Alternatív energiaforrások: a jövő a kezedben van - DODO | Designban Otthon

Alternatív energiaforrások: a jövő a kezedben van

Tetszik vagy sem, de a világ földgáz-, kőolaj-, és urán készletei lassan de biztosan kimerülnek. Az előrejelzések szerint 100 év múlva már egyik sem lesz elérhető az emberiség számára. Ez a ma emberét talán nem érinti, de a gyerekeink, unokáink sorsát viszont determinálhatja. Erre a problémára jelenthet megoldást a megújuló forrásokból származó energia, hiszen - ahogy a nevében is benne van - képes újratermelődni, korlátlan lehetőségeket kínálva. A következőkben ezekkel a környezetbarát és fenntartható lehetőségekkel foglalkozunk részletesebben - tarts velünk te is.

A megújuló energiaforrás fogalma

A megújuló energiák az elmúlt tíz évben szerte a világon egyre elterjedtebbé váltak, köszönhetően a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek. Hazánk ebben a tekintetben a közepesen fejlett országok között tartható számon, szerencsére a zöld energia nálunk is utat tör magának.

A fosszilis energiaforrások - a kőolaj, a kőszén, a földgáz, vagy a propán-bután gáz - helyét fokozatosan átvehetik majd az olyan megújuló energiaforrások mint például a nap-, szél-, vízenergia, biomassza, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a Holddal összefüggésben az árapály energia, vagy a geotermikus energia.

Megújuló energiaforrásnak minősülnek azon energiahordozók, amelyek képesek emberi időléptékben megújulni, azaz ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal nem fogynak el. Esetükben nem fenyeget az, hogy a készletek kimerülnek, jelentős részük nem bocsát ki az élőlényekre és a környezetre ártalmas melléktermékeket. A felhasználásukat azonban nagymértékben befolyásolhatják a helyi adottságok, hiszen nem alkalmazhatóak bárhol és bármekkora mennyiségben.

Milyen megújuló energiaforrások vannak?

A Napból származó energia: naperőművek

A napenergia felhasználása egyidős az emberiséggel, hiszen az épületek felmelegítésében mindig fontos szerepet játszott. A kellő hatást még fokozni is tudták megfelelő tájolással vagy nagy üvegfelületekkel. Ez a megoldás a napenergia passzív hasznosítása volt, de napjainkban egyre nagyobb szerep jut az aktív felhasználásnak is, napkollektoros, napelemes technológiákkal.

A villamosenergia termelésében hazánkban is nagy szerep jut a napenergia ipari felhasználásának, de ez a megoldás tökéletes a lakossági felhasználásra is. Ennek eredményeképpen a családi házak körében ez az egyik legelterjedtebb megújuló energiaforrás. A napelemes rendszer legfontosabb részét a napelemek jelentik - ezeket helyezik el a tetőn (vagy a földön) megfelelő tartószerkezetekkel. Az általuk termelt egyenáramot az inverter váltóárammá alakítja át. Ha napenergiával szeretnéd biztosítani az otthonod villamos energiával való ellátását, akkor a befektetett összeg akár tíz év alatt megtérülhet. A jelenlegi napelem modulok élettartama körülbelül 30 év, tehát 20 éven át élvezheted az olcsóbb és környezetkímélőbb energiát. Előnye, hogy nem igényel nagyobb átalakítást a telepítése és a kiépítéséhez szakembereket is könnyen találsz.

A technológia jellemzője, hogy felhős időben csökken a teljesítménye, éjjel pedig nem termel áramot, de ez nem jelenti azt, hogy energia nélkül maradnál.

A napelemes rendszereknek három típusa van:

  •  a hálózatba tápláló napelemes rendszer - itt a megtermelt plusz energiát vissza tápláljuk az áramszolgáltató rendszerébe egy AD-VESZ mérő órán keresztül
  • a szigetüzemű napelemes rendszer - nem csatlakozunk a villamosenergia hálózatra, a rendszer 'önállóan' működik. Azaz a megtermelt energiát vagy felhasználjuk vagy a későbbi felhasználás céljából akkumulátorba töltjük. Ez olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol egyáltalán nincs áramszolgáltató, például a tanyák, vagy a hétvégi házak esetében.
  • hibrid napelemes rendszer - itt ötvözzük a hálózatba tápláló napelemes rendszer előnyét, a szigetüzemű napelemes rendszer előnyeivel. Az energia jelentős része az akkumulátorba töltődik fel, azt tartja szinten, csak az ezen felül keletkező plusz energiát, tápláljuk vissza az áramszolgáltató hálózatába. A hibrid rendszer előnye, hogy áramszünet esetén is működőképes marad.

Geotermikus energia: hőszivattyú

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származik. Kilométerenként a Föld középpontja felé haladva átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Korlátlan és folytonos energiát biztosít, kitermelése viszonylag olcsó, nem szennyezi a levegőt, viszont a sótartalma miatt a felszíni vizeket igen.

Magyarország a geotermikus energia tekintetében nagyon előnyös adottságokkal rendelkezik, a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak. Sok geotermikus energiát használunk fel például az iparban, de jó példa erre az is, hogy kilenc városunkban a távhőszolgáltatás is geotermikus energiával valósul meg, emellett pedig sok híres termálfürdővel rendelkezünk. A termálvíz 2 km mélyen, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet.

A technológia a köznyelvben hőszivattyúként ismert, ami tökéletesen le is írja a működési elvét: a felszínre szivattyúzzák a föld alatt lévő melegvizet, majd azt vagy közvetlenül fűtésre, vagy gőzturbinák beiktatásával elektromos áram termelésére használják. A megújuló energiaforrások közül a legzöldebb, hiszen a működtetése során semmilyen káros anyag nem keletkezik. Családi ház esetében a hőszivattyú kiépítése nem olcsó (több millió forint is lehet), viszont a fenntartási költsége elenyésző.

A Nap és Hold gravitációs ereje

A Hold és a Nap gravitációs ereje árapályt idéz elő a Földön, az előállított áramlásokat vízáramlás-erőművekben és árapályerőművekben hasznosítják. A gravitációs erők hatására a szilárd Föld és a magma között súrlódás jön létre, aminek a teljesítménye körülbelül 2,5 TW - becslések szerint ennek a 9%-át lehetne felhasználni.

Szélenergia - szélerőmű

A levegő mozgási energiájának felhasználásával elektromos energia állítható elő. A szélerőművet csak oda érdemes telepíteni, ahol a széljárás rendszeresen nagy, ezért javarészt hegyvidéken és tengerparton hatékonyak. Az erőművek még így is nagyon változó mértékben állítanak elő elektromos energiát, ami hátrányként könyvelhető el. A szélerőmű kiépítése drága, a kisebb turbinák csak kiegészíteni tudják a háztartás energiaigényét.

Vízenergia - Vízerőmű

A víznek, mint energiaforrásnak a felhasználása nem új ötlet, már az ókori Egyiptomban és Kínában is használták. A technika ott alkalmazható a leghatékonyabban, ahol nagy esésű folyók találhatók (persze a tavak és a tenger duzzasztásával is sikerrel próbálkoznak a szakemberek).

A folyón érkező vizet egy gáttal felduzzasztják, majd a turbinákra ráeresztve a keletkező helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul át. A vízenergia előnye, hogy a használata nem jár emisszióval és képes folyamatosan energiát előállítani. Egy nagyobb sodrású patak mellett található családi ház áramellátását is kiválthatja vagy kipótolhatja egy kisebb saját vízerőmű telepítése.

Biomassza

A biomassza képes kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat, ezért nagyon ígéretes energiaforrásnak számít. Biomasszának tekinthető az erdőgazdálkodás és a növénytermesztés mellékterméke, a szennyvíz, a kommunális hulladék, és az erre a célra termesztett energianövények is. A szénhez vagy a kőolajhoz viszonyítva ezek elégetése lényegesen környezetbarátabb megoldás, mivel csak annyi szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, mint amennyit a növények megkötöttek.

Hazánkban több biomassza-erőmű is található, de a technika egyelőre nem igazán alkalmas lakossági felhasználásra. A biomassza-kazánok egyenlőre drágák, a beüzemelésük nagyon költséges. A jövőben természetesen ez változhat, hiszen a biomassza gyűjtésére, feldolgozására és égetésére egyre hatékonyabb megoldásokat találnak.

A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták a következők:

  • szilárd biomassza (pl. tűzifa, faapríték, pellet, fabrikett)
  • bioüzemanyag (pl. biodízel, bioetanol)
  • biogáz (pl. metán)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ELŐNYEI

A készletek örökké rendelkezésre állnak

A Földön található fosszilis energiahordozók - a földgáz, a kőolaj, a szén és urán - nem tartanak örökké, nem lehet őket pótolni. A megújuló energiaforrások viszont nem fogynak el, mert annyi áll belőle rendelkezésre hogy lehetetlen az elfogyasztásuk, vagy képesek megújulni. Jó példa erre az a tény, hogy a földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál.

Környezetkímélő lehet a működése

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés fogalmát külön kell értelmezni, hiszen egy megújuló forrásból származó energia előállítása is lehet környezetszennyező (bio anyagok égetése). Viszont a megújuló energiaforrások jelentős része emisszió mentesen felhasználható, illetve a hagyományos erőműveknél (pl. szénerőmű) a biogáz égetése kevésbé környezetszennyező.

A fosszilis energiahordozók égetése hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez, hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki. A megújuló energiaforrások használatával viszont lényegesen kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, mérsékelve ezzel a globális felmelegedést.

Viszonyításképpen, egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan

  • szélkeréknél 9,4 g
  • vízerőműveknél 11,6 g
  • naperőműveknél 29,2 g
  • naphőerőműveknél 30,9 g
  • geotermikus erőműveknél 33,6 g
  • földgázerőműveknél 350-400 g
  • szénerőműveknél 750-1050 g CO2-kibocsátás keletkezik

Energiafüggetlenséget biztosít

A megújuló energiaforrások kiépítése jelentős energiafüggetlenséget biztosíthat (pl- Oroszországtól), és megakadályozhatja, hogy az energia révén a nagy cégek politikai döntéseket befolyásoljanak.

A megújuló energiaforrások további előnyei:

  • bárki, bármikor hozzáférhet
  • magának az energiaforrásnak nincs ára
  • környezettudatos technikákkal előállítva egy tisztább jövőt eredményez - tisztább levegő és víz, alacsonyabb fenntartási költségek
  • a bolygónak lényegesen kisebb megterhelést okoznak, mint a fosszilis tüzelőanyagok

 

A megújuló energiaforrások hátrányai

Sajnos a megújuló energiaforrásokról sem lehet elmondani, hogy teljesen emissziómentesek, hiszen az akkumulátorok, a napelemek alkatrészei, vagy a fakivágás szemetet termelnek vagy a kitermelésük energiát emészt fel. Tehát az előnyök mellett akadnak hátrányok is, amelyeket érdemes figyelembe venni, mielőtt a végső döntést meghoznánk.

Egyenetlen a termelés, nehézkes az energia tárolhatósága

A megújuló energiaforrások talán legnagyobb hátránya, hogy nem előre eltervezhető és szabályozható módon biztosítják az energiát, hanem úgy, ahogy azt a környezet és az időjárás éppen lehetővé teszi, emiatt energiatárolókra van szükség. A kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállítást tesz lehetővé, a szélerőmű csak kellő szélerősségben tud működni, a naperőművek hatékonysága is a Nap aktuális fényerejétől függ.Egyes területeken emiatt akkora az energiatermelés ingadozása, hogy az a felhasználást nagyon nehézkessé teheti.(A hagyományos erőműveket ezzel szemben az aktuális igényeknek megfelelően lehet szabályozni, így a hálózat mindenhol szinkronban tud működni.)

A megújuló energiaforrásból származó energia elraktározására lesz szükség, amire különböző tárolási technikákat alkalmaznak. Ilyen a:

  • víztározó: ha a szükségesnél több áram termelődik, a vizet egy magasan fekvő tározóba pumpálják fel, majd energiahiány esetén ráengedik egy-egy turbinára. A módszer hatékony, mert alacsony az energiaveszteség, viszont a nagy mennyiségű víz tárolásához nagy hely kell.
  • akkumulátorok: az elektromos áramot itt vegyi energiává alakítják, de jelenleg csak kisebb üzemleállások mérséklésére alkalmazható, nagy mértékű, tartós energiatárolásra bajosan használható, ráadásul veszélyes hulladéknak minősülnek az akkumulátorokhoz felhasznált anyagok.
  • hőtároló: ebben az esetben a napsütést, vagy a felesleges áramot egy közeg (pl. víz) felmelegítésére használják, amivel később fűteni fognak. A hőveszteség miatt azonban hosszú ideig való tárolásra nem alkalmas.
  • gázzá alakítás: áram felhasználásával hidrogén, majd abból metángáz állítható elő, amit később újra árammá alakíthatnak égetéssel.

A legnagyobb problémát ezeknél a tárolási módszereknél az alacsony hatékonyság és a jelentős helyigény jelenti.

Áramellátás: „Párhuzamos rendszerek”

Európa egységes áramhálózatába az árambetáplálás sok helyen és különböző erőművekből zajlik, így az elektromos hálózatot a megújuló energiát felhasználó erőművekben - a szél- és napenergia egyenlőtlen teljesítménye révén komoly kihívás elé állítja. Az Európai Unióban a megújuló forrásból történő árambetáplálás törvényileg előnyben van részesítve, azaz ha sok áram keletkezik a szél- és naperőművekben a kedvező időjárás miatt, akkor csökkentik a fosszilis égetésű erőművek teljesítményét, ha kedvezőtlen az időjárás akkor pedig a nem megújuló energiaforrások segítenek be az áramtermelésbe.

Ahol nagyon sok szél- és naperőmű működik, és kedvezőek az időjárási viszonyok előfordul, hogy a túltermelés okoz problémát. A nehezen felhasználható energiamennyiséget gyakran csak negatív áron lehet eladni, azaz a termelő fizet azért, hogy más átvegye az áramot.

Nagy a helyigény, nagy a környezetrombolás

Ki hinné, de a megújuló energiaforrások használata gyakran okozhat környezeti rombolást is. Gondoljunk csak a vízerőművek létrehozására, ahol a folyó felduzzasztása, vagy egy árapályerőmű kiépítése az ott élő élőlények környezetét teljesen átalakítja. A szélerőművek is jelentősen megváltoztatják a környezetet, a madárvilágra gyakorolt hatásukat pedig folyamatosan kritizálják az állatvédők.

A biomasszához igényelt növények termesztése helykihasználás szempontjából a leghátrányosabb, hiszen hatalmas területeket igényel.

Megújuló energiaforrások használata

A világ sok országában dolgoznak jelenleg azon, hogy a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben elterjedjenek. A klasszikusnak számító vízenergia és bioenergia felhasználása mellett növekedésnek indult a naperőművek és szélerőművek telepítése is. Mivel a megújuló energiák felhasználását a természeti adottságok is meghatározzák, így egyes energiaforrások felhasználása csaknem lehetetlen, a másoké nehézkes, míg vannak olyanok, amelyek alkalmazhatósága kifejezetten kedvező.

Magyarországon a vízenergia nem nagyon jöhet szóba a nagy esésű folyóvizek hiánya miatt, a szélerőművek sem kifizetődőek. Ezzel szemben a napenergia lényegében bárhol elérhető, hazánk fekvése pedig alkalmas a geotermikus energia és a biomassza felhasználására - ebből a kettőből származik a magyar megújuló energiatermelés több, mint 50 százaléka.

A fosszilis energiahordozók napjai egyre jobban meg vannak számlálva. Bárhol is élsz az országban, ma már nem kell lemondanod a zöld megoldásokról, amelyekkel csak jól járhatsz. Minél előbb vágsz bele az otthonod korszerűsítésébe, annál hamarabb élvezheted a megújuló energiaforrások előnyeit, és annál gyorsabban térül majd meg a befektetésed.

Keresés