Budapest építészeti sokszínűségében külön kategóriát képviselnek azok a villák, amelyek impozáns látványa mindenkit magával ragad. A mesebeli épületek, - képviseljenek azok klasszikus vagy éppenséggel modern stílust, legyenek rejtélyesen elhagyatottak vagy nemrég felújítottak - megérnek egy-egy sétát. Ha erre éppen most nincs lehetőséged, akkor tarts velünk és ismerd meg Budapest híres villáinak történetét!
Orom utca 4. - Schoch-Hegedüs-villa
A Schoch-villát - későbbi nevén Hegedüs-villát, feltehetően a budapestiek többsége ismeri, hiszen az 1810-es években épült épület azonnal szembetűnik, ha Pestről Buda felé halad valaki az Erzsébet-hídon. A villa ami ott magasodik a Szent Gellértet ábrázoló szobor és a vízesés felett, a városi legenda szerint egy olasz épület másolata.
Fotó: Both Balázs (pestbuda.hu)
Schoch Frigyes építési vállalkozó volt a megrendelője, aki a környező utcákban, az 1900-as évek legelején befektetési céllal több telket is megvásárolt. Az egykor híres budai borvidéki területet a XIX. század végén kiparcellázták, mert a filoxérajárvány következtében kipusztultak a szőlők. Schoch a saját villájának megépítése céljából az Orom utca és a Bérc utca között elterülő, nagy méretű területet választotta, a tervezéssel pedig K. Császár Ferenc építészt bízta meg.A városi legenda, miszerint Schoch Frigyesnek a világkörüli útján tetszett meg annyira egy itáliai villába, hogy annak a pontos másolatát kívánta volna felépíteni Budán, megdől azzal, hogy a Budapest Főváros Levéltárában őrzött dokumentumokból kiderül: az ötlettel maga az építész állt elő.
A Schoch–Hegedüs-villát nem a szecesszió, hanem a romantikus építészet, vagy a historizmus körébe soroljuk a középkori formák használata miatt, ami egyébként a budai villaépítészetben nem igazán volt jellemző. A négyemeletes villa tömbszerű épülete tekintélyt parancsoló, amit szabadon álló, ősfás kert vesz körül. Azonnal szembeötlő a magasföldszinten kváderkövezett, a többi szinten pedig erőteljes színű vörös téglával burkolt főhomlokzat, aminek a hatását még tovább fokozza a négyszögletes alaprajzú torony. A középkori jelleg egyértelműen felismerhető a felsőbb szinteken elhelyezett ikerablakok, a félköríves záródású ablakok, a lőrésekre hajazó pártázat alapján, amelyeket fehér kőből készült faragványok és keretek hangsúlyoznak.
Schoch Frigyes az épület mellé fel szerette volna építeni annak a tükörképét is, de az eredeti villát sem tudta teljesen befejezni - az 1914-ben kitört I. világháború miatt az építkezés leállt. Az épületet 1919-ben államosították, 1923-ban a Hestia Házépítő Rt. birtokába került, végül dr. Hegedüs Lóránt gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter vásárolta meg 1926-ban. (Ezért is nevezik ma az épületet Hegedüs-villának.) A Hegedűs házaspár halála után az épületbe a rokonaik költöztek, de a II. világháború után államosították az egész villát. Ezt követően külföldi diákok kollégiuma volt. A rendszerváltás után a privatizált ingatlant hat lakásra osztották.
A Schoch-Hegedüs-villa jó állapotban őrződött meg az utókor számára, számos eredeti részlet ma is jól látható, annak érdekében pedig, hogy ez így is maradjon, műemléki védettség alatt áll.
Bimbó út 63.
A telek, ami a mai Bimbó út és Alsó Törökvész út sarkán található 1936-ban cserélt gazdát. A területet Deutsch Endre és neje vették meg dr. Markó Istvántól, majd megbízták a kor neves építészét Ligeti Pált és a vele együtt dolgozó Pallós Györgyöt egy bérvilla megtervezésével. A tetőterasszal felszerelt modern, háromszintes villa 1942-re készült el.
Fotó: https://funzine.hu/2022/05/08/goodapest/tavaszi-seta-budan-a-rozsadomb-villainak-titkai/
A ház vasbeton szerkezeti vázzal készült, alaprajza legyező alakú. A kivételesen szép panorámával rendelkező épületben kialakítottak mindent, ami egy nagypolgári család életéhez kellett: cselédlakást, éttermet, többszobás lakásokat. A pincében helyezték el a lift gépházát, és a tárolóhelyiségeket. Még egy 58 főt befogadni képes óvóhely is helyet kapott a ház alatt. A földszintre a porta, a cselédlakás, a házfelügyelői lakás, a mosókonyha és a szárító került, illetve 3 darab, mosdó- és főzőfülkével rendelkező egyenként egy szoba-hallos lakótér. Itt alakították ki a nagy terasszal rendelkező éttermet is. Az első és második emeleteken négy darab két szoba-hallos és középen egyetlen egy szoba-hallos lakás található. A szélső ket lakásnak erkélye, a középső három lakásnak terasza van. A konyhák és kamrák padlója márvány mozaik lapburkolat, a szobáké parketta volt.
Az épület gyorsan benépesült lakókkal, itt élt Bisztray-Balku Sándor, a Siemens-Reiniger Művek műszaki igazgatója, Földes Pál, a Goldberger gyár igazgatója. A villa felújítására a második világháború pusztítása után 1956-ig kellett várni, ekkor a házat több összkomfortos, kisebb lakással toldották meg. A nagy sarok terasszal különleges látványt nyújtó épület jelenleg helyi védelem alatt áll.
Aranka utca 10.
A rózsadombi látkép szinte már elképzelhetetlen a mesebeli kastélyra emlékeztető, gigantikus méretekkel rendelkező narancssárga villa nélkül, amit Gerstenberger Emil építőmester tervezett saját maga és a családja számára. Azon túlmenően, hogy itt éltek még az irodáját is az épületbe költöztette.
Fotó: Google Maps
Az egyedi, többemeletes, erkélyekkel, több toronnyal és kupolával gazdagított épület József Ferenc királyi hercegnek is megtetszett. Mivel főhercegként a szokásjog szerint ő közvetlenül nem vásárolhatta meg a villát, az épület előbb egy Erdődy gróf tulajdonába került. Tőle vette meg 1924-ben és feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával be is költöztek - 18 évig éltek itt. A második világháború után az épületben működött a Statisztikai Hivatal, majd a Hóvirág Gyermekotthon kapta meg a házat 1949-től 1964-ig több mint 120 állami gondozott kisgyereknek otthont adva. Később Hetes Otthonként a három műszakban dolgozó szülők gyerekei lakhattak itt.Az intézmény rövid ideig a Budapest Fővárosi Tanács kezébe került, majd 2005. júniusa óta hivatalosan is gyermekvédelmi feladatokat ellátó kollégiumként működik Tapolcsányi Általános Iskolai és Középiskolai Kollégium néven.
Hankóczy Jenő utca 3/a. - Balla-villa
II. kerületben található az 1932-ben épült Balla-villa, amit Molnár Farkas tervezett a felvilágosult szellemű Balla Szigfrid Frigyes, a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára és neje, Schwarcz Ibolya megrendelésére. Molnár Farkas a 20. századi hazai építészet egyik legmeghatározóbb alakja volt, a weimari Bauhaus-iskola tagja és hazai első képviselője.
Fotó: https://funzine.hu/2022/05/08/goodapest/tavaszi-seta-budan-a-rozsadomb-villainak-titkai/
Balláéknak fontos volt, hogy a házukat a legkorszerűbb elvek mentén tervezzék meg. Olyan házat akartak, ami a lehető legnagyobb összeköttetést létesíti a bentlakó emberek és a külső természet között. Teraszokkal és nagy ablakokkal, tiszta geometrikus formákkal, ésszerűséggel és precíz logikával. Arra vágytak - hasonlóan sokan másokhoz - hogy kimeneküljenek a túlzsúfolt levegőtlen belvárosból a városon kívülre, ahol természet közelsége kézzelfogható.A lejtős terepen épült emeletes Balla-villa megjelenését olyan egymás felett elcsúsztatott téglalap alapú hasábok határozzák meg, amelyek kertkapcsolattal rendelkező fedett-nyitott teraszt és járható lapostetőket alkotnak. A földszint gyakorlatilag egy tér, ami déli irányban zárt erkéllyel rendelkezik, az U alakban elhelyezett ablak soron át a Svábhegy pompás panorámáját tárva az ott élők felé. Az emeleten két közvetlen tetőterasz-kapcsolattal rendelkező keleti tájolású hálószoba van. A családi ház alatt még egy olyan alagsori szint is van, ami a lejtős terepviszonyoknak köszönhetően az utca felé kertkapcsolattal örvendezteti meg a tulajdonosokat. Itt két szolgálati lakást is elhelyeztek.
A villa homlokzati kialakítását dinamizmus és kiegyensúlyozottság jellemzi, jól érvényesülnek az avantgárd építészet jellegzetességei és Molnár Farkas modern építészeti elveit. Balla Szigfrid Frigyes és Schwarcz Ibolya a század közepéig éltek az általuk építtetett házban. A villa többször cserélt tulajdonost és számos átalakításon is átesett. 1949-től dr. Ofner Alfréd vegyészmérnök volt erre a címre bejelentve, őt követően pedig egy olasz származású család birtokába került a villa, akik csaknem 30 évig éltek ott, majd 2016-ban adták el az épületet jelenlegi tulajdonosainak. A Balla-villát műemlékké nyilvánították, kiváló korai példája a racionális modern építészetnek.
Andrássy út 96. - Tildy palota
Az Andrássy úton áll a Tildy palota, ami a nevét Magyarország volt miniszterelnökéről Tildy Zoltánról kapta, aki ebben a kormányfői rezidenciában lakott 1945-től 1946-ig.
Fotó: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tildy_palota.jpg
A kétemeletes neoreneszánsz épület az 1880-as évek elején épült Feszty Adolf építész tervei alapján, Herzl Tivadar megrendelésére. Herzl aki gazdag kereskedő családból származott és tetemes vagyonnal rendelkezett a rendelkezésre álló telket kicsinek érezte, így megvásárolta a szomszédos Aradi utcai telket, amire Ray Rezsővel új szárnyat terveztetett. Herzl Tivadar 1902-ben bekövetkezett halála után a két, egymáshoz kapcsolt épületet két fia, az irodalomtörténész Hernádi Mór, éa a festőként befutott, Párizsban élő Hernádi Kornél örökölte, de a váratlan haláluk – előbbi 1907-ben, utóbbi 1910-ben hunyt el – miatt a villa előbb báró Hatvany-Deutsch Sándor és felesége, majd az 1911-ben a Szász-Coburg-Gothai-ház magyar ágához tartozó Fülöp herceg (1844-1921) tulajdonába került, aki egészen a haláláig lakott az épületben.
A következő tulajdonos személye nem ismert, majd 1936-ban egy bankár, Bun József özvegye vásárolta azt meg. Tildy Zoltán miniszterelnökké válásakor előbb ideiglenes miniszterelnöki, majd köztársasági elnöki rezidencia lett belőle.
Később a szocializmus évtizedeiben zeneiskola, nyelviskola és napközi otthon is működött az épületben, aminek az állaga a kétezres évek végére leromlott. Mivel 2014-ben a Terézvárosi Önkormányzat nem élt azzal a lehetőséggel, hogy 1,16 milliárd forintos áron megvásárolja, így egy beruházó a 2017-re felújított házban négy luxuslakást alakított ki. Ezekhez borospince, alagsori wellness-részleg, nyolc férőhelyes mélygarázs, szökőkutas miniatűr angolpark is tartozik. A Tildy palotát az utóbbi 1-2 évben 5,5 - 6,83 milliárd forintért kínálják megvételre.
Szépvölgyi út 88/B - Zentai vagy Hoffmann-villa
Dr. Hoffmann Dezső ügyvéd építtette a legkülönlegesebb rózsadombi villák egyikét, ami a hazai modern építészet kiemelkedő példájának számít. Az 1935-ben épített villán Fischer József a feleségével, Pécsi Eszterrel - aki az első hazai diplomás mérnöknő volt - együtt dolgozott.
Az épületen a Bauhaus befolyása tagadhatatlan, ami a maga idejében még élesebben kirajzolódott azáltal, hogy a terület akkor még teljesen beépítetlen volt.
A tervezés során kihasználták a terepviszonyokat, így az épület alulról nézve kétemeletesnek, felülről egyemeletesnek tűnik. A két főemelet egy háromszobás lakást rejtett, amiben alul (azaz lentről nézve az első emeleten) kapott helyet a nappali és a kiszolgáló helyiségek (konyha, kamra, vécé), fönt pedig egy háló- és egy gyerekszoba, közöttük a fürdő. A valódi látványosságot a hálószobából nyíló acélrácsos üvegfallal határolt emeleti balkon jelentette.
A villa vezér motívumát az a kétarcúság adta, ami építészetileg a mereven zárt falsíkok és a merészen megnyitott ház oldalak, a beömlő fény és a teljes sötétség kompozícióját jelentette. A megrendelő Hoffmann Dezső ügyvéd, a magyar művelődéstörténet egyik kimagasló figurája volt. A Zentáról származó kimagasló tehetségű fiú egy betegség miatt teljesen megsüketült, de vasakaratának köszönhetően mégis sokra vitte - a pesti egyetem jogi fakultására járt és megszerezte a doktori címet.
Baba utca 14. - Járitz-villa
A Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen álló villát szintén Fischer József és Pécsi Eszter tervezte Járitz István autókereskedő számára 1941-42-ben modern (Bauhaus) stílusban. A könnyed megformálású, egyemeletes villa alagsorában házmesterlakás, gépkocsiszín, gazdasági helyiségek, (mosókonyha, szárító, kamra, kazán) óvóhely kapott helyet, a földszinten és az emeleten luxus igényű lakások voltak. A földszinten hatalmas nappali volt, az ablak előtt télikerttel. A földszintről az első emeletre falépcső vezetett, itt volt a négy hálószoba, külön fürdőszobával a gyerekeknek és a felnőtteknek. 1943-ban alig költöztek be az épületbe, másfél év múlva Budapest ostromakor bombatalálat érte a házat és kiégett. A család ezután újjáépítette, de öt év múlva az államosításkor elvették tőlük a villát.
Az 50-es évek elején a járványos gyermekbénulás idején az épületet kórházzá alakították át. Napjainkban a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztálya működik benne, ahol légzésbénult betegek laknak.
Fotó: http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/jaritz-villa-budapest
Áfonya utca 3.
Az Áfonya utcában álló kétszintes, szintenként egy lakással rendelkező villa tervét 1935-36-ban a hivatalos iratok szerint az építész Pogány Móric készítette, de vélhetően az építésziroda akkori vezetője, id. Janáky István volt az, aki valójában tervezte az épületet. (Neki köszönhetjük a Palatinus Strandot is) A Vérhalom tér szomszédságában álló modern villa kivitelezője Román Andor volt.
Fotó: https://budapest100.hu/house/afonya-utca-3/
Bármelyikük is volt a tervező, a Mezey Emil királyi főtanácsos részére tervezett és épített villa épülete egyedi a maga nemében, hiszen máig változatlan formában maradt fenn. A kétemeletes villát olyan lapostetővel zárták le, ami teljes felületen járható tetőteraszként is funkcionált. A lakások két blokkból álltak: az egyik volt a nappali-étkező-konyha blokk, a másik a háló-gyerekszoba-stúdió-vendégszoba-fürdő blokkja. Volt benne télikertes nagyszalon, kandalló, lift, hálószoba terasszal.
1946 után a korábbi, 3 család számára alkalmas lakótereket átalakították, az épületben 9 lakást hoztak létre. A villa védetté nyilvánítás folyamata 1995-ben kezdődött el, akkor, amikor már sürgetővé vált a ház leromlott állapota miatt. A védetté nyilvánítást Ferkai András fia, mind a tervező, id. Janáky István két (ugyancsak építész végzettségű) fia is támogatta. A folyamat 2000-ben zárult a védetté nyilvánítással.
Nyúl utca 6. - Gyenes-villa
A Nyúl utca 6. szám alatti épület építtetője, Gyenes Lajos bankigazgató volt, innen kapta a nevét is. A Gyenes-villát Ágoston Emil, a kor ismert bérházépítője tervezte meg 1909 tavaszára, az első lakók 1911-ben pedig már be is költözhettek az épületbe. A földszinten, az első és második emeleten lakásokat hoztak létre, a pinceszinten pedig a házmesteri lakást és tárolókat alakították ki. Még a manzárdtetős padlásteret is félig beépítették, itt volt a vendégszoba, a mosókonyha, a vasaló és mángorló helyiség.
Jelentősen befolyásolta az épület stílusát az észak-német építészet, amire jellemzőek a faragott fa faldíszek, a romantikus részletmegoldások, a népi motívumok, a fa- és zárt erkélyek, teraszok, verandák. 1958-ban beépítették a manzárdtető másik felét is, két újabb lakást kialakítva. A ház több híres lakóval is büszkélkedhet: például itt élt családjával Romvári József, filmes díszlettervező, aki többek között a Mephisto és a Pál utcai fiúk c. filmek díszletét is tervezte.
Völgy utca 9. - Sándor-villa
A budai oldal egyik impozáns épülete a II. kerület Völgy utca 9. szám alatt álló Sándor-villa, ahol Kodály Zoltán is élt. A XIX. század végén Freud Dezső tervei alapján készült házat 1890-ben vette meg Sándor Pál, a zeneszerző feleségének bátyja, aki pénzt, időt, energiát nem sajnálva felújította azt, végül 1912-ben Forbáth Ernő tervei alapján nyerte el mai arcát. A villa Sokáig állt elhagyatottan, de napjainkra felújították és újra régi fényében tündököl.
A szecessziós épület egy hatalmas 4300 négyzetméteres telekre épült, amit óriási fenyők vettek körül. Nyári rezidenciaként használták, ahol számos fogadást tartottak, a vendégek között még Bethlen István miniszterelnök is megfordult. Később az épület a Budapesti Építőmesterek Ipartestületi központjának adott helyet, majd 1957-ben az az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet (OPNI) tulajdonába került. Napjainkban 2 milliárd forintért árulják, a hirdetések szerint a 25 szobás műemlék épület műszakilag frissen fel lett újítva, nagy belső terekkel, tölgyfa lépcsőkkel, fa burkolatokkal, metszett üveg betétes ajtókkal rendelkezik.
Reáltanoda utca 12. - Blaskovich-palota
Budapest belvárosának szívében található az az 1870-es évek végén épült egyemeletes neoreneszánsz stílusú kastély, amit Bukovics Gyula tervezett Blaskovich Ernő megbízásából. Blaskovich Ernő volt a világ leghíresebb magyar lovának, Kincsemnek a tulajdonosa és ő alapította az ország első magán ménesét is 1863-ban. Az épület mellett helyet kapott Kincsem márványetetős istállója is.
Az épületben neves emberek fordultak meg: a német császár, a walesi herceg és a spanyol király is. A falakat selyemtapéta borította, fényűző, díszes kerámia kályhák és márvány kandallók biztosították a meleget, a fény az ólomüveg-ablakokon özönlött be, faragott ajtók fogadták a betérőket. Ezek egy része még ma is megvan, de az enyészet bizony sokat tompított a szépségükön.
Fotó: Google Maps