáv, egy vasalt betonsáv, amin majd nyugodni fog az ingatlanunk.

- Pálfi Dániel: El kell képzelni egy ilyen önmaga farkába beleharapó betonkígyót.

- Székely József: Igen, egy ilyen nagyon jó meghatározás. Tudok vele azonosulni.

- Vitvera Gábor: Ez még ugye a vízszintes rész alatt van?

- Székely József: Ez még a talajszint alatt van.

- Vitvera Gábor: És ez a falak alatti részen fut végig? Ezt úgy kell elképzelni, mintha a falakból egy métert vagy ötven centit lefele is építenénk?

- Székely József: Szinte igen. A főfalak alatt ott végig van ilyen alapozási sík. Van ez a sávalap, és akkor ezzel indul tulajdonképpen az egész.

- Pálfi Dániel: Erre építed rá a teherhordó falaidat. Emiatt nem fog neked a falad több centimétert belesüllyedni majd a saras, agyagos talajba, és nem fog szétrepedni a házad.

- Székely József: Ez tartja meg a házat a földfelszín felett.

- Vitvera Gábor: És akkor utána ezt fogjuk kiönteni betonnal, hogy legyen egy padlónk is?

- Székely József: Hát az még nem padló, hanem amikor majd rétegzünk egy némi technológiai szerkezetet ennek a sávalapnak a tetejére, akkor a teteje megoszlik, mindenki másképp hívja, de mondjuk mi hívjuk akkor szerelőbetonnak. Hogyha az úgy értelmezhető számodra.

- Vitvera Gábor: Én a házat még csak számítógépes játékban építettem, és ott csak így kijelölted, hogy mekkora részt akarsz megépíteni.

- Székely József: Így van, ez gyakorlatilag a sávalap tetejére egy ilyen összekötő lemez szerűsége, azért is sokan egy lemeznek hívják. Összekötő alappal gyakorlatilag így rárétegzel egy 15-20 centiméter vastag betonlemezt erre a sávalapra.

- Pálfi Dániel: A kígyó beleharapott a farkába, és a középen lévő területet kitöltöd egy plecsnivel, hogy tudjál rá padlót tenni majd.

- Vitvera Gábor: És a másik technológia?

- Székely József: A másik technológia a lemezalap, amikor helyettesítjük ezt a sávalapot, nincs az önmagába harapó kígyó, akkor egy izmosabb betonlemezt öntünk, az alatt van különböző kavicsterítés, meg mindenféle egyéb szerkezetű, egyre kisebb frakcióból összerakott terítés, meg kavics ágyazat, és akkor arra kerül egy vastagabb alap, egy vastagabb jellemez, alap, ami egy vasalt lemezalap, és akkor egyes technológiáknál ez is elegendő ahhoz, hogy erre házat lehessen építeni.

- Pálfi Dániel: Illetve ugye még a pont alap is elképzelhető mondjuk egy könnyűszerkezetes háznál. Ugye itt a teherhordó pillérek, ilyen gyufaszálak, amik leköszönnek a talajba, azok kapnak egy pontszerű alapocskát, és akkor egy ilyen könnyűházat az is el tud vinni.

- Székely József: Igen, alapozás az ugye már a tervezésnél eldől, hogy milyen technológiát választottunk. És akkor itt ugye jön is a következő, mert leginkább a technológia az inkább a falazat választást követően vagy a falazat választásnál lesz létjogosultsága. Ugye már az alapozás is előrevetíti, hogy milyen falazatunk van. Ezek között vannak átmenetek, hiszen ugye lefelé kompatibilis, de fölfelé nem. Máris mondok erre példát. Hogyha úgy terveztük a házunkat, hogy ez egy falazott technológiával, egy vasbeton födémmel rendelkező házacska lesz, és van egy rendes sávalapunk, meg ezen van egy szerelőbeton, akkor arra később minden további nélkül tudunk építeni egy könnyűszerkezetes házat, hiszen az egy túlbiztosított alap a könnyűszerkezetes háznak a súlyához, statikájához és minden egyébhez képest. Ugyanakkor fordítva ez már nem kompatibilis, azaz azt jelenti, hogyha készítettünk egy egyszerűsített lemezalapot, vagy egy pontalapot, arra nagy eséllyel már nem tehetünk egy falazott technológiával elkészülő házat úgy, hogy azon mondjuk van egy elég izmos vasbeton födém is. Ezeket érdemes átgondolni már a tervezés során, és a tervezés során el is kell már dönteni, hogy milyen falazat típust választunk, mert ez deklarálja az alapozásunknak a technológiáját is. 

Milyen típusú építőanyagokkal érdemes operálni?

 - Székely József: Utána falazott technológiában is van választásunk, és akkor most esetleg próbáljuk ezt górcső alá venni. Hogyha a falazott technológiát vesszük előre, akkor van a klasszikus kerámiafalazat, ugye ezek az úgynevezett piros, vagy narancssárga tégla, ez az egyik klasszik elem, a másik a lyukacsos téglák. Ugye ott van a másik válfaja, mondjuk az Ytong, ami egy másfajta termék. Az ugye egy pórusbeton termék, akkor most már ott vannak a különböző alternatív technológiák, amiknek az alapozása egyébként hasonló mondjuk a Thermo-Block például, vagy a ProKoncept, vagy esetleg a Leiernek is most már vannak kéregpaneljei, amilyen előre gyártott betonelemes, de ezek még mind olyan falazatok, amelyek még mind súlyából adódóan még azért komoly súlyterhelést adnak az alaptestnek át. Tehát ezek részben ilyen klasszikusnak mondhatóak, bár mondjuk a ProKoncept az már elég újhullámos ebben a tekintetben.

- Pálfi Dániel: Meg hát azt is mondjuk el, hogy ha ez esetleg valakinek a fejében él, egy kisméretű téglából, B30-as téglából ma már azért nem épülnek házak.

- Székely József: Igen, merthogy nyilván alapvetően nemcsak azon függ, hogy mi eldöntjük, hogy miből szeretnénk építeni, hanem azért vannak most már jogszabályi követelmények, amiknek meg kell felelni. Itt elsősorban energetikailag kell, hogy bizonyos megfelelésnek, különböző adatoknak, hőátbocsátás, hőátvezetési tényező, mindenféle egyéb megfeleljünk.

- Pálfi Dániel: Igen, és ez a kisméretű tégla már csak azért sem készül, mert képzeld el, hogy egy ilyen nagy falazó blokkot mennyibe telik egy munkásnak letenni, még ugyanazt a térfogatot kitölteni neki kisméretű téglából, háromszor annyi meló, illetve ezek a falazó blokkok energetikailag hoznak mindent, amit tudniuk kell hozni. Azt talán itt fontos megjegyezni, hogy azok a falazatok, amiknek nagyobb tömege van, azoknak nagyobb hőtároló kapacitása is van, ezáltal ők energetikailag nekünk kedvezőbbek tudnak lenni. Egy csomó mindenki mondja azt, hogy inkább nem teszek hőszigetelést a falamra, és megépítem az egészet Ytongból, pórusbetonból, mert az nagyon ügyes hőszigetelésre is. Nincsen hőtároló kapacitása, míg egy falazó blokknak, vagy akár egy vasbeton falazatnak sokkal nagyobb, és el tudjuk érni ekkor azt, hogy egy olyan mikroklímája lesz a házunknak, ami fogja tudni nekünk azt, mint a régi vályogházak, hogy este lehűl a levegő, meghűlnek ezek a szerkezetek, és napközben hiába tűz a nap, nekem még hűvös tud lenni bent. Akkor itt van ez a könnyűszerkezetes világ, ami tudja azt, hogy nem kell két évig várnom arra, hogy beköltözzek a házamba, hanem sokkal hamarabb elkészülnek. Nem akarok direkt időtartamokkal dobálózni. Ennek megvan ez a rugalmassága, könnyen bővíthető, könnyen visszabontható. Energetikailag viszont nem lesz annyira kedvező, mint ezek a nagy hőmegtartó kapacitású szerkezetek.

- Székely József: Igen, hőtartó kapacitásban nem lesz annyira kedvező elem, de mondjuk hőveszteség oldalról azt mondják, hogy jóval kedvezőbb is tud lenni akár egy hagyományos építészettel épült háznál. Mind a kettőnek vannak pro és kontra érvei.

- Vitvera Gábor: Mi most az arány? Tehát, hogy Magyarországon így a technológiákban, hogy kell elképzelni, hogy a könnyűszerkezetes, meg az egyéb ilyen alternatív technológiáknak mekkora a létjogosultsága vagy az ismertsége?

- Pálfi Dániel: Így érzésre betippelem, aztán Józsi, te erre jobban rálátsz, de szerintem 80% falazó blokk, és 20% minden más.

- Székely József: Valahol valami ilyesmi az arány, lehet, hogy még 20%-ot sem mondtam volna. Bár azért most eléggé elindult a piac ebbe az irányba, pont ugye az építőipari alapanyag válság tekintetében. Itt azt fontos kiemelni, és ezt akár nemcsak költség oldalról, de tervezés oldalról is érdemes figyelembe venni, hogy a különböző építőanyagok ugye különböző szegmenseket érintenek, és akkor most itt mindjárt sorra is vehetjük, hogyha a hagyományos technológiából kicsit eltávolodunk, és azt mondjuk, hogy könnyűszerkezetes technológia. Ugye itt élből hozhatunk három példát. Tehát vannak a könnyűszerkezetes betontechnológiák, vannak a könnyűszerkezetes fatechnológiák, ez akár a pallóvázas, akár a síppaneles, akár a bármelyik egyéb fán alapuló alapuló technológiák.

- Vitvera Gábor: Ez amit az amerikai házfelújítós műsorokban látunk, hogy gyakorlatilag egy szögbelövővel összerakják az egész házat.

- Székely József: Igen, igen. És akkor ott vannak ugye az acélvázas technológiák, ahol meg ugye acélban utazunk. Azért jó ezekben egy kicsit elmélyülni, mert hogyha van egy általános valamilyen jellegű válság, ami érinti az acélipart, akkor elképzelhető, hogy annak egy picit helyettesítő terméke a faáru, és akkor lehet, hogy éppen a fa alapanyagú faszerkezet az, ami kicsit kedvezőbb lesz árban. Aztán volt itt olyan nem olyan régen egy faipari válság, akkor meg éppen az acél volt egy kicsit kedvezőbb. Tehát, hogy azért ezzel érdemes eljátszogatni és megismerni ezeket a technológiákat, mert mindegyiknek van előnye is és hátránya is, de mindenkinek úgy, mint ahogy eddig is nagyon sok mindenről provizórikusan beszélgettünk, itt is az egyén meg a megrendelő maga dönti el, hogy neki mi az előnye és mi a hátránya, hiszen nem vagyunk egyformák, és lehet, hogy ami egyikünknek előnye, az a másiknak pont, hogy hátrány, és fordítva. Mint itt az előbb a hőtároló tömegről beszéltünk, vagy ugye hőveszteségről beszéltünk, tehát ezek mind olyan fogalmak, amikkel egy átlagember alapból nem biztos, hogy tisztában van, de egy beszélgetést megér.

- Vitvera Gábor: Tudatosak ebben a vevők vagy hoznak magukkal egy ilyen prekoncepciót, hogy a ház az legyen téglából?

- Székely József: Szerintem hoznak. Én azt gondolom, hogy mi még nagyon gyerekcipőben járunk ezzel a könnyűszerkezetes technológiával. Noha én azt gondolom, hogy nagyon sok esetben van létjogosultsága, és mi erősen barátkozunk is ezekkel az alternatív technológiákkal, de nagyon nagy részben nem áll készen rá, hogy a magyar piac. Én azt is szoktam mondani, hogy itt ugye, hogyha valaki gondolkozik abban, hogy nem ez életének végső állomása, akkor nem valószínű, hogy érdemes könnyűszerkezeteshez nyúlni, mert viszont másodlagos piacon jóval nehezebb eladni egy könnyűszerkezetest, mint mondjuk egy hagyományos technológiával épültet. Nem biztos, hogy azért, mert rosszabb, hanem azért, mert van vele kapcsolatban egy sztereotípia, amit egyelőre most még nem lehet kigyomlálni, valószínűleg kell hozzá egy vagy kettő generációváltás, és akkor már bizakodóbbak leszünk ebben a témában, de most jelen pillanatban még például eladási oldalon én nem javaslom az ilyeneknek az építését.

Milyen ütemben szerezzem be az építőanyagokat? Hogyan tároljam?

- Vitvera Gábor: Jó, hát szerintem menjünk azért egy klasszikus irányba, tehát induljunk ki abból, hogy ez a ház ez valamilyen téglából, és ilyen nem könnyűszerkezetes technológiával épül. Mire kell itt készülni? És tényleg a logisztikára vagyok kíváncsi. Ha jól tudom, nektek van egy elég nagy telephelyetek, ti sok mindent bevásároltok előre már az építkezés elején, pont azért, hogy ezzel ne kelljen az építkezés során esetleg a változó nyersanyagárakkal küzdeni, vagy ne egye meg a ti, vagy az ügyfélnek úgymond a büdzséjét. Hogy működik ennek a logisztikája? Felhívom a tüzépest, hogy helló, kéne tégla?

- Székely József: Jobb esetben igen. Mondjuk egy évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy igen, hívj fel egy tüzépest és van tégla. Ma már egy kicsit előre kell gondolkodni ebben is, és időben le kell foglalni a kapacitásokat, úgy az alapanyag kapacitást, mint a szállítási kapacitást, és azért meg kell rendelni ezeket a termékeket jó előre, és ütemezetten kell kiszállíttatni. Ugye azért egy építkezési helyen, egy telken nem korlátlan mennyiségű a rendelkezésre álló hely. Itt rögtön hoznék is egy nagyon komoly példát, vagy egy elrettentő példát. Ugye itt az előző adásban is, vagy az azt megelőző adásban is kitértünk arra, hogy mi van akkor, ha generálkivitelező, mi van akkor, ha nem az. Ugye, ha nem az, akkor nagyon figyelni kell arra, hogy az anyag az mikor érkezik és milyen organizációval. Mert amikor készen vagyunk mondjuk egy alapozással, és várjuk a téglaszállítmányt, akkor ebben az esetben például nem lehet kivinni egyszerre nagy eséllyel az összes falazóelemet, különben nem fér el a kőműves kolléga az alapon, és nem tud falazni tőle. Kettő-három részletben kell kivinni, de úgy 2-3 részletben, hogy se túl későn ne érkezzen, azaz ne kelljen állni a kőművesnek anyaghiány miatt, se túl korán érkezzen, mert akkor viszont nem fér el tőlem, mert nem falazta el az előző mennyiséget. Tehát itt egy nagyon feszes és szoros anyaggazdálkodás kell, hogy ott legyen a kivitelezés mellett. Különben ez megint csak súlyos forintokba fog kerülni a megrendelői oldalon, mert ugye valakinek az állásidőt fizetni kell, vagy hogyha nem úgy jött ki a matek, akkor azt fizetni kell. De ez a generálkivitelezői oldalról is megvan ez a jelenség, vagy ez a probléma. Ott is nagyon figyelni kell erre, hogy az organizáció az flottul és ügyesen és úgy menjen, hogy az minden egyes ott lévő szakágnak megfeleljen.

- Vitvera Gábor: Egy ilyen “just in time” rendszerben kell működni, mint mondjuk egy gyárban, ahol ugye nincs végtelen alapanyag raktár, hanem mindig beszállítják a következő napi vagy pár napi termelést.

- Székely József: Pontosan. Nagyon ritka az a méretű telek, ahol ki lehet szállítani előre mindent. Illetve, ha ki lehet szállítani, mondok egy példát, van egy 1500 négyzetméteres telek vagy 2000, ott már elég sok mindent lehetne raktározni. De ahogy elkezded kiszállítani, mondjuk a faanyag, vagy a cserép olyan hátulra kerül, hogy megint csak óbégatás lesz a szakágak részéről, hogy neki miért kell 300 métert vagy 200-at sétálnia a faanyagért, miért a telek másik végében van. Ahelyett, hogy ugye mondjuk egy emeletes ház esetében az emeletre fel lett volna daruzva a cserép, vagy föl lett volna daruzva ugyebár a faanyagnak a jó része, amit felhasználnak. Itt a logisztika ma már egy nagyon komoly része az építkezési projekteknek, hiszen ezen rengeteg múlik, hogy valamit kézi vagy gépi erővel lehet-e anyagmozgatni.

- Vitvera Gábor: És ehhez a generálkivitelező kell, vagy egyéb esetben úgymond a megrendelőnek kell ezt koordinálnia, vagy ez működik úgy, hogy te az adott tüzépnek leadsz egy ütemtervet, hogy ezen a napon hozzatok ki egy raklap téglát, ezen a napon hozzatok ki kettőt?

- Székely József: Hát, ha időben szólsz a tüzépnek, akkor talán működik. Ugye itt abban van talán a különbség, hogyha jön egy megrendelő és a tüzépet megkéri arra, hogy akkor holnap hozzál egy raklap téglát, az vagy belefér vagy nem. Hogyha van egy generálkivitelezőnk, akinek van egy állandó tüzép partnere, akit megkér, hogy holnap elhozna egy téglát, akkor ott azért nagyobb eséllyel tud ez megvalósulni, hiszen azért a kivitelezők nagy része a tüzépeknél előre van sorolva, az egyes megrendelők elé, és így kényelmesebb mindenkinek az élete, a generálkivitelezőké is, meg nyilván a tüzéptelepé is, hiszen generálkivitelezőként mi sok anyagot viszünk el tőle, ő viszont cserébe rugalmasan kezeli a mi igényeinket.

- Vitvera Gábor: Hát, ugye ti vagytok az ő törzsvásárlói.

- Székely József: Így van. Én azt is gondolom, hogy itt már elsősorban nem anyagiakban markáns az a kedvezmény, amit mi tüzépek esetében kapunk tőlük, hanem inkább a kiszolgálásban, az az elsőbbségi kiszolgálás, vagy az a rugalmasság, amit mi tőlük kapunk, inkább az, ami itt most megfizethetetlen, hiszen árban olyan nagyon nagy mozgásterek, alapvető építőanyagok tekintetében már nincsenek. Illetve mindig ez egy picit ilyen visszás is, mondjuk a falazat költsége, az a teljes beruházáshoz képest mondjuk egy 6-8% lehet, és ugye pont ott akarjuk megkeresni a legtöbbet, mindig azon morfondírozunk, hogy most akkor a tégla öt forinttal drágább, vagy olcsóbb, de az a legkisebb tétel. Ott spórolunk arányaiban szinte a legkevesebbet. Még mindig a tégla meg a beton a legolcsóbb alapanyagok az építkezés tekintetében.

- Vitvera Gábor: És hogy kell számolni, hogy mennyi súlyra, mennyi anyag kerül bele egy házba vagy egy négyzetméterbe? Valami olyan viszonyszám, hogy csak a hallgatók, vagy akár én is el tudjam képzelni, hogy mi az a volumen, raklapban, tonnában, valamiben, ami kell ahhoz, hogy egy ház megépüljön, úgyhogy mindent összeadunk, a vasalat, a fa, stb.

- Székely József: Több száz tonnáról beszélünk. Ha a raklapolható anyagokat nézzük, amelyek mondjuk a tégla, a cserép, a különböző poranyagok, a vakolatok és az egyebek, akkor az is bőven 150-200 raklap környékére rúg, ami kiérkezik ezekben a mennyiségekben.

- Vitvera Gábor: És akkor még a nagy kamionokkal hozott, vagy teherautókkal hozott ilyen vasbetonról nem is beszéltünk.

- Székely József: Igen a vasbeton, igen, a mixerek, így van, azokról még nem is beszélhetünk. Vagy a faanyag, tehát ezek mind olyan tömegével, olyan nagy mennyiség, ami igen, és ne felejtsük el, hogy nem ugyanilyen mennyiségű, de nagyon-nagyon sok köbméter sittről is beszélünk, ami viszont elmegy az építkezés során, ami keletkezik. Itt ugye környezetterhelési oldalról is igen markáns számok vannak, mert azért egy átlag ilyen 150-200 négyzetméter körüli háznál azért legalább egy ilyen 60-80 köbméter szemetet, sittet elviszünk.

- Vitvera Gábor: Ez akkor, hogyha egy üres telekre elkezdünk építkezni, kibontjuk az első zacskót.

- Székely József: Félelmetes, de igen. 60-80 köbméter.

- Vitvera Gábor: És mi van, hogyha még le is bontunk előtte egy házat ezen a telken?

- Székely József: Hát az egy halál. Az egy halál. Gyakorlatilag ma nagyon kevés drágább dolog van a bontásnál. Óriási mennyiségű költsége van a hulladékhasznosításnak, tehát a hulladékgazdálkodás az egyik legdrágább ma az építőiparban, meg az oda való elhordása is iszonyat drága. A közúti ára, a fuvarozás és közlekedés, az üzemanyag, meg a gépjárművek tekintetében nagyon drága. És ha még ez párosul valamilyen hulladéklerakó vagy bányadíjjal, esetleg ne adj isten még veszélyes hulladék is van benne, hát akkor meg aztán tényleg all in költségvetést tolhatunk. Egyszerű példa, mondjuk egy négy köbméteres konténer, az nem olyan túlzottan nagy, az körülbelül akkora, kicsivel nagyobb, mint amilyen asztalnál most ülünk srácok. Az, hogyha meg van töltve ilyen klasszik palával, az olyan 4-500 ezer forintba kerül annak az elvitele. Mert hogy ez ugye veszélyes hulladék. Itt azért vannak ilyen szorzók, amik nehezítik a képletet, de ugyanígy a organizációban komoly nehézséget okoz, ha például a telek az lejtős. Itt az az ökölszabály, hogyha mindenképp szeret számokat hallani.

- Vitvera Gábor: Nagyon, nagyon, nagyon. Tényleg, én ezeket az ökölszabályokat szeretem, hogy mit csináljak, mit ne csináljak.

- Székely József: Igen, hogyha lejtős terekben gondolkodsz, akkor azt lehet mondani, hogy ahány százalékos lejtő van a telken, legalább annyi százalékkal lesz drágább az építkezés az alaphoz képest. 

- Vitvera Gábor: Ez gondolom a megközelíthetőség, a földmunka, hogy hogyan alapozod, hogyan folyik le a víz ott akkor a hegytetőről, amit említettél.

- Székely József: Igen, vízszigetelés, eltérő síkok vannak. Nagyon sok anyagot lehet, hogy nem tudsz már géppel levinni, hanem kézi erővel kell lemozgatni. Tehát nagyon sok olyan organizációs nehézség jöhet, ami megdrágítja. Semmiképpen nem ringatnék senkit államvilágba. Minden vállalkozó és minden kivitelező szeretné ugyanazt a pénzt megkeresni, mint amit ő tervezett. Tehát, hogyha valamilyen körülmény az nehezítő körülmény, akkor a nehezítő körülmények okozta hátráltatást az árban fogja kompenzálni, és akkor ezáltal nő az ár. Tehát lehet, hogy többet foglalkozik vele, megemeli az árat, így a végén neki ugyanannak az összegnek kell kijönnie, tehát ebben nem lesz változás.

- Vitvera Gábor: Persze, hát nyilván a költségetek is nő, tehát hogyha most kézi erővel kell lehordani ezt a 100 tonnát, amit itt említettél, akkor az teljesen más, mint hogyha tényleg a kertvárosba begurul a teherautó és lepakolnak ott mindent.

- Székely József: Így van. És hát a kertvárosnál, hogyha már itt szóba jött, akkor behajtási engedélyek például. Most már nem is akárhova hajthatsz be nagy autóval. Nagyon sok olyan apró pont van, amin el lehet ám hasalni.

- Pálfi Dániel: Meg hozzáteszem, ez tervezésben is megjelenik. Ha lejtős a terep, akkor drágább a tervezés is. Többet kell gondolkozni az építésznek, az több pénzbe kerül. Nem, ez a Magyar Építész Kamarának a hivatalos árképzési iránymutatásában benne van, hogy a lejtős terep az egy bizonyos költségszorzót jelent. Úgyhogy mindenki sík terepre építkezzen, ha egy mód van rá.

- Székely József: Igen, hogyha ezt így kellene definiálni, akkor a legolcsóbb építkezés az egy vízszintes sík terepen, egy téglalaphoz minél inkább hasonlító építmény. Ahogy elkezdjük cifrázni, hogy kiszögellés van, beszögellés, ilyen forma, olyan forma, eltérünk az egyszerű térlaptól, az mind egyre drágább és drágább és drágább lesz. Hogyha olcsó házat szeretnénk, akkor kellene maradni ezeknél a követelményeknél, de mint ahogy már megbeszéltük, gyarlók vagyunk, úgyhogy nem tudjuk tartani ezt a szabályt.

- Pálfi Dániel: Igen, hát egyébként nem véletlen, hogy ezek a szovjet panel blokkok ilyen hasáb alakúak, mert azok mind előre gyárthatóak és könnyen készíthetőek voltak.

- Vitvera Gábor: Úgy is mondhatjuk, hogy ott a praktikum volt az egyetlen szempont.

- Pálfi Dániel: Igen, de egyébként, ha megnézzük a háború utáni 50-es években az új építészhullám során létrejövő házakat, amiket meg tudunk ismerni, ezek a szép fehér villák. Ugye ott jelent meg a lapostető, és ott kezdtek el kockásodni, ezek a hófehér kockák ott jelentek meg. Nem volt véletlen, háború után nagyon hatékonyan kellett újraépíteni a lakásállományt, és nem volt ott arra kapacitás, hogy csiricsáré legyen.

Mit értünk tereprendezés, alapozás alatt?

- Vitvera Gábor: Oké, álljunk neki akkor itt a földmunkának, jöjjenek végre azok a nagy gépek. Szerintem az alapanyagokról, technológiákról azért megismertük az alapvetéseket, nekem az tényleg tanulságos, hogy itt azért Magyarországon a könnyűszerkezet az még egy nagyon réteg dolog, és elsősorban magának építik az emberek, vagy maguknak építik költséghatékonysági szempontok alapján, és talán a másodlagos piaca kevésbé működik, tehát ez nekem egy nagy tanulság ebben a blokkban. Ami nekem még nagyon érdekes volt, hogy tényleg itt azért ez egy eszméletlen logisztikai kihívás. Tehát, ha csak abba belegondolok, hogy nálunk így milyen volumenek fordulnak át a lakberendezési webshopban a DODO-ban, hogy így hétről hétre mennyi áru jön, kamion, annak a mozgatása, a csomagolása, pakolása és mindene. Ahhoz képest ezek a 100-200 tonnák csak egy házra, nyilván ez időben eloszlik, de hogy ezt mindig oda szállítani, és nem az emberekkel pakoltatni, ehelyett ez egy óriási kihívás, és nyilván megint a generálkivitelezőnek van egy plusz pontja, vagy egy előnye, hogy ő ezt megszervezi, vagy akár a tárolását is megoldja nekünk, mint megrendelőnek. Jöjjenek meg azok a gépek, milyen gépek jöhetnek egy építkezésre, az emlegetett dömper, meg mindenféle ilyen ásó, emelő és a többi vonalon? Mikkel találkozunk?

- Székely József: Földmunkagépekkel indul, és itt elsősorban az egyszerűbbeket egy egyszerű mélyásóval megoldják. Ezek ilyen kisebb testű, lánctalpas, vagy gumikerekes, mélyásó gépek.

- Vitvera Gábor: Amit a Bobcat néven emlegetnek?

- Székely József: A Bobcat valójában egy márkanév, mint a zsilettpenge, vagy mint a flex.

- Pálfi Dániel: Igen, tehát az is egy márkanév. Itt a Bobcat is egy márkanév, de jellemzően a Bobcat alatt inkább ezt a csúszókerekes rakodót értjük, az az alapvetése a Bobcatnek, de ahhoz hasonló méretű, csak egy lánctalppal és egy ilyen nagy mélyásó karommal rendelkező gép az, ami általában kiszedi az alapot. Vagy hogyha kötöttebb a talaj, akkor ezek nem biztos, hogy boldogulnak, akkor jön egy nagyobbacska gép, amik általában ilyen kombi gépek, egyik oldalon egy mélyásó kanalat látsz, a másik oldalon pedig egy homlokrakodó kanalat. Ezek a JCB, CX méretű, meg a Caterpillarnak vannak ilyen gépjárművei, ezeket látni itt Magyarországon főképp ezek azok a márkák, amik hódítanak. És akkor ezek nekiállnak a sávalapot kiemelni, és ugye a munkagépek jelen vannak egészen az alapozás befejezéséig, hiszen amikor a sávalapot kiemeljük, utána a következő pont az, amikor érkeznek a mixerek a betonnal. Ezt ma már automatizáltan, tehát már nagyon kevés olyan építkezés van, ahol neki áll a kőműves szaki a segédekkel, és akkor verik a betonkeverőt, és öntik a betont a sávalapba és talicskával ott rohangálnak. Tehát ma már a betontechnológia az eléggé fejlett, és ahogy a sávalapot kiástuk, bevasalták a kőműves szakemberek a statikai terveknek megfelelően, merthogy ez méretezett vasalást jelent.

- Pálfi Dániel: Egyébként itt én szeretném érezni, hogy a vasalás azt jelenti, hogy ezeket a bordásfalú betonvasakat elhelyezik egy ilyen hajlított struktúrában. Én amikor egyetemre mentem, akkor nem tudtam, hogy a vasalás micsoda, és gondoltam, hogy lehet, hogy valami húzó-vonó mozdulatokat végeznek, és akkor a kötést elősegíti, és akkor lehet, hogy erről van szó, de nem. Ott van egy ilyen vasháló, és abba öntik bele a betont.

- Székely József: Így van. Ez klasszikus vasmunka, tehát hogy itt a beton vas az, ami belekerül az alaptestbe, és ugye utánna érkeznek a betontechnológiás gépek, ezek jellemzően ugye két ilyen gépünk van. Az egyik az a mixer, ami ugye érkezik. A betonkeverő. Gyakorlatilag a betont azt már megkeverik a betontelepen, és ebben a mixerben csak úgy érkezik, hogy csak benne közben forog, hogy ne kössön bele, és akkor ugye kiérkezik. És van egy másik, a pumpa, ami érkezik még vele együtt. Ebbe a pumpába öntik bele gyakorlatilag a mixet és a pumpán keresztül érkezik jobb esetben ebbe a sávalapba. Van olyan, ahol megközelíthető, körbejárható az alap, és akkor pumpa nélkül gravitációs elven csak beleöntik a betont, de ez már kevésbé szokott most divat lenni. Ma már szinte mindenki betonpumpával építkezik.

- Vitvera Gábor: Van ennek valami korlátja? Most itt arra gondolok, hogy nyilván megközelíthetőnek kell lennie mondjuk a kiásott alap minden sarkának, vagy bármilyen hasonló?

- Székely József: Van már 36 méteres pumpa is, úgyhogy elég jól tudják ezeket már kezelni. Nagyon ritka az Magyarországon, ahol nem lehet ezt megoldani, még nagy építkezéseken is megoldják, bár ott már toronydaruk vannak, és ott más módon viszik fel a betont a megfelelő helyre és megfelelő szituációba. De maradva a mi saját családi házas példánknál, nem nagyon van olyan családi ház méretben, ahova egy ilyen pumpa, az nem tud odaférni. Úgyhogy ez a beton, ez a beton része. Ugye a betonosok még jó ideig velünk lesznek, még egy pár munkafolyamatban támogatnak bennünket, hiszen amikor megvan ez a sávalap beöntés, akkor érkezik egy zsalukő-lábazat építés.

- Vitvera Gábor: Várjál, Józsi! A gépeknél vagyunk még. Nincs már más?

- Székely József: Hát most jön a gép! Amikor megvan az a betonmunka, ez a sávalap, akkor érkezik egy kis kézimunka, mert hát ott ugye ilyen divatosan egymást váltják. Olyan, mint egy váltófutás, hogy egy kis munkagépezés, egy kis emberi erő, egy kis munkagépezés, és így szépen haladunk előre. Amikor megvan a sávalapunk, akkor jön egy zsalukő lábazat. Általában ez egy, kettő, három sor a terep viszonyoktól függően. Erre a teherhordó sávalapra, zsalukőből rakunk szépen egy ilyen kis keretet, nevezzük keretnek. Ezt ugye szintén a laptesthez vasaljuk, ennek van statikai vetülete szintén, ezt nem mi találjuk ki, nem a kőműves saját kútfőjéből, ahogy éppen sikerül, ahogy aznap fölkelt, megálmodja, nem úgy csinálja, hanem szintén statikai tervek alapján. És amikor ez megvan, akkor érkezik egy feltöltés. És na itt már jöhet a Bobcat, mert ugye itt már egy kisebb, jellemzően kisebb munkagépről beszélünk, ami itt az alaptesten belül forgolódni képes. És akkor ezt betölti valamilyen ágyazott, vagy ágyazó anyaggal. Itt általában kavicsfeltöltés szokott érkezni egy 20-30 centiméter szintén, amit a tervben kiírnak.

- Vitvera Gábor: Ezt mivel hozzák?

- Székely József: Ez billencsel hozzánk oda a helyszínre. Ez lehet egy nagyobb mennyiség is, nagyobb ház esetében, nemcsak billencs, hanem egy nyerges billenccsel hozzák, az már azért szép látvány. Ott ugye érkezik egyszerre 17 köbméter ilyen töltőkavics vagy zúzalék. Ezek különböző frakciókból érkezik, különböző méretű, szemcseméretű ez az anyag, ezzel feltöltjük a lábazatot, és ahogy ez megvan, ez ugye gépi feltöltést jelent, azt döngöljük ezeket a frakciókat, és amikor ezzel készen vagyunk, akkor jön a következő betonmunka. Majd, és ugye, amit beszéltünk, hogy az egymás farkába harapó kígyó után jön az egészre egy ilyen kitöltő beton, és akkor lesz egy ilyen szép kis egybe síkolt lemezünk. Na, ez lesz majd a szerelő beton, amit ezután fogunk tudni elkészíteni, ha ez a feltöltés megvan.

Az első mérföldkő

-Vitvera Gábor: És akkor innen megyünk át a falazás részre.

- Székely József: Itt van az első pont, ahol érdemes lehet megállni egy kicsit.

- Vitvera Gábor: Ühüm. Tehát, hogy itt van anyagilag, mint projekttervben kicsit összeszedni magunkat és azt mondani és elmélkedni.

- Székely József: Igen. Itt ugye van a betonnak egy kis száradási kötési ideje, amit érdemes megint csak egy picit kihasználni, várni. És ameddig várunk, ugye itt a betontechnológiában hivatalosan a 21 nap a kötési idő, az itt egy ilyen bűvös szám, a 21-et kell megjegyezni, ott egy picit lehet várni, de azért ma már ezekkel a mixer technológiákkal nem feltétlen szokták mindenhol ezeket a 21 napokat ennyire feszesen venni, hiszen mire elindul a falazással kapcsolatban a kitűzés, meg ott az egyéb munka között eltelik néhány nap, amíg még nem kap maximális terhelést a betont. De összességében ez az a pont, ahol érdemes megállni, hiszen már az alapozással készen vagyunk. Ez egy jól definiálható elszámolási mérföldkő is, esetleg egy generálkivitelező és egy megrendelő között.

- Vitvera Gábor: Hol tartunk itt a költségvetésben? Tehát, hogy eddig hány százalékát költöttük el a büdzsénknek?

- Székely József: Egy ilyen 15-20%-át, attól függ, hogy milyen komoly statika volt mellé rendelve, de ilyen 15 és 20% között járhatunk most valahol ezzel az alapozással, és ezután indul a falazás.

- Vitvera Gábor: Dani, építészként ilyenkor ti jöttök ki a helyszínre? Nektek van olyan feladatotok, hogy megnézzétek, ellenőrizzétek, kimérjétek, nem tudom, tartják-e az alapterületet például, vagy bármi így az építészeti tervhez kapcsolódó észrevétel?

- Pálfi Dániel: Persze, persze. És erről beszéltünk az előző részben is. Van ez a tervezői művezetés, ez kötelező része az építész vállalásának. Minimum hat alkalommal meg kell jelenni, és itt azt ellenőrzi le az építész, hogy a terveknek megfelelően zajlik-e a kivitelezés, illetve a lehetőségeihez mérten azt is ellenőrzi, hogy műszakilag korrektek-e a megoldások. Adott esetben, hogyha nem, akkor lehet beszélni visszabontásról, javításról, módosításról, ilyesmi.

- Székely József: Jellemzően úgy szokott ez a gyakorlatban történni, hogy mielőtt ezeket a szerkezeteket, mondjuk itt ilyen vasalási szerkezeteket szoktak ellenőrizni a tervezők, vagy a műszaki ellenőrök, akkor még mielőtt ezt betonnal elfedi a kivitelező, azelőtt szokták ezt ellenőrizni, tehát ott még akkor általában… Itt ugye a megelőzés a cél, hogy még a betonfedvény előtt esetleg észre lehessen venni, hogyha valahol hiányosság van, és akkor azt még lehet pótoltatni a kivitelezővel, és akkor nem történik semmi olyan probléma, ami szerkezetet érintene.

- Pálfi Dániel: Igen, itt ebben az esetben nyilván a statikus megy oda, és ő az, aki a vasalatot szemrevételezi. Hogyha van gépészeti alapszerelés, azt nyilván a gépésznek kell megnéznie.

- Vitvera Gábor: Ez mit jelent a gépészeti alapszerelés, segítsetek ebben?

- Pálfi Dániel: Hát ugye akár például, hogyha padlófűtésről beszélünk, akkor ott a padlófűtő csövek az aljzatbetonban futnak. És akkor úgy kell elképzelni ezt az összképet, hogy belép az ember a helyiségbe, ott van ez az iszonyat vasháló, tekereg rengeteg cső körülötte, és ez az a pont, amikor még ezt le lehet csekkolni anélkül, hogy a beton rákötött volna.

- Vitvera Gábor: Oké. És például az ilyen - nem tudom -, geotermikus fűtés és társai, ezek is itt jönnek be, vagy ez már ezen a részen be kellett építsük?

- Székely József: Nem, azok alapterületen kívüliek. Amikor itt járunk, hogy készen van a szerelőbetonunk, akkor csak védőcsöveket helyezünk el, például az elektromos áramnak, ahol majd beközlekedik a házba, illetve a lefolyó csöveket helyezzük el, hiszen általában ebben a feltöltésben készülnek el a csatornarendszernek a kiállásai. Hiszen amikor te építed a házat, akkor már ismered, hogy hol lesznek a vécék, hol lesznek a konyhai csapok, a mosdók, és akkor ilyenkor már ebben a feltöltésben itt megtörténik a csövezés, és már amikor lehúzod ezt a szerelőbetonnak nevezett betonlemezt, akkor van az, hogyha járkálsz és látsz ilyet, akkor már ott fölfelé kiállnak ilyen különböző csövek és védőcsövek, illetve ekkor még, amikor elkészül ez a beton alapozás, ott kerül be az ivóvíznek is a védőcső, meg az áram bekötése, tehát minden ilyen védőcsövezés az ott bekészül ebbe az alapba, és akkor utána csak behúzzák a szakemberek majd később, és akkor nem kell betont vésni. Tehát itt egy kicsit előre gondolkodás történik. Én láttam már olyat, aki látott már olyat, aki hallott már olyat, hogy ez kimaradt, és akkor természetesen lehet véséssel orvosolni, de hát azért elég kellemetlen ezeket a 15 centis vasalt szerkezeteket vésni. Ez egy embert próbáló mutatvány.

- Vitvera Gábor: Gondolom a szomszédok nagy örömére is, amikor napokon keresztül megy a bontás. Nekünk most a szomszédban van egy építkezésünk, ott még ráadásul valamelyik nagyobb munkagépnek az elején is volt valami, amivel az előző ház alapját lebontották. Oké, ezek szerintem összeállnak nekem, az nem teljesen világos, hogy itt ez mennyire egy kockázatos munkafolyamat. Ez valami olyan, aminek egy pofonegyszerű terve van, és ezért ez a kivitelezés részén sem nagyon csúszik el, vagy rejthet magában olyan kockázatokat, amiket ugye alapvetően régebbi épületeknél hallani, de akár újépítésűeknél is felmerült, hogy kicsit csúszik a ház a lejtőn, mozog az alap, megrepedt az alap, milyen kockázatokat rejt ez a fázis, mit rontanak el az emberek?

- Pálfi Dániel: Józsi, aztán javítsál ki, hogyha máshogy van, de én azt gondolom, hogy ezek rutin gyakorlatok, és hogy én azt mondanám, hogy itt viszonylag kicsi a hibázási lehetőség, tehát ez nem precíziós munka.

- Székely József: Én is azt gondolom, hogyha betartja a kivitelező a statikában szereplő keresztmetszeteket és vasalási technológiát, akkor itt nagy meglepetések nincsenek. Itt azért erősen túl vannak biztosítva ezek az alapok, mindenféle komoly együtthatókkal számolnak a sztatikai szakemberek. Itt minden körülményre fel vagyunk készülve. És azért egy alaptestnél, meg egy szerelőbetonnál még azért olyan egy-két centi tévedés, vagy egy-két centi az még nem okoz óriási problémát, hiszen ezeknek a nagy része takart szerkezet, ezekhez majd még fogunk nyúlni, fog kapni még további munkafolyamatokat. Itt még olyan nagyon nagy dolog nem történhet. Itt csak a vasalás az, ami lényeges, meg az alapozási mélység, hogy ott ezeket mindenképpen betartsuk a terveknek megfelelően. Jobb esetben egyébként rendelkezésünkre áll egy talajmechanika, meg egy geodéziai felmérés, és akkor még egyszerűbb a kivitelező dolga. Ez már valószínűleg tervezés fázisban előkerültek ezek a fogalmak, és akkor ezekkel azért egyszerűbb a kivitelezés. De ahogy Dani is mondta, itt a tervező is rendelkezésünkre áll, és általában ezt a hat darab alkalmat, ezt úgy a szerkezetépítés során szokták elvinni az építészek.

- Vitvera Gábor: Tehát nem a villanyszerelést jön ki ellenőrizni.

- Székely József: Jellemzően nem. Ez a 6 alkalom, ez a kb. úgy szokott kinézni, hogy az első alkalommal segít kitűzni a nullapontot, meg az alapozási mélységet. Aztán megnézi, amikor a sávalapnak a vasalása elkészült, hogy az minden szempontból megfelelő betontakarás előtt. Utána megnézi azt, amikor erre a sávalapra felraktuk a zsalukő lábazatunkat, azt kellően tömörítettük-e, és megnézi, hogy ott is megvan-e a megfelelő vasalás, merthogy ugye a szerelőbetonnak is van egy vasalása. Ami azután következik, az ugye a negyedik ilyen alkalom, Ilyenkor van, aki a falazást is szokta ellenőrizni, de vannak olyan tervezők, akik a falazást követő koszorút fogják ellenőrizni. Itt vagy negyedik, vagy negyedik, és ötödikről beszélünk. Ugye a falazás tetején van egy koszorú, ez gyakorlatilag egy betonsáv a falak tetején, ami összefogja a teljes falszerkezetet, ezt úgy kell elképzelni.

- Pálfi Dániel: Másik betonkígyó.

- Székely József: Igen, a másik betonkígyó, ami szintén vasalva van. Nagyon fontos, hogy mindenben, amiben vas van, és aztán beton kerül rá, ott van szerepe alapvetően rögtön egy ellenőrzési pontnak, mert azután egy eltakart szerkezet lesz, és nem fogod látni utólag, hogy minden úgy készült el, ahogy a statikai tervben meg van határozva, mert nem látod utólag, hiszen betonban van már a vas.

- Vitvera Gábor: És amikor ezt eltakartátok, onnantól ki felel érte? Tehát, hogy ez a hol válik külön az, hogy a terv volt esetleg nem megfelelő, vagy a kivitelezés volt nem megfelelő?

- Székely József: Hát hogyha minden tervszerűen készült, akkor alapvetően itt már a kivitelező felelősség az ki van zárva egy későbbi esetleges probléma kapcsán. Mert ott ugye ilyen szempontból ez egy tartószerkezeti kérdés.

- Vitvera Gábor: Ühüm. Tehát, hogy ott akkor a statikus tartja a hátát, hogyha leszakad a födém, mert mondjuk nem megfelelő.

- Székely József: Igen, ha bizonyítani tudja a kivitelező, hogy ő mindent annak megfelelően intézett, de hát ugye itt erre 2-3 szakember is rendelkezésre áll. Mert ugye ezeknél a szerkezeteknél van egy tervezői művezetés is, ahogy a Dani mondja. Sok esetben a megrendelőnek van egy saját műszaki ellenőre, aki ettől függetlenül kijár, és a különböző munkafolyamatokat ellenőrzi, épít és naplóban ellenjegyzi, hogy megtekintette, megfelelő minőség, megtekintette, ezen meg azon itt kéri javítani. Ez egy teljesen valid piaci mechanizmus, ami nagyon sok építkezésen jelen van.

- Vitvera Gábor: Ezt generálkivitelezőknél szokták elsősorban?

- Székely József: Igen, elsősorban generálkivitelezőknél szokták, mert ott ugye a generálkivitelező ellenőrzését egy műszaki elnök tudja ellátni, amivel ő rendelkezik hozzá megfelelő kompetenciával. És ezen kívül még a generálkivitelezőnek van jogszabályi kötelezettsége, hogy legyen neki felelős műszaki vezetője, és a felelős műszaki vezető az, aki a generálkivitelező oldaláról is megnézi ezeket a takart szerkezeteket. Tehát ha minden jól működik, akkor a szerkezetépítés résznél a generálkivitelezőn és a megrendelőn kívül még másik három szempár az, aki ezen rajta tartja a szemét. Tehát azért a szerkezetépítési oldalon nagyon nagy kockázatok szerintem nem tudnak lenni.

- Vitvera Gábor: Tehát azért ez egy elég jól szabályozott, több különböző érdekcsoport és fél által ellenőrzött, úgyhogy alapvetően nem itt szokott félrecsúszni egy építkezés, sem a költségvetés, hiszen azt elmondtátok, hogy nem ez a nagy része, itt kerülnek be úgymond a leglátványosabb, de legolcsóbb alapanyagok magába az épületbe. Úgyhogy akkor azt mondhatjuk ennek az epizódnak így a vége felé közeledve, hogy talán nem ez az, amiben a nagy kockázat van, és ez még annyira az eleje, annyira a költséghatékony része, hogy nem itt fog elcsúszni az építkezés.

- Székely József: Így van, illetve ez a legörömtelibb része, hiszen ekkor kezdjük az építkezést, ekkor kezd úgy igazán látvánnyá alakulni az, amit mi a tervrajzon megálmodtunk, akkor már úgy lehet látni a térformákat. Tehát, hogy talán ez a leginkább olyan rész, amikor először fel tudjuk fogni, és fel tudjuk dolgozni fizikailag is, hogy ez az épület tényleg elkezdődött, és tényleg épül, és hogy az álmunk tényleg kezd valóra válni.

Mire figyeljünk a falazás szakaszában?

- Vitvera Gábor: Jó, építsük azért még meg a falszerkezeteket. Tehát, hogy akkor most indul az, amit az elején mondtál, hogy ez a komplex logisztika, amikor ott vannak a kőműveseink, és napról napra érkezik a tégla és minden egyéb kötőanyag. Hogyan néz ez ki?

- Székely József: Napról napra épül, szépül, és elkezdjük a falazást. Különbséget kell tegyünk abban a tekintetben, hogy ez egy emeletes, vagy egy földszintes házikó. Ha ugye emeletes, akkor a falazást követően van még egy födémünk is, aztán újra falazás. Ez itt egy fontos különbség. Ha pedig egy földszintes, akkor nagy eséllyel a falazás és a koszorú után ez megáll. Ettől függetlenül szintén lehet födémünk, ez egy más kérdés, de általában egy szintesnél nagyon sok esetben fafödém van már. De újabban újra divat a vasbeton födém, ugye a mennyezet hűtés-fűtés miatt. Megint sok technológiai lehetőségünk van, de maradjunk abban, hogy a falat megépítettük, és akkor itt eldöntöttük, hogy kerámia falazatunk van, vagy Ytong falazatunk, vagy ki tudja, milyen falazatunk van. A tetején megépítettük ezt a szintén farkába harapó kígyóra hasonlító koszorút, ami egy vasaltbeton szerkezet.

- Vitvera Gábor: Tehát akkor, ha jól értem a lényeg, hogy alul és felül is összekötjük egy ilyen folytonos rögzítéssel. Minthogyha egy gumit rátennénk alul, hogy összeszorítsa ezt az épületet, meg a falakat. 

- Székely József: Igen, itt a következő nagy kérdés a falazás után az a födémrendszer, és akkor most tételezzük fel, hogy itt most a födémrendszernél valójában az is mindegy, hogy egyszintes vagy kétszintes, mert ettől, mert egyszintes még van födémrendszerünk, csak kérdés, hogy járható vagy nem járható. Tehát egy födémre mindenképpen szükség van. Ugye, hogyha átvesszük a födémtípusokat, akkor itt vannak ugye fafödémek, ezek jellemzően ácsolt típusú födémek, amiket a helyszínen raknak össze, ez ugye könnyűszerkezetes födémnek minősül. Vannak szeglemezes födémek, amelyek szintén fából készülnek, de már előre gyártottan. És akkor így szépen, ahogy megyünk fölfelé a technológiával, akkor előkerülnek az előregyártott betonfödémek például, amelyek tüzépről méretezve rendelhetőek, aztán előre kerülnek az előregyártott betonfödémek, amelyek nagy teherbírású daruval odadaruzhatóak szinte néhány elemből, ezek már ilyen LEGO típusú dolgok.

- Vitvera Gábor: Miért választják ezeket a megoldásokat ahelyett, hogy visszajön a jó kis betonpumpa, és akkor még egy szintet ott rálocsolok?

- Székely József: Költséghatékonysági szempontból, hiszen minden olyan munka, amit a helyszínen kell végezni, az jóval drágább, mint amit gyári körülmények között el tudnak készíteni és ki tudják hozni, ki tudják szállítani. Tehát költséghatékonysági okai vannak ezeknek a födémrendszereknek. Illetve itt előkerül rengeteg olyan szempont, ami megint szubjektív, legyen betonfödém, aminek van hőtároló tömege. Ne legyen betonfödémünk, hanem legyen fafödémünk, mert az kedvezőbb árban, gyorsan és egyszerre lehet szigetelni. De nekünk vasbetonfödémek legyen, mert hogy bele szeretnénk integrálni a mennyezet hűtés-fűtést. Tehát nagyon sok technológiai kérdés előkerül, amit egyébként korábban a tervezési eljárás során megint csak érdemes volt eldönteni, vagy pedig a gépészeti egyéb megoldások, azok már alapból indukáltak egyfajta födémszerkezetet. Nagyon ritkán fordul elő az, hogy az építkezés során, amikor a falazásnál járunk, akkor valaki födémtípust vált. Az a lehető legritkább esetben szokott előfordulni.

- Vitvera Gábor: Ilyet nem csinálunk ebben a podcastban. Itt olyan profi terveink vannak, az elejétől fogva ott volt a kivitelező, illetve az építész. Itt mi nem válthatunk már födémet.

- Székely József: Így van. Tehát, hogy itt előkerül a födémnek a kérdése, és ahogy ez a födém elkészül, most függetlenül attól, hogy milyen technológia, megint ugyanazt az elvet fogjuk követni, hogyha ebben a födémben van valamilyen vasalt szerkezet, amit takarni fogunk betonnal, és újra visszajönnek a pumpások, akkor azt előtte ellenőrzi a műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető és a tervező, mint tervezői művezető, és akkor elkészül a födémünk. Miután ez elkészült, utána megint két út van előttünk. Vagy van egy emeletünk, és akkor ráfalazzuk az emeletet, és ott gyakorlatilag újrakezdődik ez az egész, és akkor az emeletnek is vagy van egy födémje, és akkor az vagy beton, vagy fa. Itt gyakorlatilag újra kezdődik ez a dolog, és akkor ott ugye a földszintnek a födémje lesz a földszintnek az alapteste. És előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy nem emelünk már rá több szintet, és megérkezik a tető.

- Vitvera Gábor: Amire visszatérünk a következő epizódban, ugyanis akkor fog felkerülni a tető a házunkra.

- Székely József: Igen, az egy szintén nagyon izgalmas téma lesz majd, ott is sok lehetőség van, ami közül lehet válogatni majd.

- Vitvera Gábor: Még az merült fel bennem, hogy az, hogy hány szintes házat építünk, nyilván a telek adottságaitól, az elképzeléseinktől, a beépíthetőségtől, egy csomó mindentől függ. De hogy ez bármit műszaki tartalomban, és most nem leegyszerűsíteni akarom az építész szakmát, meg a statikust, változtat azon túlmenően, hogy az alapozás az milyen vastag, vagy hogy hogyan működik? Mert hogy így józan ésszel arra gondolnék, hogy alapvetően annál nagyobb alapot kell építeni, meg egyre stabilabbat, minél több súlyt helyezünk rá. Van más paraméter, amin ez nagyon változtat, hogyha emeletet teszünk?

- Pálfi Dániel: Hát azért alapból nagy csodákra nem kell számítani, mert a magassági megkötések azért erősen behatárolják, hogy mekkora házat tudsz építeni. Igazából régen volt ez téma, amikor kisméretű téglából építettek. A körúton látni ilyen házakat, hogy a földszint az még egy méter vastag falból készült, a legfelső szint meg már csak 30 centiméter, de ez ma már nincsen, mert más a teherhordó szerkezeteknek a rendszere és tök homogén lesz a falazata, a födémezése ezeknek az épületeknek, tehát oda azért nem jutunk el, hogy le kelljen menni több tíz métert a föld alá alapozáskor, az azért már tényleg sokkal magasabb épületeknél jön szóba.

- Székely József: Igen, ebben egyetértek, hogy itt azért olyan nagy varázslat már nincsen. Összességében alapozás tekintetben nincsen nagyon nagy többletköltség, hogyha egy emeletes vagy egy földszintről beszélünk. Én azt gondolom, hogyha engedi a terület és a telek mérete engedi, akkor ma trendibb egy földszintes, egy emeletesnél. Tehát, hogy ma azért az embereknek jobban van igénye egy inkább elterülő földszintesre, mint hogy emeletet kelljen mászni. Összességében költségoldalról egyébként egy jól megtervezett emeletes ház, az fajlagosan négyzetméterben tud kedvezőbb lenni, mint ugyanaz a négyzetméter egy földszinti kivetülésben.

- Vitvera Gábor: Tehát azt mondod, hogy olcsóbb ráépíteni még egy emeletet, és ennek minden nyűgjét, gondját, baját, vezetékezést, föntről jön le a WC, nem tudom, micsoda. Ez mind olcsóbbra jöhet ki, mint hogyha inkább szélességében hozzáépítem az emeletet?

- Székely József: Így van.

- Vitvera Gábor: És ez miért van?

- Székely József: Azért van ez, mert ugye az alapozásban nagy különbség nincsen. Tehát, hogy gyakorlatilag az alap az közös, így akkor az alapnak a költsége az valamilyen részarányban már oszlik az emeletnek a négyzetmétereivel. Illetve mindenképpen kell tető az ingatlanodra, akkor is, hogyha egyszintes, akkor is, ha kétszintes. Tehát így a tetőnek a költsége is oszlik az emeletnek a négyzetméterére. Tehát hogyha úgy nézzük, akkor jobban megtérül a tető is, meg az alapozás is egy emeletes ház esetében, ugyanakkor ott van az a kellemetlenség, hogy az mégis csak fönt van, tehát lépcsőt kell mászni, így rögtön bekerül egy lépcső, ami élből egy millió forintos többletköltség, egy lépcsőnek a beépítése, még akkor is, ha az egy monolit vasbeton szerkezet. Aztán jön egy korlát, jön egy lépcsőlap, tehát, hogy azért a lépcsőnek a kivitelezési költsége, mire az egy szép, fancy lépcsőd lesz azért az milliók, de összességében, minden más tekintetben ez egy kedvezőbb árfekvésű, egy emeletes. De nem trendi. Valamiért mostanában már nem trendi.

- Vitvera Gábor: Gondolom, azért most inkább az van a városi környezetben, a kis telkeken egyszerűen nem tudsz annyit építeni egy szinten, hogy meglegyen a három hálószobád a családnak, vagy valami hasonló, és inkább ezért mennek fölfele. Vagy hát ugye rengeteg projekt épül, ahol meg az a cél, hogy kihasználják a maximális négyzetmétert, amit be lehet építeni egy adott telken, úgyhogy ott nyilván amennyit lehet, fölfele is építenek.

- Székely Józsi: Persze.

Mennyi időt kell szánni az alapozásra és a falazásra?

- Vitvera Gábor: Jó, még annyit mesélj el nekem, hogy időben hogy állunk most? Mire nekünk itt megvan az alapunk, állnak a falak, esetleg felraktuk a födémet az emelethez vagy a tető alá. Hol tartunk időben?

- Székely József: Itt a kivitelezési időnek legalább az egyharmada már eltelt. Ez az az időszak, amikor nem nagyon van párhuzamos munkavégzésre lehetőség. Tehát itt ugyanaz a kőműves banda készíti az alapozást, ugyanúgy ők készítik utána a falazást, a koszorút, aztán a födém után jön a következő szint, az még mindig a kőműves, és amikor érkezik az ács és fönt van a tető, onnantól kezdve lehet majd párhuzamos munkavégzésről beszélni. Egészen addig a pontig, ahol most járunk, addig nem nagyon lehet rajta gyorsítani. Egyedül létszámmal lehet gyorsítani, de a kötési, száradási időkön nem lehet, és minden másba sem lehet belekezdeni, mert nincs értelme. Mert addig még ez egy olyan szerkezet, ami az időjárás viszontagságainak ki van téve, még ázhat, még mindenféle körülmény ott van, ami nehezítheti. Plusz ugye szabad ég alatt dolgozunk folyamatosan, ami azt jelenti, hogy benne van az időjárás kockázata, és hogyha egy hétig esik az eső, akkor ugye azért nem lehet munkát végezni. Tehát, hogy itt azért markáns időintervallum eltelik, és itt nem is lehet ezen gyorsítani nagyon.

- Vitvera Gábor: Oké. És mindeközben én, mint megrendelő, akkor én most járom végig a különböző közüzemi szolgáltatókat, próbálom a csatornabekötésemet megcsinálni, a vizet, az áramot, tehát ezeknek az előkészítését, engedélyezését én megrendelőként párhuzamosan már csinálom?

- Székely József: Jobb esetben ezzel már megvagy. Az az igazság, hogy a tervezés során már gondos gazdája voltál a projektednek, és te már szépen ezeket a közmű dolgokat elindítottad, és ezekkel a közművekkel már foglalkozol. Megmondom, hogy mit csinálsz ebben az időben. Ebben az időben a Dani belsőépítészeti tervei alapján te már bőszen rendeled a szanitereket és a burkolatokat, hogyha ne adj isten valamelyiknek 8-10 vagy 12 hét szállítási ideje van, akkor azok időben megérkezzenek, és inkább ezek a termékek várjanak ránk, mint mi várjunk ezekre a termékekre. Ekkor szépen kiválasztod a tetőszerkezet látszó elemének a lazúr színét, amelyet időközben megrendelünk. Eközben már nagyon erősen foglalkozol a nyílászáró színével, az árnyékolás típusával, az árnyékolás színével. Tehát, hogy ilyenkor ezekkel foglalkozol te már nagyon erősen.

- Vitvera Gábor: Tehát 2-3 munkafolyamattal előrébb vagyok már?

- Székely József: Így van, minimum, és szépen hagyod a kőműves dolgozni, és te pedig ezeket időközben eldöntöd, hogy amikor odaérünk, akkor ezek már ne legyenek kérdések, és ezekkel ne menjenek a hetek meg a hónapok. Arról nem is beszélve, hogy ugye miközben ezek a falazott szerkezetek előállnak, aközben előállnak a falazott nyílások is ezzel egyidejűleg, tehát megnyílik a lehetőség arra, hogy a nyílászárókat rendeljük.

- Vitvera Gábor: És ugye ezt szeretnénk, hogy valójában minél hamarabb bezárjuk ezt az épületet, föntről a tetővel, oldalról a nyílászárókkal, ajtókkal, hogy elindulhasson kint, bent párhuzamosan, időtől függetlenül ugye a benti munkák, kint a mindenféle szigetelés, tatarozás. 

Összefogalalás

- Vitvera Gábor: Oké. Jó, ez szerintem így kereken összeállt, és azt gondolom, hogy megvoltak azok a hasznos tanácsok, amiket szeretnénk átadni ebben a podcastban, hiszen elmondtátok, hogy valójában nem ez lesz a legkritikusabb pont, viszont időben azért oda kell figyelni, hiszen itt van az, hogy az időjárási kockázat az egy nagyon-nagyon nagy tényező, és bizony, hogyha későn kezdjük el, nyár közepén, végén, akkor bele csúszhatunk már az esős időben, amikor egy félkész házzal hónapokig ázhatunk, vagy a téli szezonban úgy marad, és ahelyett, hogy folytatni tudnánk, a projektterv hibái miatt esetleg ott ragadunk, hogy egy évet várni kell.

- Székely József: Így van. Hagyományos építészeti technológiák esetében nagyon fontos az időjárás, hogy mikor kezdjük ezt az építkezést. Ugye ebben van nagy előnye a könnyűszerkezetesnek, ott nem kell ennyire odafigyelni az időjárásra, mert ott kevésbé lényeges ez, illetve nagyon hamar túl vagyunk azon a szerkezetépítési részen, hogy az már egy fedett és egy beázásmentes szerkezet készül el. Egy hagyományos, falazott technológián azért ki vagyunk téve a napsugárzásnak, ami mondjuk egy friss betonnak nem nagyon tesz jót, egy nagyon erős nyári nap, ott azért erősen kell öntözni folyamatosan, vagy például ugyanúgy nem tesz jót neki a fagyveszély sem. Tehát sem az erős napsütés, sem a fagy nem jó neki egyik sem, úgyhogy így el kell találni azt az időjárási körülményt, amikor ezzel érdemes foglalkozni, úgyhogy a projektterv és az időzítés nagyon fontos.

- Vitvera Gábor: Hát, kicsit ezzel mi emberek is így vagyunk. Se a fagy, se a 40 fok nem tesz igazán jót. A közteset szeretjük.

- Vitvera Gábor: Jó. Nagyon szépen köszönöm ezt a rengeteg hasznos tanácsot, amit átadtatok személyesen nekem is, meg a hallgatóknak. Szerintem óriási érték van ebben az epizódban is, és sikerült azokat a kulcsmomentumokat szerintem kihúzni belőletek, amik ahhoz kellenek, hogy stabil alapokra építhessük ezt a házat. A hallgatóknak pedig javaslom, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra, akár a Youtube-on, Spotify-on, Apple Podcaston, kövessétek be a podcastot, illetve hogyha tetszenek az epizódok, akkor egy értékelésnek is nagyon örülünk. Reméljük, hogy a tippeket hozzuk nektek epizódról epizódra, és a következő részben pedig jövő héten találkozunk. Itt már bele fogunk menni azokba a munkafolyamatokba, mint a korábban említett tetőfedés, illetve ha jól tudom, a nyílászárók is hamarosan bekerülnek. Úgyhogy a végére lesz egy szép, zárt dobozunk, amiben kívül-belül elkezdhetünk dolgozni és párhuzamosítani a munkafolyamatokat. Köszönjük, hogy itt voltatok velünk. Találkozunk a következő epizódban. Addig is dodo.hu/házi-feladat, ahol a csekklistát és az összes többi hasznos infót megtaláljátok. Sziasztok!

- Székely József, Pálfi Dániel: Sziasztok!

Keresés