Az építészeti tervezés azért fontos, mert többek között ez határozza meg a későbbi életteredet. Podcastünk negyedik epizódjában megmutatjuk, hogyan állj neki.

A Házi feladat negyedik részében a műsor egyik állandó vendégével, Pálfi Dániel Illés építészmérnökkel járjuk körbe az építészeti tervezés rejtelmeit.

A negyedik epizódban olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy hogyan láss neki egy épület tervezésének, milyen terekre lehet majd szükséged, hogyan oszd fel jövőbeli otthonodat vagy, hogy hogyan fognak ezek a tervek és elképzelések megvalósulni. Tarts velünk!

Hallgass bele!

Töltsd le a műsorban elhangzó tippeket!

Szeretnéd egyben látni a legfontosabb lépéseket, amelyeket érdemes követned a házépítés- és felújítás során? Töltsd le checklistünket, amit csak neked készítettünk el az epizódban elhangzottak alapján!

Hallgasd meg az összes epizódot!

Inkább olvasnál?

- Vitvera Gábor: Sziasztok! És köszöntelek titeket a DODO Házi feladat podcast negyedik epizódjában, ahol az építészeti és belsőépítész tervezéssel fogunk foglalkozni. Ugye eddig már nagyon-nagyon jól haladtunk a tervezéssel, az első két epizódban megtaláltuk álmaink telkét, ingatlanját, ezt meg is vásároltuk, majd elkészült az előző epizódban a projekttervünk, amiben az építész, illetve a kivitelezői oldal is részt vállalt, tehát most már tudjuk, hogy nagyjából minek, mikor kéne történnie. Most pedig kicsit elveszünk majd a részletekben, hiszen ez lesz az a tervezési folyamatban, amikor olyan mélyre megyünk, amennyire csak lehet. Reményeink szerint még a villanykapcsolók színe is benne lesz ebben az építészeti tervben, de ezt majd megtudjuk Pálfi Dániel Illéstől, aki az epizódban a szakértőnk lesz, építészmérnökként, a Studio Ruhen belsőépítész iroda vezetőjeként. Lakásokkal, családi házakkal, egészségügyi intézmények belsőépítészként dolgoztak csapatával, és Dani nagyon kösz, hogy ismét elfogadtad a meghívásunkat.

- Pálfi Dániel: Sziasztok! Köszönöm, hogy jöhettem megint. És most akkor bele tudunk menni az én területemnek igazán a lényegi részeibe.

- Vitvera Gábor: Így van, így van. Itt most kijön a szakmai tudásod legjava, én pedig azon leszek, hogy kihúzzak belőled minden apró trükköt, illetve ökölszabályt, ami segítheti a leendő építkezőket abban, hogy egy élhető, családbarát otthont tudjanak maguknak létrehozni. Hiszen valahol, ha jól sejtem az építész legfőbb feladata az az, hogy az ügyfél igényeinek megtalálja azt a tökéletes tervet, amiben ők boldogok lehetnek, és praktikus lesz nekik.

- Pálfi Dániel: Így van, igen, igen, ez lenne a lényeg, hogy a megrendelő boldog legyen a végén. Az építészeknek nagyon összetett a feladata meg a szerepe. Egyrészt meg kell felelni a szubjektív ízlésbeli elvárásoknak, a műszaki előírásoknak, az épített környezetnek, az egyedi igényeknek, nem egyszerű a sztori, de nem lehetetlen.

- Vitvera Gábor: Muszáj megkérdeznem, de hogy ti ezen a ponton ti ilyenkor alkottok vagy szolgáltattok, tehát hogy te hogy látod a saját szerepedet, a saját munkádat egy ilyen tervezési folyamatban?

- Pálfi Dániel: Hát azt kell azért látni, hogy nem építész meg orvos van, hanem vannak emberek, és akkor az építészek között is van egy csomóféle, és más-más szakember máshova súlyozza a szakmai tudását. Jó esetben igen, benne van az építésznek a saját egyénisége a munkájában, ez az, ami meg tudja adni egy tervnek a savát-borsát, az építésznek az egyénisége. Viszont ugye ahogy beszéltük, ott kell, hogy legyen és mindenekelőtt szem előtt kell, hogy legyen tartva a megrendelőnek a vágya. Igazából ezeknek az aránya változik, munkáról munkára nagyon-nagyon sok múlik a megbízón is. Körülbelül ezt úgy kell elképzelni, mint egy libikókát, egyik oldalon ülsz te megrendelőként, másik oldalon ülök én tervezőként, és ez a libikóka ez az elképzelhető összes pozícióban tud állni, úgy is, hogy a megrendelő lenyomja az építészt, az építész elnyomja a megrendelőt, vagy egyensúlyban vannak. Nyilván ez az ideális helyzet, de ehhez az is kell, hogy találkozzanak az igények mind a két oldalon. Úgyhogy ez változik mindig.

- Vitvera Gábor: Az építész, mint embert kell kiválasztanunk szerinted egy projektnél, vagy magához a projekthez kell egy megfelelő építészt találni? És itt elmondom, hogy mire gondolok. Én hallottam például olyat, hogy valaki egy felkapottabb budapesti kerületben építkezett, és ezért az engedélyeztetési dolgoknak mondjuk a gyorsabb ügymenete miatt neki praktikusabb volt egy helyi építészt, aki ott az önkormányzattal jó kapcsolatot ápolt, több házat épített vagy tervezett arrafelé, például ő egy ilyen építész bízott meg. Hallottam olyat is, hogy ajánlás útján vagy személyes szimpátia alapján választott valaki, de olyat is, hogy például ő mindenképp egy minimalista házat szeretett volna, és olyan építészt keresett, aki ebben a stílusban, úgymond kiemelkedő, vagy erre állt rá, és ez a specialitása. Hogy működik ez szerinted?

Hogyan válasszunk tervezőt?

- Pálfi Dániel: Vannak igen ilyen speciális helyzetek, azt gondolom azért alapesetben, hogy a családi ház az nem a legbonyolultabb építészeti feladat, egyrészt. Másrészt pedig van ez a 300 négyzetméter alatti családi ház helyzet, amikor egy egyszerű bejelentés is elegendő ahhoz, hogy te el tudjál kezdeni építkezni. Igen, van ez, amikor mondok egy példát, egy Őrségben élő és alkotó, vagy egy Balaton-felvidéken élő és alkotó építészt, jó ötlet lehet egy helyi környezetbe családi házat tervezni, megbízni. Úgyhogy ez is létezik, de alapvetően azért azt gondolom, hogy a családi ház egy alapműfaj egy építésznek. Ha viszont azt kérdezzük, hogy hogyan választunk tervezőt, szerintem mindenképpen érdemes személyes ajánlásra hagyatkozni. Mindenképpen nézzük meg az építésznek a korábbi referencia munkáit, és azt tudom mondani, hogy a kivitelezéstől eltérően sokkal kevésbé számít a céges háttér. Miért? Azért, mert nagyon sok építésziroda el tud működni 2-3-4 fővel, adott esetben nem egy számottevő árbevétellel, úgyhogy én azt tudom mondani, hogy valószínűleg az építészeti munkának a minősége az itt nincsen olyan szinten összhangban az árbevétellel vagy a céges háttérrel. Egy csomóan például KATA-znak és úgy csinálnak nagyon jó házakat. Nyilván még a szakmájuknak a kezdeti időszakában. Találkoznunk kell a tervezővel, a személyes ajánlás az nagyon sokat számít. Én azt is szoktam mondani az embereknek, vagy én szerintem, hogyha ilyen helyzetben lennék, akkor gondolkoznék ezen, hogy szeretnék egy családi házat, és fölkeresek több építészt vagy építészirodát, és a koncepciótervet azt megcsináltatom 2 vagy 3 illetővel is, és akkor rögtön van több alternatívám, és ki tudom választani a legszimpatikusabbat, és azzal megyünk tovább.

- Vitvera Gábor: Ezzel fel is vetettél egy érdekes kérdést, hogy hogy néz ki ez a teljes építészeti tervezési folyamat? Mert itt elhangzott a koncepcióterv, mint olyan, és olyan, mintha ez lenne egy kezdő lépése ennek. Segíts kérlek, engedd meg a hallgatókat végigvinni azon, hogy milyen lépései vannak. Amikor én eldöntöttem, hogy na, van egy telkem, szeretnék erre terveztetni egy házat, hogy indulunk neki? Odamegyek és hozom a Pinterestes képeimet, meg a kedvenc lementett gyönyörű villámat Hollywoodból, és akkor te azt mondod, hogy jó, ez kiindulásnak jó, akkor álljunk neki.

Hogyan lássunk neki egy épület tervezéséhez?

- Pálfi Dániel: Először szerintem beszéljünk arról, hogy az építészet meg a belsőépítészet az elválik valahol, és hogy akkor kábé ennek hol van a határa. Nem egyértelmű a határa, összemosódik azért a dolog. Ez múlik a szakemberen, van olyan építész, akinek egyáltalán nincsen türelme belsőépítészeti dolgokkal foglalkozni, és megáll ott, hogy a háznak a tartószerkezete és funkcionális rendje ki van találva, és van olyan, aki ennél tovább tud menni. Én azt mondanám, egy ilyen egyszerű beazonosíthatóság végett, hogy az építészetet hívjuk annak, ameddig fekete-fehér tervrajzokat látunk, s külső látványtervet, tehát magáról az épületről beszélünk.

- Vitvera Gábor: Ezek a homlokzati, több oldalról megmutatott tervek?

- Pálfi Dániel: Igen, kívülről nézzük a házat, hogy hogy néz ki a ház, amikor én megérkezek oda, és ezen kívül a tervrajzaim azok fekete-fehér alaprajzok és metszetek. Belsőépítészetet meg hívjuk annak, hogy színes alaprajzaim vannak, és már beltérben is vannak látványaim, vagy mondjuk azt, hogy a látványterveim, azok a beltérről szólnak. Körülbelül itt választhatjuk el. Nyilván ez váltakozik, hogy az építész hol adja át a stafétát a belsőépítésznek. Mi akkor a folyamat? Alapvetően ott indul a nulladik pontnál, hogy felmérjük mi, építtetők, hogy mi az, amire vágyunk, mi az, amit szeretnénk, mik az igényeink, és akkor ezzel keresünk építészt. Jó, megkezdődik a tervezési folyamat, erre ideális esetben azért szánjunk rá egy hat hónapot. Ez úgy néz ki, hogy először fogsz kapni egy koncepciótervet. Ennek az időigénye mondjuk az, hogy egy héten belül is el tud készülni, de lehet, hogy valakinek többre van szüksége, és akkor mondjuk azt, hogy két hét. Én azt tudom mondani, hogy a tervezési folyamatnak az alapegysége az a két hét, tehát annál rövidebb időszakokban ne nagyon gondolkodjunk. Fogsz kapni egy koncepciót, ami nagyjából leírja neked a házadnak a jellegét, és akkor innentől kezdve el tudtok kezdeni iterálni, pingpongozni egymással a tervezővel. Szeretném egy kicsit ilyenebbre, szeretném egy kicsit olyanabbra, átalakítja, jobban belemegy a részletekbe, és végül el fogtok jutni egy olyan pontra, amikor te elégedett vagy az épülettel, és ki lehet dolgozni kiviteli terv szintre a házat, és kezdődhet az építkezés. Nyilván nem felejtjük el, hogy már a tervezés során bevonjuk a kivitelezőt, beszélgetünk vele, ő is képben van, de igen, építésszel való tervezési folyamatnak a vége az az, hogy van egy olyan terved, amivel elégedett vagy, funkcionálisan működik, nyugodt szívvel bele mersz vágni az építkezésbe.

- Vitvera Gábor: Bennem kapásból 100 kérdés felmerült, úgyhogy menjünk végig ennek úgy az elemein is, úgy részleteiben, tehát igényfelméréssel indulunk itt is, ez ismerős lehet sokaknak az első epizódból, hiszen ott is a Dávid az ingatlanos szakértőnk kapásból azt mondta, hogy mielőtt elkezdesz környékben, meg méretben gondolkozni, döntsd el, hogy mi a te igényszinted, és itt érdekes, hogy te is ugyanezzel indítasz, illetve nem meglepő. Beszéljünk azokról, hogy mi az input, amit én adok neked. Tehát én vagyok a megbízó, szeretném, hogyha elkezdenéd tervezni a házamat. Soha nem dolgoztam együtt építésszel, és hogy így nem is igazán tudom megfogalmazni vagy konkretizálni azt, hogy mi tetszik nekem, hanem azt tudom, hogy hát tetszik ez a ház is, láttam egyet Facebookon, ami nagyon bejött, van egy Pinterestről. A szomszédom most épít egy olyat, amit egyébként én is el tudnék képzelni, de hogy ez ugye általában egy designos épületet jelent vagy egy nekem tetsző épületet jelent, amit akárcsak kintről láttam az egyik utcában, mondjuk Budapesten. És esetleg egy fényképem van róla, hogy ez a ház nagyon tetszik, és ezen kívül el tudom neked mondani, hogy hány gyerekem van, vagy hogy van-e háziállatom, mit tudom én, tárolunk bicikliket, meg hát most próbálok olyan logikus dolgokat mondani, amire neked szükséged lehet. Mondd már meg inkább te, hogy mi kell neked, hogy egy jó házat összerakj?

Mire figyeljünk oda a terek kialakításakor?

- Pálfi Dániel: Figyelj, szerintem az nagyon fontos, hogy ne menjünk bele itt még a részletekbe. Nagyon sok megrendelő hajlamos arra, hogy hozza az egészen konkrét példákat a Pinterestről, hogy milyen a terasznak a lefedése, vagy milyen a konyhapultnak a munkalapja, vagy nem tudom micsoda. Meg kell próbálnunk a nagy képet nézni és a lényegi dolgokat látni. Az építésznek ez a szakmája, úgyis segíteni fog neked abban, hogy ez mit jelent bútorban, térben, akármiben. Én azt mondanám, hogy azt kell végig gondolnod, hogy hogyan élsz, és hogy milyen életteret szeretnél magad köré. Mondhatsz az építésznek érzeteket, mondhatsz az építésznek hangulatokat, hívószavakat.

- Vitvera Gábor: Mondasz erre egy pár példát, hogy mi az, amivel mondjuk már megtaláltak?

- Pálfi Dániel: Például mondhatod azt, hogyha ti egy elvonulós család vagytok és mindenkinek szüksége van a saját kis terére, hogy inkább egy ilyen zegzugos, olyan terekkel teletűzdelt házat szeretnénk, ahol úgy be lehet kuckózni, mindenkinek meg tud lenni a kis saját sarka. De azt is mondhatja a megrendelő, hogy nem, én egy olyan házra vágyom, ahol minden teret átlátok egyszerre, össze van nyitva a kert a belső térrel és ömlik benne a fény. Mondhatja azt is, hogy mindenképp emeletes házat szeretnék. Azt is mondhatja, hogy mindenképpen földszintesen akarok.

- Vitvera Gábor: Neked van egy kérdés listád, vagy ilyen csekklistád, amin végigmész az ügyféllel, hogy jó, megkérdezem, hogy hányan vannak, megkérdezem, hogy hány pár cipőjük van, mekkora előszobát kell csináljak, tehát olyan praktikus dolgok, amik végig visznek téged azon, hogy minden infód meglegyen?

- Pálfi Dániel: Nem, vannak olyan irodák, akik ebbe az irányba elmennek, és próbálják ilyen termelő jellegűvé fordítani a tervezést. Mi hogyha ilyen munkával szembesülünk, akkor inkább igyekszünk egyedileg hozzáállni a helyzethez. Ez számunkra nem a leghatékonyabb, ez tény, viszont nem próbáljuk uniformizálni a megrendelői igényeket, hanem próbáljuk az illetőt megismerni és megérteni ezen a nulladik ponton. Az lenne a lényeg, hogy a nagy képet szem előtt tartva, itt még a részleteket elkerülve azt adjuk át az építésznek, hogy milyen jellegű helyen szeretnénk lakni. És akkor ebbe tud az jönni, hogy egyébként én tudom, hogy mindenképpen egy fekete faburkolatos házat szeretnék, vagy azt, hogy egy fehér kockában szeretnék élni, vagy hogy lapos tetős legyen, vagy magas tetős. Ez még a big picture-be simán belefér.

- Vitvera Gábor: Tehát itt akkor még nem gondolkozunk külső falszínben, vagy lapos tetőcsúcsos tető, vagy bármilyen hasonlóban?

- Pálfi Dániel: De abszolút. Igen, tehát hogy a háznak a karakterét meghatározzák ezek a dolgok, és lehet, hogy neked erről van konkrét elképzelésed, és ha van, akkor mond az építésznek. De ezek még mindig karakterszintű, nagy képet formáló állítások és nem pici részletek. Nem vagyunk abba beleragadva, hogy szeretnék majd fonott kis kosárba rakott virágokat a teraszomon a hintaágy mellé.

- Vitvera Gábor: Oké, hogy mondjuk szeretném, hogyha a hálószobámhoz lenne gardrób, meg külön fürdő. Ez már ez a rész, ami itt elő kell, hogy kerüljön.

- Pálfi Dániel: Így van, igen. És akkor itt bele lehet abba menni, hogy milyen helyiségekre van szükséged. Például akarunk-e vendég WC-t vagy nem akarunk, vagy legyen-e a gyerekeknek külön fürdőszobája, vagy legyen-e valamelyik helyiség mindenképpen elválasztva egy másiktól. Ezeket meg lehet mondani az építésznek, de nem kell. Hogyha van konkrét ilyen jellegű akarat, akkor az legyen összegyűjtve, és mondjátok el a tervezőnek.

- Vitvera Gábor: Tudsz arra mondani egy pár példát, hogyha végigmegyünk helységről helységre, csak így a fő szobákat érintve, mint nappali, konyha, illetve mondjuk egy hálószoba, hogy mik így a fő szempontok, amik felmerülhetnek, vagy talán te milyen rávezető kérdéseket javasolnál a hallgatóinknak, amit gondoljanak át mondjuk egy nappali esetében?

- Pálfi Dániel: Hogyha megvannak ezek a nagy általános elképzelések, akkor indul el a beszélgetés és a közös gondolkodás az építésszel, és terelődünk rá kábé erre a vágányra, amit most mondasz, és úgy hívjuk ezt a részét a tervezésnek, hogy a programterv összeáll, a programterv pedig nem más, mint az épületnek a helység listája négyzetméterekkel, helyiségkapcsolatokkal.

- Vitvera Gábor: Mi mi mellett van, ha jól értem.

- Pálfi Dániel: Inkább az, hogy mik azok a fontos helységkapcsolatok, amiket mindenképpen tartani szeretnénk. Tehát én a konyhámat és a nappalimat biztos, hogy egy térben képzelem el, ez egy fontos állítás, és ez a programtervnek a része, tehát, hogy funkcionálisan kapcsolódnak egymáshoz. Tehát olyan kérdéseket lehet feltenni a megrendelőnek, hogy milyen életem van, milyen élményekre vágyom, milyen helységekre van szükségem. Tehát például olyan család vagyunk-e, aki a nappaliban szereti tölteni az idejének a nagy részét. Tévézünk-e vagy nem tévézünk. Együtt szoktunk-e főzni, vagy ez nálunk nem egy családi program. Hogyan használjuk a fürdőszobát meg a hálószobát? Ez például rendszeresen elő szokott kerülni, hogy a szülői fürdő az össze legyen-e nyitva a hálószobával.

- Vitvera Gábor: Nyilván ha egyszerre keltek, akkor ez egy logikus dolog, de hogyha mondjuk időeltolódásban dolgoztok, akkor meg egy oltári szívás lehet, hogyha az egyik mindig felkelti a másikat a zuhanyzással.

- Pálfi Dániel: Igen, és akkor itt jön be igazából a szépsége ennek a tervezésnek, hogy nincsen két ugyanolyan funkcionálisan működő ház, minden megrendelő saját maga tudja, hogy hogyan él, és egyedi igényei vannak arra, hogy milyen tereket szeretne.

- Vitvera Gábor: Persze, én ezt teljesen értem, nekem itt, ami nem teljesen világos, vagy ami az én fejemben van, hogy van az a szituáció, amikor még nem tudod, hogy mit nem tudsz, és én azt érzem, hogy én például ebben a stádiumban vagyok mondjuk megrendelőként, hogy van egy csomó olyan praktikus szempont, amire én lehet, hogy nem is gondolok. Melyik ponton jön be itt az igényfelmérésnél, amikor már úgyis mondhatom, hogy már a te tapasztalatodból adódóan kapok tippeket vagy bármi ilyesmit, ez itt bejön az elején?

- Pálfi Dániel: Szerintem nem, az igényfelmérésnél ez még nem téma. Az igényfelmérésnél igazából nem lehet hibázni, elmondasz mindent, ami a fejedben van, és azt az építész értelmezi és le fogja fordítani terekre, szerkezetekre, megoldásokra. Elindul a tervezési folyamat, és akkor indul be ez a párbeszéd, hogy én ezt így szeretem, nem úgy szeretem, rá lehet vezetni a megbízót bizonyos megoldásokra. Például egy ilyen nagyon alapvető dolog, hogy hogyan vannak a helyiségek tájolva. Azt szoktuk például mondani, ez összefüggésben van a telekkel is ugye, hogy az élettér, a nappali, az dél-délnyugati tájolású legyen, mert úgy fogja a legtöbb napfényt kapni, a másodrendű helységek, vizes helyiségek jól tudnak működni északon is. Akkor ez a tájolás bejön ott is, hogy az épületnek az energetikája hogyan működik. És akkor itt ugye már tudunk beszélni például árnyékoló szerkezetekről. A jól működő árnyékolás az mindig külső árnyékolás, mert ugye még nem jött be a meleg a házba, mielőtt én azt leblokkolom. Például ez jól szokott tudni működni energetikailag, hogy azt mondom, hogy a nappali, étkező terem az dél-délnyugatra van tájolva, viszont van egy külső zsaluzia árnyékoló, amivel én tudom szabályozni a bejövő fénymennyiséget. És akkor, ha például elhelyezek egy teraszt északon, ahol általában hűvös van, akkor rögtön képes vagyok arra, hogy a házamat úgy át tudjam szellőztetni, hogy nincsen gépi berendezésre ehhez szükségem. Úgyhogy ez például egy ilyen praktikus szempont.

- Vitvera Gábor: Oké, összeszedtem az igényeimet, átgondoltuk, átbeszéltük, első körben feltettem a megfelelő kérdéseket, nagyjából képben vagy, hogy én mit szeretnék, vagy legalábbis van egy érzésed arról, hogy én milyen helyen szeretnék élni, mi történik ezután? Mennyit fogok várni, mennyit fogok fizetni, és mit fogok kapni így az első verzióként tőled.

- Pálfi Dániel: Mennyit fogok fizetni? Ez egy tök nehéz kérdés. Ez váltakozik építész irodánként, tapasztalat alapján.

- Vitvera Gábor: Inkább arra gondolok, hogy fizetés ütemezésben az építészeknél van-e ilyen előlegezés, több részlet, vagy az van, hogy a végén, amikor megegyezett, összes dokumentációt átadtad, akkor egy egykörös dolog van?

- Pálfi Dániel: Erre sincsen általános gyakorlat, én biztatok minden építész tervezőt arra, hogy kérjen előleget. Az egyébként általában szokott működni, hogy tervfázisonként van egy kifizetés is. Amikor megvan az igényfelmérés, akkor első körben fogsz kapni egy koncepciótervet, ami tartalmazni fog alaprajzokat és egy látványtervet az épületről. Hogyha szükséges, mert olyan téri összenyitások vannak, akkor metszet is lesz ebben a csomagban, hogy lássad a fönt lent viszonyokat is.

- Vitvera Gábor: Valójában amit akkor én látni fogok itt a házról, az az alaprajza, és egy kintről valamilyen renderelt 3D-s dolog, amiben úgy van egy érzésem, hogy képzelted el te az én igényeim alapján a házat.

- Pálfi Dániel: Így van. Tehát látni fogom azt, hogy 3D-ben a valóságban egy ilyen jellegű ház lett most nekem kitalálva, és az alaprajz fölött pedig tudunk arról beszélni, hogy melyik helyiségből nyílik a másik, melyik helyiség mekkora, hol praktikus, mit lehetne rajta módosítani, satöbbi. Tehát ez egy koncepcióterv. Hogyha a koncepcióterv el van fogadva, utána szoktunk, és akkor ez abban az esetben, hogyha egy alaposan kidolgozott építészeti tervről beszélünk, gyorsan visszaugranék arra, hogy a 300 négyzetméter alatti házakat egyszerű bejelentéssel meg lehet oldani. Igazából elképzelhető az is, hogyha neked fontos az, hogy gyorsan meglegyen a házad, akkor van egy koncepcióterved, nagyjából leütitek, hogy oké, kb. így fog kinézni, így van a helységkiosztás, a következő lépés már az, hogy az építész szállítja neked az egyszerű bejelentési tervcsomagot, amivel el lehet kezdeni építkezni.

- Vitvera Gábor: Ez ugyanaz, mint a kivitelezési terv, vagy ez még egy más szint, vagy más részletesség?

- Pálfi Dániel: Egyszerű bejelentési tervcsomagból lehet kivitelezni az épületet, igen, ennek a léptéke minimum egy a százas lépték. Általában azt szoktuk mondani, hogy a kiviteli tervcsomag azért legyen egy az 50-es, arra több részlet és több információ ráfér. És akkor itt megint bejön az a kérdés, hogy meddig tart az építészet, és honnan kezdődik a belsőépítészet. De mondjuk azt, hogy akkor az építészeti, kiviteli tervet tekintsük itt az egyszerű bejelentési anyagnak, és akkor abból az épületet el lehet készíteni. A belsőépítészet pedig akkor ezután indul el, bútortervekkel, burkolási tervekkel, világítási koncepcióval, álmennyezeti rajzokkal, satöbbi. Tehát rögtön tudunk ugrani az egyszerű bejelentési dokumentumra is, viszont hogyha nekünk nem az a lényeg, hogy gyorsan meglegyen a ház, hanem tényleg szeretnénk ezt mélységében kitalálni, akkor pedig klasszikus módon a koncepcióterv után a vázlatterv következik. Itt ez már túllép a koncepciónak a részletességén, és elkezdünk méreteket nézni, alapterületeket nézni, és ezzel együtt részletesedik a látványtervünk is.

- Vitvera Gábor: Tehát jól értem, hogy ez akkor egy 4-5-6 lépéses sztori, mire a végén lesz egy papír, amit odaadunk a kivitelezőnek, és hogy előtte pedig a koncepciótervnél valójában egy stílust, egy hangulatot és egy alaprajzot próbálunk fixálni, és utána megyünk tovább a részletekkel, hogy akkor melyik szoba mekkora legyen, pontosan hogy nyíljon, merre legyen ajtaja és a többi. És akkor a végén eljutunk odáig, hogy már minden le van szabályozva. Tehát kicsit nekem az az érzésem, mintha elindulnánk egy üres fehér lapból, és ugye az elején még bármit rajzolhatsz, és utána ahogy pontosodnak az igények, meg egyre mélyebb részletességbe megyünk bele, és így lehet azt megoldani, hogy mondjuk egy hozzám hasonló laikus, aki nem ért hozzá és fogalma nincs, hogy mit akar pontosan, az elején még úgy nagyon könnyen tudja. Talán neked is kevesebb munkád megy bele egy első koncepciótervbe és utána, hogyha kettőt-hármat kell abból csinálni, vagy amit javasoltál már, hogy esetleg több építésszel megcsináltatni a koncepciótervet, és ha van egy olyan irány, ami tetszik, akkor azt továbbvinni.

- Pálfi Dániel: Így van. Tehát ahogy haladunk előre, úgy pontosodnak a tervrajzok és úgy nő a tervrajzoknak a száma. És akkor ennek a legeslegvége, onnan indultunk, hogy legyen egy koncepciónk, vázlatterv, arról már el lehet készíteni a bejelentési tervdokumentációt, és arról még tovább lehet lépni egy részletesebb kiviteli tervcsomagra, ami tartalmazza már a belsőépítészetet is.

Mennyi idő alatt fog megvalósulni?

- Vitvera Gábor: Időben ezek hogy néznek ki? Mennyi idő az építész oldalról?

- Pálfi Dániel: Nagyon változó, megrendelő és tervező viszonyának a kérdése. Tényleg azt tudom mondani, hogy egy-egy módosító kör azért minimum két hetet igénybe szokott venni. Nagyon sok esetben a tervezői szerződésben maximalizálva is van a módosítási köröknek a száma. Tehát, hogy nagyon-nagyon el lehet csúszni ezzel a dologgal, hogy a megbízó nem igazán tud döntésre jutni, meggondolja magát, nem tudja pontosan, hogy mit szeretne stb. Azért az sokszor elő tud fordulni, és ezzel nagyon-nagyon el tud húzódni a tervezési szakasz, és ennek az ellenkezője is létezik. Tehát, hogy leülünk, ez az irány tetszik, oké, elkezdjük kidolgozni, tök jó és le van zárva a folyamat. Úgyhogy szerintem mondjuk ki azt, hogyha egy fél évre rá van szánva arra, hogy elkészülnek az építész, belsőépítész tervrajzok, akkor azzal nem lőttünk nagyon mellé. Hogy közbülső szakaszokban pontosan mi történik, az mindig egy kicsit más.

- Vitvera Gábor: És azt jól érzem, hogy ebben van egy ilyen visszalépés a nullára lehetőség, vagy nem lehetőség, hanem inkább szituáció, amikor egész egyszerűen eljutunk odáig, hogy már mondjuk egy vázlatterv szintjén vagyunk, és a megrendelő azt mondja, hogy “figyelj, az van, hogy igazából mégis másmilyen házat szeretnék”, és akkor ilyenkor visszaugrotok a koncepcióra? Nyilván nem az anyagi elszámolásra gondolok, hogy ő kifizeti-e ezt, mint egy külön terv, de hogy valamiért bennem az van, hogy így amikor leütünk egy mérföldkövet, hogy ez a ház ilyen stílusú lesz, akkor oda már nem nagyon léphetünk vissza, módosítgatni, mert az minden további lépést borítana.

- Pálfi Dániel: Igen, ez lenne ennek a lényege. Sőt, a koncepciótervnek igazából ez a lényege, hogy belőjük az irányvonalat. A vázlattervnél leütjük a kisebb részleteket, hogy milyen széles lesz neked a közlekedőd. Pontosan hány négyzetméter melyik helyiséged? És hogyha ez is le van ütve, akkor mehet egyszerű bejelentésre, amiből lehet építkezni. De hogy az általában elég rosszul szokott elsülni, amikor már egy előrehaladott állapotban vagyunk, és akkor onnan kell visszaugrani kilométereket.

- Vitvera Gábor: Értem, miért, meg szerintem a hallgatók is. Nem nagyon kell túlmagyarázni. Senki nem szereti 80 százalékra megcsinálni a munkát, majd utána jön a főnököd, és azt mondja, hogy “na jó, de mégis inkább a narancssárga vonalon induljunk el.” Tehát, hogy ez teljesen értelmetlen. Milyen tervezési alapszabályok vannak, amiket figyelembe kell venni. Nyilván te ezeket tudod és alkalmazod, de hogy nekem, amikor odamegyek az igényeimmel, hogy ne legyenek teljesen életszerűtlenek, nem praktikusak, vagy akár ténylegesen élhetetlenek, tehát hogy én el tudom képzelni azt, hogy én megálmodok valamit, hogy hú, énnekem mindenképp, nem tudom, észak felé nézzen a nappalim, mert imádni fogom, aztán utána egy év múlva rájövök, hogy sötét és utálom. Mik ezek, amikre nagyon figyelni kell?

- Pálfi Dániel: Vagy hogyha kapsz egy tervrajzot, akkor ki tudjad rajta szúrni, hogy mi az, ami esetleg nem jó.

- Vitvera Gábor: Bízunk benne, hogy a megfelelő építésznél már inkább én tanulok tőle, mint ő tőlem.

- Pálfi Dániel: Van egy pár ökölszabály, amikből megemlítek szívesen egy párat, de tényleg nagyon-nagyon fontos elmondani, hogy minden tud működni. Szóval ez például egy tervezési alap szokott lenni, hogy vécét, fürdőszobát nem nyitok bele a konyhába, nem nyitok bele a nappaliba, mert egyszerűen kényelmetlen. De simán el lehet képzelni, hogy valaki lakott így, hozzászokott és megkedvelte és neki működni fog. Sokan vagyunk sokféle igénnyel, ezért szinte bármi tud működni.

- Vitvera Gábor: Úgy teszem fel akkor a kérdést, hogy van, amiről lebeszélnél engem? Tehát hogyha én odamennék, hogy figyelj, én csak kerek szobákat szeretnék, amik szabályos körök, mindegyik, akkor lebeszélnél róla, vagy azt mondanád, hogy ja, király lesz, jó, ebben van kihívás építészként.

- Pálfi Dániel: Figyelj, én személy szerint akkor elmondom, hogy milyen tanácsokat adnék neked. Megérkezek a házba, a lakásba. Szerintem legyen olyan a megérkező tér, hogy nem egy falba ütközök bele, hanem egy térbe ütközök bele. Tehát az nagyon le tud hozni az életről, amikor megérkezel egy családi házba, és egy pici lyukban kell szoronganod és forgolódnod, és nem tudod, hogy merre van az arra. Egy olyan előszoba, amibe belépve föltárul egy vagy kettő vagy három tér már, és be tudom magamat tájolni, teret látok, fényt látok, látom, hogy hol fogok tovább haladni, az egy sokkal nagyvonalúbb megérkezés. Ezt például így lehet mondani. Én azért általában tartom ezt, hogy a vécét nem nyitjuk bele az étkezőbe, nem nyitjuk bele a nappaliba. Nagyon fontos szempont szerintem, hogyha van rá módunk, akkor ahány helyiséget tudunk, azt természetesen szellőztessünk. Fürdőszobába, hogyha tudunk tenni ablakot, és van természetes fényed, miközben elmész zuhanyozni, az nagyon-nagyon jó tud lenni. Villanykapcsoló például. Íratlan belsőépítészeti szabály, hogy WC és fürdőszoba esetén a villanykapcsolót mindig belülre tegyük. Miért? Azért, mert akkor nincs rá esély, hogy ránk kapcsolják a villanyt, és akkor dörömböltünk kifelé, hogy légyszi ne.

- Vitvera Gábor: Oké, te megkaptad az igényeimet, mi az első dolog, amit csinálsz? Megfogsz egy papírt, és akkor fölrajzolgatod a szobákat? Tehát hogy hogyan alakulnak át az én felmért igényeim az első koncepciótervnél az alaprajzzá?

- Pálfi Dániel: Első körben szokott készülni egy ilyen buborék ábra, ezek a buborékok a szobák, és akkor ezek a buborékok el vannak helyezve egymás mellett, és ezek közül bizonyosak össze vannak kötve. És akkor ez igazából a háznak a funkcionális modellje. Ez mutatja azt, hogy a telken belül körülbelül a te hálód vagy a nappalid az hol lesz, és a vonal pedig mutatja, hogy milyen másik helyiséggel lesz kapcsolatban. Tehát ha modell szinten ezt át tudjuk beszélni, akkor ez át tud alakulni egy alaprajzzá. És akkor nagyjából vannak ilyen ökölszabályok, hogy egy lakószoba mondjuk 8 négyzetméternél indul, annál kisebb nem lehet. Egy hálószoba 12 négyzetméternél indul, de jobban járunk, ha egy kicsit nagyobb. Két felnőtt két gyerekes családnak a nappalija, az egy ilyen 25 négyzetméternél tud használhatóvá válni, konyhát pedig jellemzően nem is négyzetméterben, hanem a konyhapult hosszában szoktuk meghatározni.

- Vitvera Gábor: Igen, ezt hallottam már egyszer, hogy hány méter konyha kell, attól függ, mennyit főzöl. Ezek szerintem logikusak, meg úgy szerintem érthetőek, párat talán már hallhattak is a hallgatók, akár itt a tájolás, hogy mindenki keresi a déli fekvést. Nekem az a tapasztalatom, hogyha valami ingatlanhirdetés szintjén megjelenik, akkor az kezd köztudomású dolog lenni, hogy amikor ez már nem csak egy adat, hanem egy előny lehet a hirdetés szövegében.

Mitől lesz jó egy építészeti terv?

- Vitvera Gábor: Mitől lesz jó egy építészeti terv? Rákanyarodunk mindjárt itt a belsőépítészeti dolgokra, és ott még nagyon sok trükköt, meg tippet el fogsz tudni mondani nekünk. Mitől lesz jó maga a terv, vagy minek kell megfelelnie úgymond a tervnek? Nyilván itt a jogszabályi megfelelőség az egy dolog, de hogy szerinted, amikor lerakod ezt a tervet, és azt mondod, hogy most jó munkát végeztem, ezt mikor érzed?

- Pálfi Dániel: Egy kalap alá kell hozni a megrendelőnek az elvárásait, a műszaki korrektséget és az épített környezetet. Szóval egy jó ház ideális esetben alkalmazkodik a környezetéhez, funkcionálisan jól működik, műszakilag korrekt és jól működő, és emellett nem az építész tervezőnek az öncélú önkifejezése, hanem mondjuk azt, hogy ez egyfajta szolgálat, és a megrendelőt tükrözi. Nyilván ezt mondom, hogy az építész az egyéniségét nem hagyhatja ki a tervből, mert attól lesz igazán íze, de ez azt hiszem, hogy nem szabad, hogy elsőrangú legyen.

- Vitvera Gábor: Nyilván, különben egyszerű téglalapokat tervezne mindenki, hiszen egyszerűbb, olcsóbb, praktikusabb, hogyha csak a funkcionalitást nézzük, de hogy valahol azért ugye talán ami a podcast bevezetőjében is elhangzik, tehát, hogy ez egy önkifejezés, egy önmegvalósítás. Valaki, aki házat épít, legalább olyan szempontjai vannak arra, hogy hány szobára van szükség a gyerekeknek, mint arra is, hogy ó, mindig olyan házban akartam élni, ami ilyen, vagy olyan nagy ablaka van, kis ablaka van, nem tudom, panoráma… stb. Tehát megvannak azok az igények, azok a vágyak, amiknek szerintem egy jó építkezés során így meg kell jelenniük.

- Pálfi Dániel: Az tud egyébként egy kivétel lenni ez alól, amikor valaki egy építésznek a stílusába szeret bele, és egy olyan házat akar magának, mint amilyet az az építész tervez. Általában ez már kevésbé az általános lakossági szint, hanem ezek a nagymenők és a sztárok.

- Vitvera Gábor: Ezek az ilyen reprezentatív villák, amik kevésbé kell, hogy praktikusak legyenek, és az a lényeg, hogyha valaki odamegy, leessen az álla, és az építész pedig önmegvalósíthasson. Tehát, hogy ez az álomprojekt, amikor azt mondják, hogy “figyelj, Dani, csinálj, amit akarsz! Itt van egy végtelen büdzsé, vagy a hitelkártya és hajrá!”

- Pálfi Dániel: Nekem nem, de ez a műfaj létezik. Inkább arra gondoltam, amikor van egy olyan tervező építész, akinek a karaktere vagy a stílusa nagyon jellemző és felismerhető vagy domináns, és valakinek ez tetszik, és azt a karaktert szeretné beleültetni a házába, és ezért azt az építészt keresi meg. Tehát itt már egy kicsit megfordul a dolog.

Vitvera Gábor: Ezek a klasszikus, nem tudom, Makovecz-házak például.

- Pálfi Dániel: Így van. Tehát egy Makovecz-házat megismersz messziről, és őt nem azért keresed meg, mert neked nagyon-nagyon meghatározó igényeid vannak, hanem azért, mert egy olyan házat akarsz magadnak, amin látszik, hogy ő csinálta, az egy kicsit más sztori.

- Vitvera Gábor: Kanyarodjunk rá a belsőépítészetre, tehát nagyjából ugye most már az alaprajzunk, ha jól sejtem, ezen a ponton fix, illetve a ház külső karaktere is a koncepciótervvel véglegesedett, és akkor most van az, hogy elkezdjük ezeket a tereket úgymond személyre szabni, tehát itt már elhelyezünk benne gondolom bútorokat, vagy nagyjából elképzeljük, hogy hova fog kerülni a kanapé, hova raknánk a tévét. De javíts ki persze, bármelyik ponton, hogyha tévedek. Ugye ahogy rákanyarodunk itt a belsőépítészetre, egyre inkább előtérbe kerülnek azok a részletek, hogy így hogyan lesz élhető ez a tér, és minek hol lesz a helye, hova rakjuk a konyhát, lesz-e konyhasziget, bekerül-e a kanapénk, vagy melyik falra kerül a tévé, hogy nem fog belesütni a nap ebbe a tévébe. Tehát segíts abban, hogy belsőépítészeti fronton mik az ilyen tervezési alapszabályok, amiket érdemes követni.

Milyen terekre lesz szükségünk? Hova húzzunk falakat?

- Pálfi Dániel: Szerintem nézzük azt a vonalat, ami általában jellemző szokott lenni, hogy az építész azért nem tervezi ezt végig a belsőig. Ideális esetben be van vonva a belsőépítész tervező, még akkor, amikor az építészek is benne vannak a projektben, tervezési szinten. És van még egy olyan szakasz, amikor párhuzamosan tudnak egymással haladni, mert általában az szokott lenni a minta, hogy ugye az építész kizoomolva megtervezi a házat, a belsőépítész pedig bezoomolva részleteiben elkezd rajta gondolkozni, és ez simán eredményezheti azt, hogy belső válaszfalak mozognak, helységméretek picit megváltoznak, fontos kiállások odébb kerülnek, gondolok itt például egy főáramkiállásról vagy vízkiállásról, mert a bútort tervezve és a részleteket végiggondolva kiderül az, hogy valójában az a mosdókagyló nem ott van, hanem másfél méterrel arrébb.

- Vitvera Gábor: Amikor egy kézben van a belsőépítészet, illetve az építészet nagy vonalakban, akkor értem, hogy ezt hogy lehet módosítgatni, de nekem ez kicsit olyan, hogy nem jönne létre egy olyan szituáció, hogy nem tudja az egyik kéz, hogy mit csinál a másik? Tehát hogyha itt a belsőépítész arrébb rak egy falat, ami akár tartófal és az egész statikát érinti. Vagy azt mondjuk, hogy ő betervezi máshogy a fürdőszoba elosztást, mint ahogy az építész kialakította mondjuk a vízkiállást vagy a lefolyót, hogy ez így hogy ér össze a végén? Vagy folyamatosan egyeztetni kell, a belsőépítész alárendelt és engedélyt kér az építésztől, hogy falat mozgasson, tehát, hogy a tyúk vagy a tojás esete?

- Pálfi Dániel: Persze. A belsőépítész és az építész beszélgetnek egymással. Ugyanúgy néz ki, mint amikor az építész beszélget a statikussal, meg a gépésszel, és egyik munkája hatással van a másikra, és végül ezek a hatások össze vannak fésülve, és van egy jól működő terv, ami mindent tartalmaz. Ilyenkor persze a belsőépítész megkapja a szerkeszthető fájlt, elkezd benne dolgozni, és folyamatosan kommunikál az építésszel. Az igen, hogy meddig mehet a belsőépítész a hatáskörében, ami még nem sérti az építészt, ez általában megint egyedi eset, de azért nagy tragédiák itt nem szoktak történni. Azt kell tudni, hogy Magyarországon ilyen hivatalosan, hogy belsőépítész képzés nincsen, a belsőépítészeknek a 90 százaléka építészmérnök ugyanúgy, mint az építészek. Pontosan tudja, hogy mi az, hogy vasbeton pillér, meg tartószerkezeti fal, meg társai, és nem fog nagy hülyeséget csinálni. És általában nem is szokott arra példa lenni, hogy a belsőépítészet olyan szintű építészeti átalakításokat igényel, hogy azt az építész zokon venné. Úgyhogy persze beszélgetnek egymással, e-mailben, telefonon küldik át a megoldási lehetőséget, egyeztetnek, és akkor jó esetben egy leegyeztetett, átbeszélt, összefésült tervet tesznek már le a megbízó elé. Én például dolgoztam úgy is, hogy együtt mentünk az építésszel konzultálni a megbízóhoz, és akkor együtt hallottuk a visszajelzéseket, utána együtt megbeszéltük, hogy na, akkor most ti arra, én erre, jó, rendben, és akkor találkozunk két hét múlva.

- Vitvera Gábor: Oké, tehát azért ritka az, hogy itt két különböző párhuzamos világ kezd létrejönni, mert mindenki alkot a saját keretein belül, és az építész változtatja kintről a házat, ti pedig mondjuk belsőépítészként közben megtervezitek az eredetihez, aztán utána nem úgy alakul.

- Pálfi Dániel: Vagy nálam ez mindig jól sült el. Olyan is van egyébként, hogy egy építész megcsinálta a házat, kiadta a kezéből, nem tudom, eltelt másfél év, mert valami miatt mégsem kezdte el az illető megcsinálni a házat, és utólag jön egy belsőépítész bevonva. És akkor ez egy fokkal bonyolultabb, mert akkor ugye ott van egy tervrajz, ott már nincsen jelen ez az építész, az egy fokkal bonyolultabb, igen. De hogyha ezt sikerül együtt tervezni, és ugyanúgy, ahogy a kivitelezőt is már bevonjuk a tervezési szakaszban, az általában jól szokott elsülni.

- Vitvera Gábor: Én azt látom, hogy a tanulság itt is az, hogy a lehető legtöbb embert a lehető legaktívabban benne tartani egy ilyen kommunikációs láncban, értesüljenek a változásokról, a kivitelező tegye bele azt, amihez ő ért, és hogy mi az, ami technikai megoldásban megdrágítja esetleg a projektet, vagy ahol lehet esetleg olcsósítani rajta a választott megoldásokban. Az előző epizódban már elhangzott, hogy nagyjából itt ez a teljes tervezés rész, ez a költségvetésünk 5 százalékát viheti el, illetve nagy vonalakban mondtál egy pár ilyen sarokszámot, hogy egy kezdő vagy egy neves építész önmagában mennyiért csinál meg egy építész tervet. Hogy néz ki pontosan ennek a költségvetése? Nyilván itt most inkább intervallumokat mondj, vagy inkább százalékokat mondj a projektre vetítve, mert ugye az is elhangzott, hogy több szakembert be kell vonjunk, statikus vagy bármilyen energetikai tervezés. Hogy áll össze, milyen szakemberek, milyen költségért dolgoznak?

Mennyibe kerül egy építészeti terv?

- Pálfi Dániel: Volt már ez a kérdés, és beszéltünk erről, hogy milyen építészt választ magának az ember. Hívhatok egy fiatalt, aki nagyon lelkes lesz, nagyon rugalmas lesz, át fogja dolgozni tizenötször, hogyha kérem tőle, minden energiáját bele fogja tolni, cserébe nincs még annyi kilométer benne. Meg elmehetek egy jól bejáratott, intézmény szintű építészirodához, és tőlük biztos lehetek benne, hogy azt fogom kapni, amire várok. Cserébe ott nem lesz rugalmasság, nem lesz olyan személyesség, stb. Alapvetően eléggé sokfelé lehet itt menni, de tényleg még egyszer mondom, hogy talán kimondhatjuk, hogy egy ilyen egy-másfél millió forint számolható egy egyszerű bejelentési dokumentumra egy 150 négyzetméteres családi háznál, de biztosak lehetünk abban tényleg, hogy tudunk olyan lelkes építészt találni, aki erre rá van állva, és hetente 10 ilyen megkeresés befut hozzá, és meg fogja nekünk csinálni 500 ezer forintért is. Illetve, hogy mehet ez még bőven fölfelé is. Vannak ugye a gépésztervek, meg az elektromos tervek, ezek tökre fognak attól függeni, hogy mennyire összetett a gépészeti, meg az elektromos rendszerem. Én azt tudom mondani, hogyha egy ilyen alap okos otthon igényt szeretnénk a házba beterveztetni, az nagyjából egy ilyen félmillió forintot fog igénybe venni, és hogyha mondjuk elképzelünk egy felület, hűtés, fűtés, hőszivattyúval gépészeti rendszerként, akkor egy ilyen 5-7-800 ezer forint gépészeti tervezési díjat még erre kalkuláljunk rá, és akkor még be fog jönni a képbe a belsőépítész, aki ugye átveszi az építésztől a belső részletek kitalálását. Én azt tudom mondani, 150 négyzetméter, egy ilyen 7-10-12 ezer forintos négyzetméterár nincsen messze a valóságtól belsőépítészeti tervezéssel és ezt úgy értsétek, hogy itt szintén koncepciótól, tehát előképek, milyen hangulatot, milyen jelleget szeretnénk, egészen addig, hogy az utolsó egyedi bútor is ki van rajzolva, és van egy terméklistánk, hogy mit kell bemenni a boltba a DODO-hoz, és megvenni a konyhába, meg a nappaliba, meg a fürdőszobába.

- Vitvera Gábor: És akkor ezt jól értem, hogyha ez két külön kézben van az építész, meg a belsőépítész rész, hogy gyakorlatilag ezek hasonló nagyságrendű költségek, tehát ez egy duplázás, hogyha belsőépítészeti tervet is csinálsz.

- Pálfi Dániel: Még egyszer mondom, hogy tényleg félve beszélek ezekről az árakról, de igen.

- Vitvera Gábor: Nyilván ezek változhatnak, és lehet, hogy két év múlva ez már kevésbé releváns, inkább a nagyságrendet próbálom kitalálni. Két kérdés irányába mehetünk tovább, és ebből az egyik számomra érdekesebb, hogy na jó, de hogyha nekem van egy építészem, aki az építész részt tudja vagy szereti csinálni, akkor hogyan megyünk innen tovább? Tehát hogyha nekem nincsen belsőépítészem, senki nem vetette papírra, hogy hol legyen a villanykapcsoló, vagy nem gondolta ezt át. Tehát senki nem vetette papírra, hogy merre nyíljon az ajtó, csak azt, hogy hol legyen, és hogyha így belemegyünk egy kivitelezésbe, akkor ez mi fog történni?

Hogyan válik valóra a terv majd az építkezés során?

- Hát jó esetben az ajtónak a nyitásiránya az az építész fején már átment, szóval azzal nem lesz gond. De egy villanykapcsoló elhelyezés az attól kezdve, hogy ott vagyunk kint a Józsi bácsival, és fölrajzoljuk vele ceruzával a falra, hogy itt legyen, és akkor az azt kapcsolja. Addig, hogy van egy belsőépítészeti kapcsolási terv, azért sok minden lehetséges. Ha nincsen belsőépítészed, akkor kint vagy Józsi bácsival, és föl fogjátok rajzolni és ennyi.

- Vitvera Gábor: Oké, tehát az alapterv, hogy valaki kioszt annyi villanykapcsolót, amennyit kell, de nem gondolja át, hogy melyik mit kapcsoljon, és nem gondolja át azt feltétlenül, hogy hol legyen, hanem felrakja, mint kötelező elemet, vagy ezt hogy kell elképzelni?

- Pálfi Dániel: Ha nincsen belsőépítész, akkor ezt a villanyszerelővel fogod megbeszélni kinn a helyszínen.

- Vitvera Gábor: Azt pedig megtanultuk, hogy nem szeretnénk improvizálni, hogyha nem muszáj, mert mindig az a legdrágább.

- Pálfi Dániel: Igen, és akkor majd mondani fogja a villanyszerelő, hogy akkor ezt lehet szabályozhatóvá, meg lehet ilyen időzítősre csinálni, és akkor lehet három helyről is kapcsolni, az egy kicsit drágább, akkor ezt lehet vízállóvá tenni, és akkor a társai, társai, társai. Nyilván, hogyha ez ki van találva, akkor egy fokkal nyugodtabb tudsz lenni, és fogod tudni, hogy mi az, amire számíts.

- Vitvera Gábor: És hát nyilván valaki, akinek van szakértelme, ezt át is gondolja velem vagy helyettem.

- Pálfi Dániel: Igen, és egyébként, ha pont itt a villanyszerelésről beszélünk, akkor szerintem fontos megemlíteni, hogy az egy lámpára jutó villanykapcsolóknak a száma az minél alacsonyabb, annál jobb. Nagyon sokan szeretnek elveszni abban, hogy négy-öt-hat helyről akarnak kapcsolni egy-egy lámpát meg áramkört, és annak szokott az lenni a vége, hogy amikor az ember megy ki a lakásból, akkor fel van idegesedve azon, hogy fogalma sincsen már, hogy melyik villanykapcsolóval tudja lekapcsolni az összes lámpát, úgyhogy ez egy olyan útvesztő, amibe szerintem nem annyira érdemes belemenni.

- Vitvera Gábor: Egy újabb hasznos tipp, tehát a lámpákra jutó villanykapcsolók aránya alacsonyabb lesz.

- Pálfi Dániel: Igen, tehát ne akarjunk végtelen helyről föl-meg lefele kapcsolni lámpákat.

- Vitvera Gábor: Oké. Hogy működik a felelősségi kör, illetve ennek tényleg a jogi része, akár a hatóság felé mi az, amit intéz az építész, illetve a létrejövő dokumentációnál ki ellenőrzi, hogy ez megfelel-e a jogszabályoknak abban az esetben, hogyha itt nincsen úgymond egy jóváhagyás vagy egy pecsét a végén, hiszen ebben az egyszerűsített eljárásban, ha jól tudom, csak be kell adni, és ezt utána nem is nézik meg.

- Pálfi Dániel: Így van, tehát ez ilyen szinten nincs ellenőrizve, senki nem engedélyezi. Itt a teljes felelősségvállalás az az építészmérnöknek a nyakában van, tehát neki kell biztosnak lennie abban, hogy amit ő kiad a kezéből, az megfelel a helyi szabályozásnak, megfelel a hatályos előírásoknak, nem szeg vele szabályt.

- Vitvera Gábor: Hát akkor nyilván, ha jól értem, ebben az építésznek egy óriási felelőssége van, és hogy ez valahol, ha jól értem, akkor úgy áll össze, hogy az építész azért felel, hogy a terv jó legyen és a standardeket, jogszabályokat betartsa, a kivitelező meg azért felel, hogy ezt abban a műszaki tartalomban építse meg, ami a terven szerepel, és így lehet biztosítani, hogy ez egy biztonságos épület lesz a végén. Mert akkor így mindenki betartja a ráeső részt, és hogyha bárki ettől eltér, tehát az építész ott tud hibázni, hogyha a jogszabálytól eltér, és valamit mondjuk alulméretez, a kivitelező, meg ha jól sejtem, ott, hogyha eltér ettől a tervtől, és ezért egy más műszaki tartalom kerül megvalósításra, mint amit a tervben megterveztünk.

- Pálfi Dániel: Így van.

Hogyan fog együtt dolgozni az építész és a kivitelező?

- Vitvera Gábor: Mi történik akkor, amikor elkészült ez a terv? Tehát, hogy már ott tartunk, hogy kiviteli terv szintig megvagyunk, benyújtottuk ezt az egyszerűsített dokumentációt. Hogy kapcsolódik be az építész innentől kezdve a további lépésekben, illetve van-e még neki olyan, amit végig kell vinnie ahhoz, hogy itt a kivitelezés szabályosan menjen?

- Pálfi Dániel: Igen, ugye föl van véve már a kapcsolat a kivitelezővel, ő is megnézte és ismeri a tervünket, és akkor itt a beadás után 15 nappal el tud indulni az építkezés. Az építész ideális esetben folyamatos kapcsolatban van a kivitelezővel.

- Vitvera Gábor: És a gyakorlatban?

- Pálfi Dániel: A gyakorlatban is. Azt mondom, hogy arra gondolok, hogy amikor nem utálja egymást a két fél, és nem vesztek még össze már az elején, de hogy akkor be van adva, 15 nappal meg tud indulni az építkezés, és az építész és a kivitelező pedig folyamatos kapcsolatban van egymással. Hogyha felmerül valamilyen helyszíni probléma, akkor egy telefoncsörgést megereszt a kivitelező az építésznek, és meg tudják ezt beszélni gyorsan is. Emellett pedig, amit említettünk, a tervező köteles tervezői művezetést végezni az építkezésre, minimum hat alkalommal. Fontos sarokköveknél, mérföldköveknél megy ki az építkezésre, ellenőrzi, hogy a terv szerint készültek-e el a szerkezetek, illetve hogy műszakilag korrektek-e a megoldások. Itt le van ellenőrizve, hogy a vasalás rendben van-e, betontakarás megfelelő vastagságú-e, satöbbi, satöbbi.

- Vitvera Gábor: Mi történik, hogyha felmerül valami olyan dolog, akár a megrendelő részéről, hogy mondjuk a kivitelezőnek vagy a megrendelőnek van egy, hát hívjuk így, hogy új ötlete, vagy egy költségcsökkentő ötlete. Tehát, hogy a lényeg, hogy valamit módosítani szeretnének az eredeti műszaki tartalmon, akkor ilyenkor ezt a tervrajzot naprakészen kell tartani és mindig visszacsatolnak hozzád, hogy “figyelj Dani, itt most kitaláltuk, hogy alátámasztanánk két oszloppal, mert akkor spórolunk ennyit, meg ennyit”, akkor ez hozzád visszakerül, és kezdődik elölről az egész? Vagy újra be kell adni? Vagy hogy zajlik ez? Mert azt gondolom, hogy a gyakorlatban is kijöhetnek olyan igények vagy problémák, amikre nem gondoltunk a tervezés során. Ideális esetben nyilván nem.

- Pálfi Dániel: Olyan lényegi, szerkezeti változásokat nem hajthatunk végre, amik az egyszerű bejelentéshez képest nagy eltérést jelentenének, mert nem fogunk használatbavételi engedélyt kapni.

- Vitvera Gábor: Tehát itt már az alapterület nem változik, itt már a tartófalak nem változnak, nincsen plusz nyílászáró… De mondjuk kiderül, hogy túl drága az, amit beterveztünk az óriás nyílászáró és kisebbet kell betenni, vagy nem tudom, eddig egy egybe üvegtáblát képzeltünk oda, most meg lesz benne egy osztás, mert úgy kedvezőbb árat kapunk.

- Pálfi Dániel: Hát ebben az esetben akkor módosítani kell a leadott tervanyagot, mert ugye a beadott hatályos tervanyag alapján fogják nekem leellenőrizni a megépült épületet.

- Vitvera Gábor: A végén akkor csak van egy ellenőrzés, és akkor megnézi valaki a hatóságtól, hogy amit beadtunk, meg ami megépült, az ugyanaz-e?

- Pálfi Dániel: Megnézheti, igen. És akkor még olyan egzakt mondás szokott lenni, hogyha van a tervben olyan részlet, ami nem derült ki még az építés előtt, viszont a megvalósíthatóságot gátolja, tehát nem megvalósítható megfelelő módon, akkor általában igen, az építésznek módosítania kell úgy a terveket, hogy evvel ne legyen probléma, és akkor vannak ezek a véleményes helyzetek, amikor igen, a kivitelező szeretne olcsósítani, egyszerűsíteni, az építész szeretné megtartani az eredeti minőséget, amit kitalált, és akkor ott van harmadik résztvevőnek még a megbízó, aki az egészet kifizeti, meg az idejét meg az energiáját beletolja. És akkor ezek a véleményes helyzetek, ezek általában ennek a triónak az erőviszonyain szoktak eldőlni, hogy ki milyen viszonyban van a másikkal, kinek kedvezőbb a megítélése a projektben. Ezek helyzetről-helyzetre változnak.

- Vitvera Gábor: Nem lehet megúszni a politikát itt sem.

- Pálfi Dániel: Nem, tehát ha be van tervezve az alumínium nyílászáró, és azt mondja a kivitelező, hogy műanyagból sokkal olcsóbban megúsznád, és kábé ugyanúgy néz ki, és kábé ugyanazt tudja.

- Vitvera Gábor: Az építész meg azt mondja, hogy ezzel elveszted az épület esszenciáját.

- Pálfi Dániel: Igen és azt mondod, hogy gagyi lesz, és ciki lesz. Itt az fog dönteni, hogy a megbízónak az ez a fontosabb, hogy gagyin néz ki cikin néz ki, vagy az a fontosabb neki, hogy már így is túlfutott a költségein 50 százalékkal, és számít neki az az x millió forint, amit meg tud itt fogni. Úgyhogy ezek helyzetfüggők.

Adás összefoglalása

- Köszi szépen Dani! Szerintem érdemes itt most ezen a ponton összefoglalni, hogy mit is tanultunk vagy mit hallottunk ki ebből az adásból. Ami nekem nagyon tanulságos volt, hogy ez az építész folyamat ez egy alkotó folyamat, de azért szabályozott keretek között, hiszen egyre-egyre nagyobb részletességű terveket készítünk a koncepcióterv után, és próbáljuk azt meghatározni, hogy az adott stádiumban az adott terv szinten mik azok, amiket így le tudunk rögzíteni. És valójában te próbálsz, vagy ti próbáltok építészként olyan sarokpontokat lerakni, olyan kérdésekben kihúzni egy döntést a megrendelőtől, hogy utána azt fixként tudjátok használni. Tehát ez az első lépésként az, hogy melyik szoba melyikkel kapcsolódik, ezt az elején lerögzítitek, és a további terveken már itt valójában nem lépünk vissza. Nekem ez volt egy nagyon tanulságos dolog, hogy hogy lehet egy ilyen kreatív alkotói folyamatot mégis egy egyirányú utcába beleterelni, hiszen nem működik az, hogy körbe-körbe megyünk és minden héten egy új inspirációt leképeztek az ügyfélnek.

- Pálfi Dániel: Igen, általában ezeket a döntési pontokat mi aláírással is egyébként rögzítjük, és hivatalossá tesszük, hogy ez a fázis el van fogadva.

- Vitvera Gábor: A másik, ami nekem egy nagyon érdekes tanulság volt, hogy azért az építész munkája nem ér véget ott, hogy ő átadta ezeket a tervrajzokat, vagy elküldte e-mailben is leszámlázta a melót, hanem utána neked egyrészt felügyelned kell azt, hogy ténylegesen az a műszaki tartalom valósul-e meg a helyszínen, illetve az is, hogy azért a végső engedélyeztetéshez vagy jóváhagyáshoz, vagy azért, hogy így nyugodtan aludhass az új házadba, azért szükség van arra, hogy ezt a tervet akár felülvizsgálni vagy módosítani kelljen és újra beadni a hatóság felé.

- Pálfi Dániel: Így van. Hozzáteszem, hogy azért ez egy ritka dolog.

- Vitvera Gábor: Oké. Na, hát kedves hallgatók, nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottatok ebben az epizódban. Én úgy gondolom, hogy most is sikerült egy három-négy-öt olyan dolgot biztosan mondani nektek, amivel súlyos milliókat spórolhattok vagy egy élhetőbb otthont teremthettek magatoknak. Ne felejtsétek el feliratkozni a podcast következő epizódjainak az eléréséhez a csatornáinkra, Spotify, Apple, illetve Google Podcast, illetve a Youtube-csatornánkra is felkerül videó formájában ez az adás, és a következők is természetesen. Ha pedig szeretnétek a háttéranyagokat, illetve a checklistát is megkapni, akkor irány a dodo.hu/hazi-feladat aloldal, ahol a korábbi epizódokat, illetve a jövőbeli epizódokat is eléritek, illetve még további hasznos tartalmakat találhattok így a podcast kapcsán. Építkezésre fel és találkozunk a következő epizódban, ahol pedig már ténylegesen elkezdünk építeni, jönnek a munkagépek, ássuk az árkot és építjük a falakat. Úgyhogy tartsatok velünk a következő epizódban is, jövő héten.

- Vitvera Gábor: Sziasztok!

- Pálfi Dániel: Köszönöm a meghívást! Sziasztok!