Kész a ház, itt az ideje kialakítani a kertet is. Vagy azt már rég meg kellett volna tervezni? Az utolsó epizódból kiderül!

A DODO házépítős podcastjának, a Házi feladatnak a tizenegyedik adásában Vitvera Gábor - a DODO alapítója - McMenemy Márkkal, a Kert TV házigazdájával azt járja körbe, hogy milyen funkciójú terek alakíthatóak ki a házunk külrészeiben, mi az amit feltétlenül szakemberekre érdemes bízni, és mik azok, amiket saját magunk is meg tudunk valósítani, továbbá hogyan lesznek ezek a külső terek az otthonunk szerves részei.

A tizenegyedik epizódban olyan kérdésekre keressük választ, mint hogy miért fontos a kert megtervezése, mit kell átgondolni hozzá, milyen funkciókban gondolkodj, mire lesz szükséged, szükséged van-e szakemberre, vagy hogy milyen költségek fognak felmerülni. Tarts velünk!

Hallgass bele!

Töltsd le a műsorban elhangzó tippeket!

Szeretnéd egyben látni a legfontosabb lépéseket, amelyeket érdemes követned a házépítés- és felújítás során? Töltsd le checklistünket, amit csak neked készítettünk el az epizódban elhangzottak alapján!

Hallgasd meg az összes epizódot!

Inkább olvasnál?

- Vitvera Gábor: Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit a Házi feladat podcastban, ahol az ingatlankeresés, házépítés és felújítás egyes munkafázisaiba kalauzolunk el titeket. Látogassatok el a dodo.hu/hazi-feladat aloldalra, ahol megtaláljátok az eddigi epizódokat, illetve a csekklistát, amiben összegyűjtöttük nektek a tippeket. Ugye az elmúlt 10 részben gyakorlatilag megépült a házunk a legelejétől a telekvásárlástól kezdve egészen eljutottunk odáig, hogy állnak a falak, fönt van a tető, sőt, az utóbbi epizódokban be is rendeztük a házat, most pedig ideje, hogy egy kicsit a falakon kívül is körbenézzünk. Ebben az epizódban a kerttel, a kertrendezéssel, kertépítéssel, kerttervezéssel fogunk foglalkozni, ezt az epizódot online vesszük fel, ugyanis mai vendégünk, McMenemy Márk, a Pilisben lévő kertjéből jelentkezik be hozzánk. Vendégünk egy szakértő, kertész, vlogger és podcaster, a Kert TV házigazdája. Szia Márk, köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat!

- McMenemy Márk: Sziasztok! Köszönöm a meghívást!

- Vitvera Gábor: Egy nagyon érdekes témával folytatjuk szerintem, hiszen eddig azért nagyon sok ilyen kőműves és egyéb olyan szögletes szakmunka volt, amivel eljutottunk idáig, és most pedig egy kicsit, ha jól sejtem, egy természetesebb folyamatot kell majd kövessünk, amikor kertről beszélünk, jól látom-e ezt?

Mikor érdemes elkezdeni a kerttel foglalkozni?

- McMenemy Márk: Igen is, meg nem is, természetesen természetesebb a dolog, mert mégiscsak nagy részben élőlényekkel dolgozunk, de másrészről meg azért ez is mégiscsak egy építési folyamat, amihez azért nagyjából úgy kell hozzáállni, mint ahogy egy kertépítéshez, mint ahogy egyébként egy házépítéshez, vagy egy lakberendezéshez, vagy egy belsőépítészethez állnánk, tehát hogy itt azért megvannak a szabályok, és ugyanúgy megvannak azok a szakemberek, akiket érdemes megbízni, és ugyanúgy meg kell tervezni, végig kell gondolni, és ugyanúgy elég sok pénzt el is lehet rá költeni, azért ezt is szerintem érdemes az egész építkezéssel és az építéssel együtt kezelni, és rögtön fel is hívnám a figyelmet arra, hogy általában ti is elkövettétek itt a sorrendben azt a hibát, amit a legtöbb ember el szokott követni, mégpedig azt, hogy ó, először akkor megvan a ház, berendeztem, mindent megcsináltam, és utána kezdek el foglalkozni a kerttel, ami azért egy hiba, mert tulajdonképpen szinte az építkezés megkezdésével egy időben kell a kertet is elkezdeni csinálni, nem azért, mert számomra egy szívügy, hanem egyszerűen így praktikus, mert gondoljunk csak bele, hogy miután már megépítettük a házat, viszonylag rendezett a környezetünk, akkor kell majd esetleg behoznunk munkagépeket, kis bobcateket, amik tereprendezést csinálnak, ez lehet, hogy már fizikailag konkrétan nem is megvalósítható, mert nem fognak beférni, de ha be is férnek, óriási nagy rumlit csinálnak, mindenhol sár lesz, dagonya, tehát ezt mindenféleképpen érdemes ezeket a tereprendezéseket megcsinálni még rögtön az elején, és akkor már később ezzel nincsen gond, illetve azt szoktam még mondani, hogy ha nem is tudja valaki megcsinálni egészben a kertet rögtön az elején, akkor is mondjuk a fákat érdemes minél hamarabb elültetni, merthogy a fák adják a keretét, és az egyik legfontosabb része a kertnek, majd erre kitérek egy kicsit később, hogy miért is ennyire fontosak. A fáknak a növekedéséhez pedig nagyon sok idő kell, tehát ezek minél hamarabb megvannak, minél hamarabb be vannak ültetve, annál hamarabb elkezdenek növekedni, arról nem is beszélve, hogy a fák azért a legnagyobb szereplők itt a kertépítésben, és a leginkább gépesítés kell mondjuk az ültetésükhöz, főleg, hogyha mondjuk nagyobb fákat ültetünk, ami célszerű szerintem.

- Vitvera Gábor: Nagyon érdekes, hogy ezt mondod, mert a legtöbbször, amikor én látok egy építkezést, és már itt tényleg a végső ilyen befejező fázishoz ért, tehát, hogy már kap egy színt a ház kívülről már a vakolatot fölrakták, satöbbi, akkor ezt nagyon sokszor még egy ilyen sittes, nagyon-nagyon rossz állapotban lévő kert vagy telek veszi körbe. Miért van ez, hogy így hajlamosak vagyunk ezt az utolsó pillanatra hagyni szerinted?

- McMenemy Márk: Azért, mert valahogy az emberek fejében még mindig nagyon különválik ez a két dolog, hogy akkor jó, van az építkezés, a kert az meg egy másodlagos dolog. Nagyon szeretnék majd egy szép kertet, majd egyszer valamikor meg fogjuk csinálni, és emiatt általában ez így a háttérbe szorul, arról nem is beszélve, hogy általában a pénz elfogy már addigra, amire a kert sorra kerülne, hiszen jól tudjátok ti is, hogy egy építkezés az nagyon sok pénzbe kerül, általában több pénzbe, mint amivel eredetileg kalkulál az ember, és örül, hogy nagyjából tető van a feje felett, vagy mondjuk le tudta burkolni a fürdőszobát, és akkor sajnos már az van, hogy a kert az, amelyik kimarad abból, hogy sajnos a kertet azt most még nem tudjuk megcsinálni.

Hogyan kell nekiállni egy kertkoncepciónak?

- Vitvera Gábor: Hát igen, akik eddig hallgatták a podcastot, számukra szerintem egyértelmű, hogy bizony a megfelelő tervezés nélkül ugye nagyon elszállhatnak a költségek, illetve lehetnek kellemetlen meglepetések egy építkezés, felújítás során. Ugye abban próbáltunk eddig segíteni, hogy ezeket tudjuk csökkenteni, de lehet, hogy pont azért, hogy a végén maradjon pénzünk, vagy nem a végén, hanem maradjon pénzünk a kertre is. Ha abban gondolkozunk, hogy így hogyan kell nekiállni egy kertkoncepciónak, tehát hogyha én annyit tudok, hogy van egy x méretű telkem, egy pár száz négyzetméteres telkem, amire most építem a házamat. Mi az első dolog, ami eszedbe jut, amit át kell gondolnia minden építkezőnek vagy kertrendezőnek?

- McMenemy Márk: Két dolgot kell átgondolni, az egyik az az, hogy mondjuk mennyi időt szeretne tölteni a kertben, tehát mennyire fontos a számára a kertben töltött idő, én azt látom szerencsére, hogy egyre inkább az a tendencia, hogy a kert az egy ilyen külső, a lakásnak a külső részévé válik, tehát nem csak az, hogy kimegyek a kertbe, hanem tulajdonképpen ugyanúgy része az egész lakásnak, tehát van egy szép terasz, ahova mondjuk nyáron pont ugyanannyit megyünk ki, ugyanannyi időt töltünk kint, mint mondjuk a nappaliban, sőt akár többet is, hiszen sokkal kellemesebb ott a miliő. Ezt azért fontos figyelembe venni, hogy mennyi időt fogunk kint tölteni, mondjuk a család mire fogja használni. Tehát például egy gyerekes családnál biztos fontos szempont lesz, hogy tudjanak focizni, legyen egy nagyobb olyan terület, ahol a gyerekek rúghatják a bőrt, akarunk-e mondjuk egy medencét elhelyezni, ilyesmi. Nyilván az is nagyon fontos, hogy mi mennyi időt tudunk rászánni arra, hogy ezt a kertet rendben tartsuk, tehát mennyire akarunk ezzel foglalkozni, tehát ezeket abszolút figyelembe kell venni, amikor a kedvtől kezdjük tervezni, és bejön most már azért egy harmadik dolog is, amit nagyon figyelembe kell venni, mint azt minden bizonnyal mindenki észrevette, hogy ez a 20-22-es nyár, ez egy elképesztően forró és nagyon száraz nyár volt, és hát sajnos eléggé úgy néz ki, hogy ezek a nyarak mostantól kezdve ilyenek lesznek, sőt még akár ilyenebbek is. Tehát én azt gondolom, hogy egy kerttervezésnél most már ezt is figyelembe kell venni, hogy hát tudjunk kint lenni abban a kertben. Még mindig nagyon divatosak ezek a rendkívül minimál kertek, ahol tényleg csak gyepszőnyeg van és esetleg egy-két formára nyírt tuja vagy buxus, de ezekben a kertekben egyre kevésbé lehet majd meglenni. Tehát, hogy tök jó, hogy van egy ilyen kert, csak nem fogod tudni használni. Én azt gondolom, hogy ezeket a dolgokat figyelembe kell venni, és olyan kertet kell tervezni, ami majd a nyár folyamán is lakható és élhető lesz, amihez pedig sok árnyék kell, a sugárnyékhoz meg sok fa. Tehát itt jön be megint a fák kérdésköre.

Milyen részekből állhat egy kert?

- Vitvera Gábor: Milyen részekből állhat egy kert? Vagy amikor arról beszélünk, hogy így a falakon kívül ez a kültér, és hogy ez megfelelően érhető, használható legyen minél több élethelyzetben, vagy a saját élethelyzetünkben, mik azok, amiket mindenképp figyelembe kell vegyünk, vagy milyen részeit kell kialakítsuk ennek a kertnek?

- McMenemy Márk: A permakultúra egy olyan kertészeti irányzat, ami most már szerencsére egyre népszerűbb, és egy ilyen nagyon természetközeli megközelítése a kertészkedésnek, én személy szerint nagyon kedvelem, és azt gondolom, hogy egyre több ember fog ezek szerint a normák szerint kertet tervezni, és itt van egy nagyon jó támpont, hogy ő zónákra osztja a kertet. Összesen 7 zónára osztja a kertet, és értelemszerűen az egyes zóna az a zóna, ami a legközelebb van a házhoz, és ide olyan dolgokat javasol, amik a legtöbb törődést igényelnek. Tehát, ha valaki mondjuk esetleg szeretne egy kis veteményest, ez például egyébként egy egyre inkább felbukkanó igény, hogy mindenki, ha már van kertje, akkor szeretne egy kis konyhakertet benne, amiben tud egy kis paradicsomot, paprikát, fűszernövényeket termeszteni, tehát például hogyha akarsz egy ilyen veteményest csinálni, ezt célszerű a ház közelébe tenni, merthogy sok dolgod lesz vele, gyakran ki kell menni, hogyha ez messze van a háztól, akkor sokat kell oda elmászkálnod, és sok idődet el fogja vinni. Ugyanez érvényes mondjuk a kicsit kényesebb, különböző virágzó cserjékre, nem tudom, rózsabokor, vagy van egy nagyon szép évelőkert, ami szintén egyre divatosabb, ezeket a dolgokat is a ház közelébe célszerű tenni. Ugyanígy érvényes ez mondjuk egy gyepfelületre is, az is tök jó, ha ott van közel, hiszen akkor csak gyorsan ki tudunk menni egyet piknikezni. Én például az iskolapéldája vagyok mondjuk egy csomó szempontból annak, hogy mit hogyan ne, mert én utólagosan nem egy végiggondolt kertterv alapján hoztam létre a kertemet, hanem annak idején elkezdtünk itt forgatni, aztán mindig, ami éppen a legcélszerűbb volt a forgatás szempontjából, így nekem például a gyepes területem, az évelős területem az lent van a kert aljában, ami nagyon nehéz, hiszen minden egyes alkalommal minden szerszámot le kell cipelni. A párom az gyakorlatilag nem is jár le oda, csak én. Tehát, hogy nagyon fontos, hogy ezeket a napi szinten használt funkciókat közelebb tegyük a házhoz, és akkor nyilván, ami egyre kevésbé igényel törődést, az egyre messzebb kerüljön a háztól, tehát mondjuk a végén, hogyha valaki egy kiserdőt akar kialakítani, azt már lehet nyugodtan viszonylag messze telepíteni a háztól, merthogy ott már egyre ritkábban kell majd megfordulnia. Tehát, hogy így érdemes végiggondolni, hogy mik azok a fontossági sorrendek, az minél közelebb legyen a házhoz, és egyébként ez a pénztárca szempontjából is tök jó, mert általában nincs annyi pénze az embereknek, hogy a kertet száz százalékban meg tudja csinálni, tehát általában egy kis területet tud megcsinálni, akkor viszont tök jó, hogyha a ház körüli terület van szépen kidolgozva, és aztán szépen lassan lehet haladni így koncentrikus körökben egyre kijjebb és kijjebb, de mégis a ház közvetlen környezetében már meglesznek a dolgaink.

- Vitvera Gábor: Ez érthető, tehát gyakorlatilag azt mondod, hogy az időbefektetést kell nézni, minél több munka van egy adott zónával, annál közelebb kell elhelyezni a házhoz, és a szerszámok, illetve a már önmagában a kisétálás is sok időt vihet el. Mi a helyzet, mondjuk, az ilyen közösségi terekkel, gondolok akár egy teraszra, akár egy gyerek játszótérre, bármi olyanra, amit ténylegesen használni fognak a kint lévők, és nem csak ugye gondozzák magát a kertet. Ezeket szerinted hogy érdemes elhelyezni, hogy mit érdemes szem előtt tartani, amikor ezt is betervezzük a kertbe?

- McMenemy Márk: Hát ezeket is minél közelebb a házhoz, és minél közvetlenebb kapcsolatban a házzal. Tehát említettem már ezt a belső, külső tér közötti határvonal elmosódást, ezeket a teraszokat most már sokkal inkább ilyen külső nappaliként kezelik az emberek, és ezért nagyon fontos az, hogy könnyen megközelíthető legyen. Tehát nyilván ha vendégek vannak, akkor mi ki-be fogunk menni mondjuk a konyhából és viszünk ki mindenféle ennivalót, innivalót, tehát nagyon fontos, hogy könnyen átjárható legyen. Tök jó, hogyha mondjuk erre akár télen is ki tudunk látni, tehát általában ezeket egy nagy eltolható üvegajtóval szokták egybekötni, és lehetőleg ez egy szintben legyen. Megint csak a háza, hogyha esetleg szinteltolásos a területünk, akkor ne az legyen, hogy ez mondjuk nem tudom, pár lépcsőfokkal lejjebb lesz, mert megint csak veszekedés lesz folyamatosan, hogy ki megy vissza a sörnyitóért a konyhába, hogyha a lépcsőfokokat kell megtenni, tehát ezeket tényleg egészen közel, kvázi rákapcsolva a házhoz, és akkor lehet építeni egy kellemes árnyékoló rendszert is ezek fölé, amire szintén biztos, hogy szükség lesz, hogy ne süljünk ott meg, és akkor ebben is segít az, hogy mondjuk, hogyha az a ház mellett van, akkor részben mondjuk egy ilyen árnyékoló rendszer rá tud kapcsolódni a házra és szépen le tudjuk árnyékolni a házunkat. Ha pedig van egy játszótér, bármi, ahol a gyerekek vannak, annak is ennek a közvetlen közelében kell lenni, hiszen ideális esetben a szülő üldögél a teraszon, és szürcsölgeti a pezsgőjét, vagy a kávéját, és közben azért mégiscsak rajta tudja tartani az egyik szemét valamelyik gyereken, amelyik ott játszik. Tehát ennek is nyilván ott kell közel lenni és itt is ez lesz, hogy ki-be kell mászkálni, tehát ezeket a dolgokat mindenféleképpen a ház közvetlen közelében kell létrehozni.

Az építkezés költségeinek hány százalékát viszi el a kert?

- Vitvera Gábor: Ahogy itt beszélgettünk korábban a podcast során a különböző generálkivitelezővel, vállalkozókkal, ugye azért ők az építkezésre tudnak mondani minden évben viszonylag egy sztenderdet, hogy miből lehet egy átlag négyzetmétert megépíteni. Létezik-e bármilyen szám egy kertre, tehát amikor kertben gondolkozunk, nyilván figyelembe véve, hogy itt is gondolom a határ a csillagos ég, meg lehet hozni 20 éves fákat, amik több millió forint akár egy darab belőle, de hogy átlagban mondjuk egy építőipari vagy egy építkezésnek hány százaléka az, amit a kertre érdemes félretenni egy költségtervben vagy milyen négyzetméteráron lehet számolni, amikor arról beszélünk, hogy szeretnénk füvesíteni, szeretnénk elültetni egy pár növényt, egy pár cserjét, legyen egy pár fa esetleg egy pár gyümölcsfa a kertben, hogy számoljunk ilyen esetben?

- McMenemy Márk: Nem tudok neked egy egész pontos négyzetméterárat mondani, mert nem vagyok napi szinten benne a kertépítési árakban, meg nagyon-nagyon nagy a szórás is. Tehát, mint ahogy egyébként a szakembereknél is, itt általában a munkadíj a legmagasabb része, bár azért itt az anyagra is el lehet költeni, tehát mondjuk növényállományra is elképesztő mennyiségű pénzt el lehet költeni, meg talajcserére és ilyesmire is, de a munkadíj szintén egy nagy összeg, és az pedig nagyon tud változni kivitelező cégenként. Azt azért el tudom mondani, hogy általában jóval magasabb, mint amivel az emberek számolnak, tehát valahogy még mindig nincs benne a köztudatban, hogy a kertépítés, hát az jó, hát az majd arra egy pár százezer forintot majd félre rakunk, hát az biztos, hogy nem lesz elég. Én azt gondolom, hogy azért egy szépen kialakított kert simán a teljes költségvetés 10 százalékát igényelheti. Nyilván lehet ezeken szépen lefelé faragni, ezen nagyon sok minden múlik, hogy most mennyi épített anyagot használunk, mennyi térkövezést használunk, milyen világítást építünk ki, milyen növényállományt használunk, de hogy azért ez itt néhány évvel ezelőtt, és ez most már nem is biztos, hogy érvényes, én azt kalkuláltam, hogy simán egy ötvenezer forint/négyzetméter, de szerintem ez már szépen följebb húzott már ennél jóval, de itt megint csak az van, hogy azért ez mondjuk az 50.000 forint/négyzetméter, ez egy olyan területre, ami egy nagyon sűrűn beültetett, tele van növénnyel, öntözőrendszerrel, mondjuk térkő is van, és aztán megint csak bejönnek ezek a zónák, tehát tök jó, hogyha megcsinálja az ember, akkor van egy nagyon jól, nagyon szépen kialakított rész közvetlenül a ház közelébe egy kicsit távolabb meg nyugodtan lehet csak néhány cserjét vagy néhány fát ültetni, azért az már jóval kevesebbe fog kerülni, vagy egy gyepesített résznek a kialakítása sem fog feltétlenül ennyire sokba kerülni, tehát itt is attól függ, hogy milyen sűrű, de mindenféleképpen azért egy komoly kert az több millió forint.

- Vitvera Gábor: Érdemes itt külön kezelni a technikaibb részeket, mint akár egy térkövezés, egy locsolórendszer, egy kerti világítás, illetve önmagában a növényeket, illetve az élő dolgokat, vagy ez mindig kéz a kézben jár, és ebben együtt kell gondolkodnunk?

- McMenemy Márk: Szerintem célszerű együtt gondolkodni a legtöbb kert kivitelező és kert tervező ezeket egybe fogja kezelni, tehát nekünk is mindenféleképpen érdemes. Hát lehet ezzel egyébként ügyeskedni egy kicsit, hogy akkor azt csinálja az ember, hogy jó, kialakítja ezeket a technikai paramétereket, megcsinálja a térköveket, kialakítja az öntöző hálózatot. Ugye ezeket mindenféleképpen párban kell, mert ugye a vezetékeket, a csöveket, amikben mennek a vizek, azokat a térkövezés alá kell, tehát azt nem tudja megcsinálni az ember, hogy térkövezés, aztán utána csinálja meg az öntözőrendszert, illetve meg lehet csinálni, csak nagyon-nagyon macerás lesz, és lehet, hogy vissza kell bontani. Tehát ezeket mindenféleképpen összhangban kell csinálni egymással. Ugyanúgy a világítást is, tehát ugyanúgy el kell helyezni a vezetékeket, tehát pont ugyanúgy, mintha a beltérben csinálnánk. Aztán lehet esetleg azon ügyeskedni, hogy az ember a növényállományt azt még egy kicsit később teszi bele, csak az meg már milyen, hogy elköltesz egy csomó pénzt, megcsináltatod, ott vannak a dolgok, és nincs benne egyetlen egy darab növény sem, tehát nyilván a növények koronázzák meg ezt az egész dolgot, tehát az biztos, hogy egy nagyon szomorú dolog, hogyha az ember csak azt nézi, hogy jaj, majd de jó lesz majd ebben az ágyásban lesznek növények is, de majd csak nem tudom, két év múlva tudod megcsinálni, tehát valószínűleg azért ilyen szempontból érdemes ezeket is minél hamarabb beültetni.

- Vitvera Gábor: Igen, ez egy nagyon nehéz része szerintem, mert nyilván a látványos rész az a növények, amikor tényleg zölddel a fű és ott vannak a szép cserjéink, virágjaink, de hogy ez nem fog működni anélkül, hogy leraknánk a locsoló rendszert, meg az összes többit, illetve nem is tudjuk megcserélni a sorrendet. Nem működik az, hogy bent már mondjuk jól néz ki a ház, és akkor kint a vakolást azt áttoltuk a jövő évre, vagy a szigetelést például. Itt ez a nehéz része szerintem, vagy ahogy így leszűröm, vagy előbb kell az alapokat lefektetni ahhoz, hogy működjön a kert, utána tudsz növényeket belerakni, de mivel a növények a második rész, ezért lehet, hogy már ott fogyunk ki a költségvetésünkből.

- McMenemy Márk: Hát ez pont ugyanolyan, mint egy lakásbelsőben, nyilván nem tudod felcserélni a sorrendet. Először meg kell csinálni a gépészetet, be kell húzni a kábeleket, meg kell csinálni a fűtésrendszert, utána arra rá kell vakolni, és akkor a végén jön rá mondjuk a festés, vagy a tapéta, és akkor a végén az ember berendezi. Ezt a sorrendet nem nagyon lehet megvariálni, hát nyilván lehet azt mondani, hogy jó, akkor most megcsináltam minden gépészetet, és akkor a bútorokat egyelőre hagyjuk is majd, nem tudom, élünk dobozokból, amíg nincs arra pénzünk, de azért az már nem annyira kellemes.

Milyen lépéseken kell időrendben áthaladnunk odáig, hogy készen legyen a kert?

- Vitvera Gábor: Vágjunk bele abba, hogy egy kicsit próbáljunk egy logikai sorrendet felállítani abba, hogy mivel jár egy kert kialakítása, kezdve mondjuk az igényfelméréstől odáig, hogy ténylegesen birtokba vettük ezt a kertet és zöldellnek a növények. Itt az elején ebben a felvezetésben szerintem az nagyon jól kijött, hogy azért a kert az egy jóval magasabb költség lehet így kialakítás szinten, mint amivel terveznek az átlagemberek, illetve hogy tényleg át kell gondolni azokat a dolgokat, hogy mi az, amivel sok dolgunk lesz, és azt hogy helyezzük el ezen a telken belül. Időrendben hogyan kell gondolkoznunk, hogy mi az első, én eldöntöttem, megterveztük a kertet, mi az első munkafolyamat, ami itt történik, tehát hogy hogy jutunk el odáig, hogy van egy kész kertünk, milyen lépései vannak ebben, és ezek mennyi időt vihetnek el nagyságrendileg?

- McMenemy Márk: Itt is rögtön az első lépés, az a megterveztük előtt van, az pontosan az, hogy kivel terveztetjük meg. Ezt szerintem nem érdemes elspórolni. Tehát ez olyan, hogy meg lehet csinálni, tehát valaki mondjuk saját maga is össze tud rakni egy kerttervet, de elég sok kutatómunkát igényel, és nagy valószínűséggel akkor is elég sok hibát fog elkövetni. Tehát itt nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni egy kert tervezésnél.

- Vitvera Gábor: A kertépítés, kert tervezés is egy szakma, és nagyon sok mindentől megmenthet minket, hogyha bevonjuk a megfelelő szakembert. Mik a leggyakoribb hibák, amiket hogy mondjam, naivan esetleg elkövethetünk, hogy jó, elmegyek az egyik barkácsáruházba, veszek pár növényt, leszúrom őket a földbe, és akkor kész vagyunk. Gondolom, hogy ez nem ilyen egyszerű.

- McMenemy Márk: Rögtön két hibát mondtál, egyrészt, hogy a barkácsáruházba mész el, tehát ne barkácsáruházba vegyél növényt, hanem valami komoly és tényleg illusztris kertészetben érdemes megvenni, mert ott biztos sokkal jobb minőségű növényeket fogunk kapni, és semmiképpen sem leszúrjuk őket a földbe, hanem nagyon szakszerűen elültetjük őket, tehát maga az ültetés is, hogy van valami elültetve, azon múlik, hogy a későbbiek folyamán mennyire fog életben maradni, de a leggyakoribb hibák, igen, az abszolút ez az impulzív vásárlás, tehát, hogy valaki elmegy és jaj, de szép, és ez is tetszik, meg az is tetszik, és akkor össze-vissza vásárolgatok mindent, hogyha erre mondjuk megvan a pénzem. Én hallottam olyan történeteket kerttervezőtől, hogy mondjuk nagyon jómódú ügyféllel dolgozott, szépen meg volt tervezve a kert, aztán egyszer csak az illető Olaszországban járt kint, és ő hozott Olaszországba egy kamionnyi növényt, aztán hogy ezek a növények mennyire illenek oda, meg mennyire alkalmasak arra, hogy megmaradjanak abban a kertben, azzal már nem foglalkozott. De mondjuk kicsiben is ez elő tud fordulni, egy olyan növényeket választunk, amik nem illenek oda, nem fognak megmaradni azon a környezeten, tehát itt szempont az, hogy milyen a talaj, tehát a talajviszonyok nagyon fontos egy növény számára, mennyire napos vagy árnyékos az a terület, tehát olyan növényeket veszünk, amik nem alkalmasak oda, olyan növényeket veszünk, amik mondjuk növekedésben nem passzolnak egymáshoz, tehát mondjuk itt értem ez alatt azt, hogy mondjuk nagyon gyorsan fog növekedni az egyik növény, a másik meg lassabban, és az el fogja nyomni egyik a másikat. Aztán nagyon gyakran előforduló probléma az, hogy hú, hát látunk egy ilyen picike kis, nem tudom, kis örökzöldet vásárolt valaki, és akkor beültette az ablak elé, mert az mennyire cuki, csak azzal nem számolt, hogy az egy bébi növény, és aztán egy 30 méteres valami lesz belőle, és akkor meg ott van a probléma, hogy akkor most mit kezdjünk ezzel a hatalmas nagy fával, ami most már beárnyékolja az egész házat, meg ott áll mellette a ház mellett közvetlenül, tehát hogy ezek nagyon gyakori hibák, hogy olyan növényeket választunk, és az alapján, ahogy akkor kinéznek. Tehát itt azért is nagyon fontos, hogy tisztában legyen vele az illető és a tervező, hogy milyen növény az, mert ő ez alapján fogja kitalálni. Oké, ez a növény ekkorára fog nőni, ez itt hátteret fog adni ennek a növénynek, de nem fogja kitakarni, ez ide tök jó lesz, mert ez itt egy naposabb rész, és akkor szépen majd előtere lesz ezeknek a növényeknek. Tehát itt egy elég komoly szaktudásra van szükség, amiben rengeteg tényezőt kell egyszerre figyelembe venni, és azért mondom, hogy azért egy igazán jól megtervezett kert, azt nagyon nehéz valakinek autodidakta módon megcsinálni, érdemesebb inkább tényleg erre egy szakembert hívni. Azt gondolom, hogy összességében az egész költségvetéshez képest nem egy akkora beruházás, tehát mondjuk egy 100-500 ezer forintig terjedő összeg, mondjuk egy kert tervnek az elkészítése, és ez sokszorosan meg fog térülni, mert mondjuk egy komoly növénynek a vásárlása az meg lehet 50-60-100 ezer forint, tehát ha ezekben hibázunk, vagy ezek később elpusztulnak, akkor nagyon hamar elvesztettük azt a plusz profitot, amit azzal szereztünk, hogy mi magunk terveztük meg a kertet, és nem bíztuk itt szakemberre.

- Vitvera Gábor: Hát ez szerintem teljesen érthető, akik eddig hallgatták a podcastot szerintem, hogyha azt mondom, hogy ez olyan lehet, mint építész nélkül nekiállni, vagy építészeti terv nélkül nekiállni házat építeni, valószínűleg ez is hasonló, csak itt talán még mondhatjuk azt, hogy sokkal hamarabb kijönnek a hibák, hiszen a legdrágább növény is meghalhat két héten belül, ha nem megfelelő talajhoz, nem megfelelő környezethez párosítottuk. A tervezés az egy nagyon fontos dolog, és akkor, amikor ténylegesen megvan ez a tervünk, és elindul úgymond a kert, nem is tudom, a kivitelezés, hogy elkezdjük építeni vagy kivitelezni ezt a kertet, akkor gondolom, hogy itt a terepviszonyokat rendezni kell, meg vannak lépései ennek, hogyan foglalná össze, milyen lépésekből áll maga egy kertnek a kivitelezése?

Tereprendezés

- McMenemy Márk: Először igen, a tereprendezés az egy nagyon fontos szempont, nagyon kevés az olyan telek, ami tükörsima, és akkor kész, egyszerűen csak ott már elkezdhetünk dolgozni, tehát általában ez valamilyen tereprendezést igényel, ahol kialakítjuk a különböző szinteket, áthidalásokat, teraszokat, bármit, szinte mindig egy gépesített valamit, tehát erre céloztam azzal, hogy sokkal kellemesebb, hogyha egy ilyen tereprendezést akkor csinálok meg, amikor az építkezés zajlik, nem pedig utána jönnek be a bobcatek és csinálják a zajt, meg a koszt. Ez megvan, akkor utána jönnek a különböző építményeknek a kialakításai, tehát akkor jönnek a különböző járdák, esetlegesen a támfalak, a különböző közművesítés, tehát hogy az öntözőrendszerhez elvezessük a vizet különböző pontokra, a világításhoz az áramot, tehát ezeket szintén mind ilyenkor kell megcsinálni, általában valamilyen termőtalaj behozatalra is szükség van, a legtöbb magyar kertben nem alkalmas a földi kezdésként arra, hogy ott abba ültetni lehessen, és érdemes hozatni egy jó pár köbméternyi földet. Ez megint csak egy olyan, hogy ezt majd a tervező fogja tudni megmondani, hogy pontosan mennyi földre van szükség, meg aztán lehet ezt a későbbiek folyamán is javítgatni, de alapvetően az elkezdéshez azért nekünk hozni kell, tehát ez megint csak egy gépesített dolog, amit megint gépek fognak tudni behozni és szétteríteni. És akkor utána jön a fáknak az ültetése, mint mondtam, ezek a sarokpontok egy kertnek az egész arculatát ezek a fák adják meg, és én itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sokkal több fát kell ültessünk, egyrészt azért, mert csodálatosak és egy kertnek attól lesz igazából lelke, hogy szép nagy fák vannak benne, én ezért nem értem azt, amikor valaki mondjuk úgy kezd neki egy tereprendezésnek vagy eladásnak, hogy az összes fát kivágja róla. Ezek olyan értékek, amik évtizedek alatt nőnek meg újra ezek a fák, tehát a fákat szerintem a lehető legvégső esetben szabad csak kivágni és én azt mondanám, hogy eleve tervezni is úgy kell, hogyha mondjuk egy ősfás telkünk van, hogy a fákat figyelembe véve tervezzük meg a házat, és tényleg csak a nagyon muszáj vágjunk ki fát, merthogy hatalmas kincset fognak érni és ezek fogják adni nekünk az árnyékot, erre mindenféleképpen érdemes ügyelni és minél hamarabb beültetni őket. Nagyon sok modernista, minimalista ház épül mostanában, és érdekes módon biztos vagyok benne, hogy amikor az illető meglátta ezt a típusú házat, és beleszeretett ebbe a típusú házba, akkor az egy olyan ház volt, aminek nagyon szép buja kertje volt, nagyon sok növényzettel, nagyon sok fával, és ennek a kettőnek a tánca és kontrasztja adja egyébként az egésznek a hangulatát, hogy van egy nagyon minimalista épület és sok buja zöld van mellette, mégis Magyarországon még mindig nagyon nagy tendencia ez, hogy akkor jó, akkor megvan, és akkor leterítek egy kis gyepszőnyeget, és mondjuk három cserjét elültetek mellé, és itt a vége, vagy még két tuját, tehát hogy ezt ne, tehát tényleg olyan kerteket érdemes csinálni, amiben sok a fa és sok az árnyék, mert ezekben fogjuk a későbbiek folyamán jól érezni magunkat, mert ezek lesznek hűsek és kellemesek, tehát mindenki a diófa árnyékában érzi jól magát ilyenkor nyáron, tehát ezt nem szabad kihagyni. És egy másik tanács, amit szintén érdemes megfogadni, hogy egyre kisebb gyepfelületeket. Mindenki szereti a gyepet, nagyon szupi, de a gyep fogja a legtöbb erőforrásunkat igényelni, a legtöbb vizet, a legtöbb foglalkozást. Tehát igazából nem az van, hogy ó, csak gyepet akarok, meg néhány tuját, mert nem akarok vele foglalkozni, azzal kell majd a legtöbbet foglalkozni. Tehát a gyep méreteinket azokat tessék lecsökkenteni, mert a jövő kertjében nincsenek óriási nagy gyepek, hanem sokkal vadabbak kell, hogy legyenek majd a kertjeink.

- Vitvera Gábor: A tereprendezés megvolt, beültettük a fáinkat, és akkor lehet azt mondani, hogy innen megyünk a nagyobbtól a kisebb fele, tehát hogy a fák után jönnek a mindenféle tuják, örökzöldek, utána jönnek a virágok, utána jön a fű a végén, vagy ezt hogy kell elképzelni sorrendben? Tereprendezés után mik jönnek?

- McMenemy Márk: A virágok, hogyha itt most mondjuk igen, ilyen évelő ágyalást mondunk, azt talán azt tenném a legvégére. Tehát mindenféleképpen igen, a nagy fák és aztán a kisebb különböző cserjéknek a beültetése. Utána beteszik általában az évelőket, és végül is igen, az utolsó lépcsőként pedig szoktak mondjuk füvesíteni vagy gyepszőnyeget leteríteni, mert ugye az már nagyon problémás, hogyha füvesítettünk, akkor azt már nem lehet utána összejárkálni, mert nem fognak kihajtani a fűmagocskák, vagy hogyha gyepszőnyeget terítettünk le, akkor annak se tesz jót, hogyha járkálnak rajta, tehát az a legvégső állomás szokott lenni a gyepszőnyegnek a leterítése, és akkor azt már ugye ott békén lehet hagyni, szépen locsolni és megvárni, hogy begyökeresedjen, tehát általában ez a menete a dolgoknak.

- Vitvera Gábor: És akkor a különböző ilyen közösségi terek, vagy akár egy terasz, kocsibeálló, kerti sütögetős, satöbbi, az ezzel párhuzamosan épül, vagy azt azért érdemes még valahogy itt a fák és a füvesítés közé rakni?

- McMenemy Márk: A teraszt és minden ilyen építményt azt az első szakaszban kell megépíteni, tehát amit mondtam, hogy vannak támfalak, járdák, különböző térkövezések, ezeket mind a legelső szakaszban, mert ezek fognak járni a legtöbb szemeteléssel, a legtöbb szakembernek a ki-be mászkálásával, tehát hogyha ezt akkor csináljuk meg, amikor már be vannak ültetve a dolgok, akkor valószínűleg elkerülhetetlen, hogy a szépen frissen ültetett évelőágyásunkban különböző szilikon kupakok kerüljenek, vagy némi sódert szórjon oda valaki, tehát hogy ezeket az építési dolgokat, amik viszonylag nagy terheléssel, környezetterheléssel járnak, azokat a legelején le kell tudni, és akkor valahogy a keménytől haladunk, tehát a minél keményebbtől haladunk az egyre lágyabb felé, talán így lehet ezt jól megfogalmazni.

- Vitvera Gábor: Hogyha azt vizsgáljuk meg, hogy melyik az a része ennek, amit mindenképp szakemberrel érdemes kiviteleztetni is, és mi az a rész, amit esetleg kicsit akár a te műsoraidból vagy podcastodból tanulva ilyen csináld magad módon meg tudunk mi is valósítani, akkor szerinted melyek azok a fázisok, amiket feltétlenül szakember végez, mi az, amit mi is megpróbálhatunk szerinted?

Melyik az a fázis, amit feltétlenül szakember végezzen, és mi az, amit mi is megpróbálhatunk?

- McMenemy Márk: Hát a kemény dolgoknak az építése, tehát ami tényleg építés, tehát ami kőműves munka, tehát itt a térkövezés, támfal építés, ilyesmi, én azt mondanám, hogy azt mindenféleképpen szakemberrel érdemes csináltatni, amihez olyan anyagokat használunk, amit a tüzéptelepen tudunk megvenni, ezeket mindenféleképpen szakemberrel kell megcsináltatni. A támfalakkal egyébként már lehet játszogatni, tehát azt például viszonylag jól lehet mondjuk építeni, szárazon rakott támfalat kövekből, én magam is autodidakta módon tanultam meg, és elég szép támfalakat lehet így rakni, tehát azt például mondjuk már meg lehet csinálni. Ágyások kialakítását is szerintem egyébként meg tudja az ember saját maga DIY módon csinálni, ugyanígy a veteményesre is azt gondolom, hogyha mondjuk valaki magaságyásokat szeretne kialakítani, ezeket is meg tudja csinálni saját maga, akár egyébként az ültetéseket is saját maga meg tudja csinálni, tehát hogyha valaki egy pár ilyen videót megnézi, akkor azért az ültetést is meg fogja tudni tanulni, hogy hogyan kell fákat, cserjéket, növényeket elültetni, ezt is meg fogja tudni saját maga csinálni.

- Vitvera Gábor: Ha úgy vizsgáljuk, hogy ez a tereprendezés, utána minden, amit beépítünk a föld alá, legyen az locsoló rendszer, kerti világítás, majd a növények, illetve a különböző közösségi terek kialakításakor szerinted így ebből melyik mekkora része a kert költségvetésének? Mi az, ami a legnagyobb költség lesz, és mi az, ami a legkisebb ezek közül?

Kert költségvetésének részei

- McMenemy Márk: Hát egyértelműen az építési része lesz a legnagyobb költség, hogyha most itt normális mértékű, értékű növényekről beszélünk, mert igen, vannak big bonsaiok, amik darabja több millió forint, tehát lehet ilyen szinten elszállni növényzetben is, de azt gondolom, hogy ez nem jellemző. Talán egy kisebb költséget fog jelenteni. A nagy költség igen, tehát itt az lesz, hogy akkor meg kell venni a térkövet, meg kell venni a támfalhoz a különböző elemeket, meg kell venni az öntözőrendszerhez a részeket, és talán még ennél is nagyobb részét most már sajnos a munkadíj fogja kitenni, mert itt is, mint minden ágazatban, elég nagy hiány van szakemberből, a meglévő szakemberek tulajdonképpen annyit kérnek el, amennyit csak szeretnének. Tehát, hogy itt tényleg én most nemrég kértem be térkövezésre ajánlatot valakitől, és ugye egy kicsit macerás, van egy kis földmunka benne, ez az, de általában ez minden kertre jellemző, és én például magam is dobtam egy hátast, amikor kaptam egy 25 ezer forint/négyzetméteres ajánlatot csak a munkadíjra, tehát hogy ott azért nagyon komoly összegekkel lehet számolni, és akkor persze igen, meg kell venni ezeket a burkolatokat. Megint csak az van, hogy biztosan jól tudják a hallgatóitok, hogy kis burkolatban a csillagos ég a határ, tehát lehet viszonylag olcsón is burkolatokat, térköveket venni és lehet aranyáron is venni, tehát itt megint csak rajtunk múlik, de mindenféleképpen azért az egy pénztárcába nyúlós is, aztán már a növényekkel meg már lehet egy kicsit ügyeskedni, ott már lehet egy kicsit olcsóbb növényeket venni. Azzal lehet például spórolni, hogy az ember, és itt megint csak bejön egy jó kerttervezés ilyen szempontból tud nekünk spórolni, hogy nem biztos, hogy 800 ezer féle különböző nagyon-nagyon csili-vili növényt kell venni, hanem lehet, hogy viszonylag kevesebb növényből, de abból pedig sokat. És akkor mondjuk olyan növényeket választunk, amik egyrészt jól bírják azt a helyet, ahol a kertet kialakítjuk, ezt például el tudjuk lesni a szomszédoktól, én mindig azt szoktam javasolni, hogy kukucskáljunk be a szomszéd kertekbe, nézzük meg, hogy ott mi érzi jól magát, az nagy valószínűséggel nálunk is jól fogja érezni magát, és lehet, hogy ez mondjuk egy nem feltétlenül nagyon drága növény, és ebből meg jó sokat tudunk venni és szép csoportokat tudunk kialakítani, tehát nem feltétlenül attól lesz egy kert szép, hogy nagyon-nagyon drága és nehezen élőben tartható növényekkel van telepakolva, sőt most már azért ez is a trend, hogy egyre inkább kezdjük elfelejteni a nálunk nehezen megtartható növényeket és olyan növényeket próbálnak ültetni a kertészek, amik viszonylag könnyen élve maradnak és kevesebb törődést igényelnek.

- Vitvera Gábor: Még itt az előzetes beszélgetéseink során mondtál egy pár nagyon jó tippet nekem, amik így tetszettek, akár egy ilyen évelőágyásnak a kialakításában, hogy úgy kombináljuk a növényeket, hogy különböző heteken virágozzanak úgymond, hogy egész évben színes legyen és a többi. Vannak ilyen általános tippjeid, amiket bedobnál mondjuk egy kert kialakításánál, hogy ezeket mindenképp a növények kapcsán vegyük figyelembe?

- McMenemy Márk: Hát az egyiket azt már ugye mondtam is nektek, hogy a gyepméretet azt mindenféleképpen érdemes a lehető legminimálisabbra visszavenni, mert az nagyon becsapós és az nagyon sok időt, energiát és pénzt fog elvinni a későbbiek folyamán, ha egyáltalán fenntartható, tehát hogy ezekben mondjuk, amikor ilyen 40 fokos melegek vannak, akkor olyan mennyiségű vízre van szükség ahhoz, hogy nekünk egy ilyen angol gyepünk legyen, ami már teljesen irreális. Gyephely helyett inkább az évelő kertek azok, amik egyre inkább most már divatba jönnek, amit most te is említettél, nagyon-nagyon szépek, és egy beérett évelő kert alig-alig igényel valami kis törődést, egy kis csepegtető öntözéssel remekül elvan még a keményebb időszakokban is. De itt jön be az, hogy azt mondjuk, jó, ki kell találni, hiszen rengetegféle, hála Istennek, rengetegféle évelő van, de tudni kell, hogy akkor mondjuk melyik évelő milyen magasra nő, milyen színű, milyen szakában fog virágozni, tehát egy jól kialakított évelő kert az ezeket a dolgokat mind figyelembe veszi, hogy mindig legyen valami, ami virágzik, hogy ne takarja ki egyik a másikat, hogy ne nőjön rá, ne legyen egy nagyon agresszívan növekedő egy lassan növekedő mellett, mert akkor az el fogja szorítani egymást, tehát egy ilyen mátrixban kell ezeket a dolgokat megtervezni, de onnantól kezdve, hogy az készen van, nagyon kevés lesz vele a dolgunk, mert ezek az évelők elhullajtják a magjaikat, a következő évben újra szaporodnak, újra kihajtanak, tehát hogy egyre szebb és egyre sűrűbb évelő ágyásunk lesz, tehát ezzel mindenféleképpen érdemes kalkulálni. Mint mondtam a fáknak a kulcsfontosságú pontokra ezek a nagy fák, tehát mindig a fák adják meg ezeket a fókuszpontokat, mindig arra néz a tekintetünk, és általában a köré teszünk alacsonyabb növekedésű dolgokat. Tehát, hogy van egy nagy fa, és akkor esetleg két kisebb fa, cserjék és az évelők, tehát egy ilyen háromszögben alakítja ki ezt az esztétikus megjelenést. Amit mi érdemes még esetleg, ha tudunk valahol egy kis vízjelenlét az mindig nagyon-nagyon jó hangulatot teremt a kertben, ráadásul nagyon jó a mikroklímának, meg a kertünkbe járó, látogató állatoknak is nagyon sokat kedvez, és a mi idegrendszerünknek is nagyon jó lesz egy kis csobogónak a kialakítása, szerintem ezt is érdemes belekalkulálni. Aztán érdemes örökzöldekkel is kalkulálni, hiszen télen is kell, hogy mutasson valamit a kertünk, tehát ezzel is számolni kell, hogy legyen valami, amire ki lehet nézni mondjuk egy szürke téli napon, és ehhez megint csak ezek az örökzöldek megfelelő ponton való elhelyezése szintén egy nagyon jó támpont. És harmadrészt meg azoknak a növényeknek a preferálása, amik alapvetően itt jól érzik magukat, és nem pedig behozni mondjuk, mondok egy konkrét példát. Nagyon szeretem a rododendronokat, gyönyörűen mutatnak, mondjuk a mediterrániumban, de például nálunk a meszes talajokon nagyon nehezen maradnak meg, és nem biztos, hogy érdemes azon erőlködni, hogy az ember mondjuk rododendronokat ültessen mindenhová, hogyha azok nem maradnak meg, hanem helyette mondjuk bazsarózsát tud ültetni, ami egy szintén gyönyörű növény, és a mi klímánkban sokkal jobban érzi magát.

Mi az, amivel keveset, és mi az, amivel sokat kell foglalkozni a kertben?

- Vitvera Gábor: Mi az, amivel keveset kell foglalkozni és mi az, amivel sokat kell foglalkozni a kertben?

- McMenemy Márk: Amivel sokat kell foglalkozni, az a gyep. Azzal mindig bíbelődni kell, hogyha tényleg szeretnénk egy ilyen angol golfpázsit jellegű gyepet, azzal rengeteg dolgunk lesz, ezt is lehet egyébként valamelyest most már csökkenteni. Nyilván egy nagyon jó öntözőrendszer sokat segít, vannak robotfűnyírók, amit most már egyre többen telepítenek, és egyébként tényleg egy praktikus dolog, nem olcsó, tehát hogy egy ilyen robotfűnyíró az általában több százezer forint, akár milliós tétel is lehet. És azért ezt sokan azt gondolják, hogy ez soha nem térül meg, de azért nagyon sokat tud dobni, hogy nem kell megbízni senkit azzal, hogy folyamatosan nyírja a füvet. Nyilván, amikor friss a kert, és még lelkesek vagyunk, akkor mindenki nagyon szívesen berregteti a fűnyíróját és megy le és nyírja a füvet, de amikor már néhány év eltelt, akkor már ez nyűggé válik, és akkor mindig halogatni fogjuk, és egy ritkán nyírt gyep az nem fog olyan jól mutatni, a robotfűnyíró az meg szépen minden nap kimegy és megcsinálja a gyepünket, ráadásul egészségesebb lesz tőle a gyep, mert ezek a gyakori nyírások, gyakori, de kevés nyírás sokkal jobb a gyepnek, ráadásul visszahullanak ezek a kis fűnyesedékek, amik táplálják is a füvet, tehát, hogy én azt tudom mondani, ha valaki megengedheti magának, hogy vegyen egy robotfűnyírót, akkor érdemes beruházni rá, mert tényleg meg fog térülni. Ezen mondjuk lehet spórolni, aztán amivel sokat kell foglalkozni, az mondjuk ha sok egynyári növényünk van a balkonon, azért azzal is kell kalkulálni, azok nagyon szépen mutatnak, de mondjuk gyakran kell őket öntözgetni. De ezen kívül egyébként, hogyha mondjuk például évelő kertet alakítunk ki egy csepegtetős öntözőrendszerrel, azzal alig-alig lesz valami dolgunk, a fákkal sem lesz nagyon sok dolgunk. Ha mondjuk gyümölcsfákat akarunk és szeretnénk gyümölcsöt termeszteni, ami szintén egy egyre inkább meglévő igény, és nem válik szét, ugye régen volt a haszonkert, meg a díszkert, ez a kettő dolog most már egyre inkább összemosódik szerencsére, és egy csomó ember úgy van vele, ha van kertem, akkor szeretnék gyümölcsöt termeszteni. Valószínűleg azzal is elég sokat kell majd foglalkozni, tehát azzal kell kalkulálni, hogyha valaki gyümölcsfákat akar a kertjében, az sok munkát fog igényelni, de ha mondjuk csak díszfái vannak, akkor azzal sem kell majd sokat bíbelődni. Közepes mennyiségű időt vesz igénybe, hogyha valakinek mondjuk veteményese van. Itt is az van, hogy igazából minél természetesebb egy kert, minél inkább természetes állapotokra hajaz a kialakítása, annál kevesebb lesz vele a dolgunk. Tehát, hogy ez nemcsak egy ilyen faölelgető hippi dolog, hogy legyen természetes a kert, az milyen jó lesz, hanem ez nekünk is jó, olcsóbb lesz a fenntarthatósága, és sokkal kevesebb munkát fog igényelni a részünkről, tehát egy jól bejáratott kertben igazából átlagban egy héten néhány órával is el lehet lenni. Az én szomszédomban lakik Szomorú Miklós, akinek egy elképesztően gyönyörű angol kertje van, és senki sem szokta elhinni, hogy ő heti egy-két órát foglalkozik vele mindössze, de tényleg csak ennyit foglalkozik vele, mert a kert annyira önjáró, hogy nem igazán kell sokat vele bíbelődni. Persze ez szezonális is, tehát mondjuk tavasszal sokkal több dolgunk van egy kertben, akkor sok mindent kell megcsinálni. Nyáron meg sokkal kevesebb, főleg hogyha az öntözést automata rendszer csinálja, de azért most már megvan az a technológia, hogy igazából ezt redukálni lehessen néhány órára egy héten, de azért néhány órával mindenféleképpen számolni kell, hogy néhány órát kell a kerttel foglalkozni, aztán hogyha valaki megteheti, ezt kiadhatja egy kertésznek is, hogy ő csinálja, de én személy szerint azt gondolom, hogy azért egy kertnek az is a funkciója, hogy élvezzük azt, hogy foglalkozunk vele. Tehát az is nagyon sokat ad, hogy kimész a kertbe és te magad csinálod a dolgokat. Tehát, hogy szerintem azért hagyni kell az embernek saját magának is egy kis kerti tevékenységet, de hát ezt mindenki saját maga kell, hogy eldöntse.

- Vitvera Gábor: Többször utaltál itt a víztakarékosságra, arra, hogy ugye változik az éghajlat, az időjárás egy kicsit, egyre nehezebb ugye öntözni a kertet. Milyen megoldásaink lehetnek arra, illetve hogyan tudjuk hatékonyan öntözni a kertünket, vagy költséghatékonyan, időhatékonyan mik a lehetőségeink?

Hogyan tudjuk hatékonyan öntözni a kertünket?

- McMenemy Márk: Egyrészről az, hogy milyen növényeket választottunk, és azokat hova helyezzük el, tehát olyan növényeket próbáljunk meg összeválogatni, amik nem nagyon vízigényesek és jobban tűrik ezeket a kicsit szárazabb időszakokat, főleg, ha olyan helyre ültetjük őket, ahol oda tűz a nap, tehát itt megint csak szempont az, hogy mondjuk árnyékos egy hely, vagy pedig napos, megint csak a fák szerepére hívnám fel a figyelmet, hogy egy szépen leárnyékolt kert, ahol sok az árnyék és a fák biztosítanak némi árnyékot, sokkal kevesebb vizet fog igényelni, mint egy olyan kert, ahol csak le van terítve a gyepszőnyeg és ez a néhány formára nyílt bukszus van, egész nap oda fog tűzni a nap, és szét fogja sütni az egészet, tehát ott tetemes mennyiségű vízre lesz szükség ahhoz, hogy élő maradjon a kertünk, tehát ezzel nagyon sokat lehet spórolni. Egy jól kialakított öntözőrendszerrel egyébként elég sok vizet meg lehet spórolni. Talán a köztudatban az van benne, hogy az öntözőrendszer az több vizet igényel, mint hogyha öntöznénk, de nem, mert egy jól kialakított öntözőrendszer, mondjuk egy csepegtetős öntözőrendszer az pontosan oda juttatja a vizet, ahová kell, nincs fröcskölődés, nincs párolgás, ráadásul általában úgy vannak beállítva, hogy mondjuk kora reggel, hajnalban öntöz, amikor nincs még párolgás, és tényleg közvetlenül a gyökérzethez lehet adagolni a vizet. Ami még fontos, hogy ezeket viszont úgy állítsuk be, hogy ne gyakori rövid idő intervallumokban öntözzenek, hanem - és ez egyébként minden öntözésre igaz, hogy úgy lehet hatékonyan öntözni, hogyha ritkábban öntözünk, de akkor nagyon sokat, tehát, hogy szépen átnedvesedjen a talaj, tehát egy jó 30-40 cm mélyen nedves legyen a talaj, ha csak egy kicsit odalocsolgatunk a slaggal, az csak arra lesz jó, hogy a felső egy centit átnedvesítse és igazából annyit ér, mint halottnak a csók. Tényleg inkább a ritkább öntözés, de akkor pedig bőséges, tehát ezeket az automata rendszereket is így érdemes beállítani, hogy normális időben. Most nyilván olyan idő van, ami nem normális, és ilyenkor tényleg simán lehet, hogy naponta kell öntözni, de azért normális időjárási viszonyok között azért általában 3-4 naponta, hogyha megy az öntözőrendszerbe, akkor bőséggel az elegendő. Egyébként szerencsére ezen a téren is vannak már fejlesztések, tehát nagyon jó olyan automata öntözőrendszer vezérlőket lehet venni, amit rá lehet kvázi csatlakoztatni a már meglévő öntözőrendszerünkre, amik ezeket mind figyelembe veszik, tehát konkrétan nézik az időjárás előrejelzést, hogy milyen lesz, hogyha nagy szárazságot mond, akkor gyakoribbra állítja, hogyha esők vannak, akkor nem locsol, tehát, hogy ebben is lehet már egyébként nagyon okos megoldásokat találni. És még egy fontos szempont van, az pedig a mulcsolás. Tehát, hogy a talaj ne maradjon soha fedetlenül, tehát minél sűrűbben vannak a növények ültetve, egyrészt az is nagyon sokat számít, ezért nagyon jók ezek az évelő kertek, mert magukat védik és kevésbé párolog el, tehát minél nyitottabb egy terület, annál könnyebben párolog róla a víz, és mindemellett pedig le kell mulcsolni, tehát mindenhová érdemes valamilyen mulcsot tenni, ez a gazokat is vissza fogja fogni és a párolgást pedig akár 60 százalékkal vissza tudja szorítani.

- Vitvera Gábor: Amiket még említettél, szerintem a kútfúrás, illetve itt az esővíz gyűjtése ilyen ciszternában, vagy hasonlóban. Ugye, ha jól sejtem, ezek még csökkenthetik nagyban a locsolás költségét.

- McMenemy Márk: Hogyne, hogyne, hát az esővíz gyűjtése szerintem nagyon-nagyon fontos lesz. Ez elsőre valószínűleg egy nagy beruházás, mert ezeknek a ciszternáknak a kiépítése költséges, de hosszú távon meg fog ez térülni, most még mindenki úgy gondolja, hogy ez nem térül meg, mert azzal számol, hogy mennyiből tud vizet vételezni. Egyrészről, mint láthatjuk, az árak azok sajnos nincsenek kőbe vésve, tehát azok nagyon gyorsan tudnak alakulni, és sajnos általában fölfelé mennek, tehát az, hogy a víz mennyibe fog kerülni majd a jövőben, és márpedig egy kert kialakítást azt nem öt évre csináljuk, hanem mondjuk, több évtizedre. Tehát az, hogy mondjuk 10 év múlva mennyibe fog kerülni a víz, abba ne bocsátkozzunk jóslatokba, de biztos, hogy nem lesz olcsóbb, tehát ez az egyik szempont, a másik pedig az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindig elérhető lesz az a vízmennyiség, ami nekünk szükséges, tehát szerintem mindenféleképpen érdemes egy ilyen back up-ként számolni azzal, hogy az ember egy 10 köbméteres vízgyűjtőt létrehoz, akkor az mégiscsak biztonságban van, hogy akármi van, akkor onnan tud öntözni. Tehát ebben szerintem érdemes beruházni. A kút az megint csak egy olyan dolog, hogy igen, az nagyon jó, de nem olcsó dolog egy kút kialakítás és sajnos most eljutunk oda, hogy attól még, hogy kútból jön a víz, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, mert ezekben az ínséges időkben a talajvízszint is annyira lecsökken, hogy gyakran előfordul, hogy már a kútban sincsen víz.

Összegzés

- Vitvera Gábor: Kicsit szedjük össze akkor azt, hogy mik voltak itt a fő dolgok. Nekem ami egy óriási tanulság ebből az epizódból, hogy azért ez a kert, bármennyire is élő dolgokkal foglalkozunk, valahol a kialakítása ugyanúgy egy mondhatjuk mérnöki munka, egy tervezési munka, hiszen nagyon-nagyon sok múlik azon, hogy ténylegesen milyen növényeket választunk, figyelembe vesszük-e a talajviszonyokat, figyelembe vesszük-e a saját szempontjainkat és igényeinket. És mindenki azt hiszi talán, hogy ott megy el a pénz, vagy az egy fölösleges luxus, hogy megbízzunk erre egy szakembert, de valójában, amiket mondtál nekem, abszolút az jön át itt is, ami az egész podcastnak ha össze kell foglalnom a tanulsága, hogy tervezzünk, tervezzünk, tervezzünk, mert hogyha a megfelelő növényeket választjuk ki, az igényeinket jól mérjük fel, akkor egész egyszerűen megspóroljuk azokat a drága hibákat, amiken sokkal nagyobbat buknánk, mintha nem fizetnénk ki a tervezést.

- McMenemy Márk: Magam sem tudtam volna jobban mondani, pontosan így van, tehát ez hosszú távon sokkal többe fog kerülni az a sok hiba, meg bosszúságba fog kerülni, amit meg tudunk spórolni egy jó tervnek köszönhetően.

- Vitvera Gábor: Hát igen, és itt mivel valójában a növényeknél élet-halál kérdés az egész, hogy vajon túlélik-e azt, hogyha nem megfelelően telepítjük őket, ezért itt talán még fontosabb az, hogy ezt elsőre kell jól csinálni, mert hogyha másodszorra, harmadszorra maradnak csak meg a növényeink a nem megfelelő viszonyok miatt, akkor az lesz a legdrágább.

- McMenemy Márk: Így van, és ráadásul a szívünk meg nagyon fog fájni, hogy akkor ott van egy szép növény, amit tényleg megszerettünk, és aztán azt végignézni, hogy az elpusztul, az kifejezetten egy fájdalmas dolog, ráadásul akkor onnantól kezdve azt onnan ki kell szedni, akkor azt onnan el kell vinni, oda újabb növényt kell behozni, ráadásul nem is annyira szereti, nem nagyon célszerű ugyanoda ültetni, ahol már kipusztult egy növény, egy másik növény, szóval igen. Ezt érdemes jól kitalálni előre, akkor sem borítékolható, félreértés ne essék, sajnos bizonyos százalékú elhalás akkor is előfordulhat, hogy mondjuk, ha valaki egy kert tervezővel terveztette meg, meg kertépítővel csináltatta meg a kertet, akkor is előfordulhat, hogy néhány növény nem fog megmaradni, de azért ez a százalék sokkal-sokkal kisebb.

- Vitvera Gábor: Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat. Még egyszer, van-e még bármilyen zárógondolat, amit szeretnél megosztani a hallgatóinkkal, valamilyen alapelv, vagy tipp, ami szerinted tényleg a legfontosabb lehet?

- McMenemy Márk: Hát vissza a természethez. Tehát ezek a mostani körülmények abszolút azt mutatják, hogy nem csak az esztétikum miatt, vagy az elvi háttér miatt, hanem egyszerűen ezek a fenntartható rendszerek, amik egyre inkább vagy egyre jobban hasonlítanak a természetes rendszerekre. Menjünk csak ki sétálni az erdőbe, azt láthatjuk, hogy az erdőt senki nem locsolja, senki nem ápolgatja, mégis a legnagyobb kánikulában is azért elvan, még, ha egy kicsit kókadozik is, de mégiscsak elvan. Tehát a természet viszonylag jól tud gondoskodni magáról, míg a kertjeinkben minél kevésbé természetesek, minél inkább eltérnek ettől a természetes struktúrától, annál sérülékenyebbek lesznek, annál nehezebb őket fönntartani. Tehát nekünk igenis vissza kell vadítani a kertjeinket, ez az én meglátásom a végére.

- Vitvera Gábor: Nagyon szépen köszönjük! Kedves hallgatóink! Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok itt a Házi feladat podcast 11 epizódjában, de az biztos, hogy szerintem ez egy kerek történetté összeállt onnantól kezdve, hogy belevágtunk életünk egyik legnagyobb házi feladatába, a házépítés projektjébe, ugye mostanra eljutottunk odáig, hogy van egy virágzó, burjánzó, fantasztikus kert is az otthon körül. És nagyon szépen köszönöm ezúton is az összes szakértőnknek, az összes hallgatónknak, akik velünk voltak és támogattak minket ezen az úton. Checklistánkat továbbra is bővítjük, tehát a dodo.hu/hazi-feladat oldalra, ha fölmentek, akkor elérhető most már mondhatom azt, hogy a teljes házépítési csekklista, amit a nyolc szakértőnktől összeszedtünk az elmúlt 11 epizódban, minden egyes munkafázishoz ott lesznek azok a tippek, azok a best practice-ek, vagy azok a hibák, amiket ne kövessetek el. Remélem, hogy egy hasznos podcastot sikerült összehoznunk nektek és ténylegesen milliókat spórolunk azoknak, akik ezt végighallgatják. Találkozunk a következő évadban, és köszönjük, hogy velünk tartottatok, iratkozzatok fel a podcast csatornákon, értékeljétek a műsort! Sziasztok!