Berobbant a nyár, egyre többen töltjük a szabadidőnket a természetben, élvezzük a jó időt, és közben eszünkbe sem jut, milyen veszélyek leselkedhetnek ránk. Az aljnövényzetben, az üdén zöldellő bokrokon és fákon aprócska, de annál veszedelmesebb „ragadozók” várják, hogy támadásba lendüljenek, nem kis gondot okozva nekünk és a háziállatainknak.

Ismerd meg az ellenséget: azaz a kullancs jellegzetességei

Magyarországon igen gyakoriak a rendszertani szempontból a pókszabású ízeltlábúak törzsébe, ezen belül az atkafélék alosztályába tartozó kullancsok, amelyek gerinceseken élősködő vérszívók. A nőstény több ezer petét rak, amelyekből a hőmérséklettől függően a lárvák hetek-hónapok múlva kelnek ki. A fejlődés teljes időtartama átlagosan 2-3 év. Életciklusuk három fejlődési szakaszból áll: a petéből kikelő lárvák a vérszívást és a vedlést követően nimfává alakulnak, amelyek újabb táplálkozás és vedlés után ivarérett alakká fejlődnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindhárom fejlődési alak vért szív: földön fészkelő madarakon, kis rágcsálókon, hüllőkön, vadon élő emlősökön, háziállatokon, valamint az emberen táplálkoznak.

A kullancsok rejtőzködő életmódot folytatnak, szeretik a nedves, hűvös területeket, emiatt a reggeli és esti órákban a legaktívabbak. Főként az aljnövényzetben, a fűszálakon, a cserjék, a bokrok leveleinek fonákján, maximum másfél méter magasságig szeretnek tartózkodni, ott várják a megfelelő áldozat megjelenését, az alkalmat a táplálkozásra. Amikor száraz az idő, akkor védekezésképpen a nedves avar alá húzódnak.

A vért adó gazdát könnyen érzékeli a testhőmérsékletből, a mozgás keltette rezgésekből, a kilélegzett szén-dioxidból, illetve a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból.Az embert érő csípések jelentős részéért a kifejlett nőstények felelősek – vérrel teleszívott állapotban az eredeti méretük 10-szeresére nőnek.

A kullancscsípés veszélyei

A kullancsok a vérszívás alkalmával sok betegség kórokozójának a terjesztésére képesek. Mivel a csípés rendszerint fájdalommentes (a kullancs érzéstelenítő, véralvadásgátló és értágító anyagokat juttat a sebbe), gyakran csak napok múlva vesszük észre a jelenlétét. A kullancs a csípés után csak 4-6 óra elteltével kezdi el a tényleges vérszívást, innentől kezdve adhatja át a nyálával a fertőző baktériumokat és vírusokat.

A két leggyakoribb betegség, amit okozhat a vírusos encephalitis (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór.

• az agyvelőgyulladás első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül jelentkeznek rossz közérzet, láz, fejfájás, végtagfájdalmak formájában. A betegek 20 százalékánál a csípést követő 4. héten alakul ki a betegség agyvelőgyulladással, agyhártyagyulladással, és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa. A vírus megbetegítheti akár a májsejteket és a szívizmot is, jelentkezhet arcidegbénulás, vagy végtagbénulás is. A betegség egyes esetekben akár halálos is lehet, vagy okozhat súlyos maradandó szövődményeket. A betegség kialakulása ellen az egyetlen hatásos védekezési mód a védőoltás, a tartós védettséghez három oltásból álló alapimmunizálás, és háromévenkénti emlékeztető oltás kell.
• A Lyme-kórt egy olyan baktérium okozza, amellyel hazánkban minden tízedik kullancs fertőzött. A betegség rendkívül alattomos, - a fertőzés során a csípés helyén a bőrön jól felismerhető piros, körkörös gyűrű alakú folt jelenik meg, ami mivel magától elmúlik, gyakran feledésbe is merül. A későbbiekben viszont kezelés nélkül különböző idegrendszeri panaszokat, bőrgyulladást, memóriazavart, szívizomgyulladást, szívritmuszavart, ízületi gyulladást, arcidegbénulást okoz, és fájdalmakkal jár. Megszüntetéséhez évekig is tartó antibiotikumos kezelés szükséges. Ívelt vonalakat, finom textúrákat, természetes szöveteket (gyapjút, bársonyt, kasmírt, pamutot, és vásznat) alkalmaznak.

Hogyan előzheted meg a bajt?

Annak érdekében, hogy minél kisebbre tudd csökkenteni a kullancscsípés okozta lehetséges kockázatokat, te is sokat tehetsz megelőző óvintézkedésekkel:

• Törekedj arra, hogy elkerüld a kullancsok legkedveltebb élőhelyeit – a hűvös, nedves, füves, bokros, csalitos erdőrészeket, cserjéseket.
• Mindig a járt úton közlekedj – ne táborozz a legelhanyagoltabb területeken
• A kertedben a gazosabb, eldurvult részeket mindig zárt ruházatban közelítsd meg – ilyenkor jól jön a hosszú szárú nadrág, amit gondosan gyűrj be a zokniba
• Célszerű világosabb ruhákat hordani – mert azokon könnyebben felfedezheted a rád tévedő vérszívókat
• Használj kullancsriasztó szereket, illóolajokat
• Hazatérve mindig vizsgáld át a testedet, és a családtagjaidat is vond „górcső” alá. Mivel a kullancs a leggyakrabban a lágyabb bőr részekbe furakszik be – a lágyék, a hónalj, a térdhajlat, a törzs, vagy a fejbőr a célpontja - ezeket a részeket különös figyelemmel nézd át.. Ha kullancsot találsz, azonnal távolítsd el!
• Kullancscsípés esetére mindig legyen a hátizsákodban, vagy házi patikában a kullancs eltávolítására alkalmas csipesz, illetve fertőtlenítőszer
• A kint viselt ruhát alaposan rázd ki, de a legjobb, ha ki is mosod a biztonság kedvéért

Növények, melyek távol tartják a kullancsokat a kerttől

A kullancsok azonban nemcsak a mezőkön, vagy az erdőben jelentenek veszélyt rád és a házi kedvencekre, hanem a saját kiskertedben is. Szerencsére azonban vannak olyan növények, amelyek testőrként tartják távol tőled a betolakodó vérszívókat. Lássuk, hogy mik ezek!

Rozmaring (Salvia rosmarinus)

A rozmaring olyan fűszer- és gyógynövény, ami az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába és a zsálya nemzetségbe tartozik (forrás: Wikipédia) Dél-Európában már az ókorban is ismerték és kedvelték, fűszerként és gyógynövényként használták. Az örökzöld félcserje virágainak színe a világoskéktől a liláig, sokféle árnyalatban megtalálható, tű formájú levelei sötétzöldek, egyenesek. A növény minden része aromás illatú, ízletes. Morzsolt változatát óvatosan adagolva, jól tudják hasznosítani a gasztronómiában (mediterrán konyha) - vadhúsok, mártások, pácok, sültek, húsételek, gomba- és halételekhez - illetve növényi ecetek készítésére is.

A hobbikertészek számára is igazi csodanövény: ezt a fűszernövényt nem csak az illata és aromája miatt szeretik, hanem azért is, mert a kullancsok rendkívüli módon utálják a szagát. A kertedben te is elültetheted - egy napos és meleg részre - ahol mértékkel öntözve egész nyáron gondoskodik arról, hogy a kullancsok ne lendüljenek támadásba. A rozmaring mivel fagyérzékeny növény, ezért télen gondoskodni kell a megfelelő védelméről - például le kell takarni száraz levelekkel vagy szénával. Ha cserépben nevelted, akkor ősz végén fagymentes, világos helyre kell vinni, és 3-4 hetente megöntözni.

A rozmaring leveleiből, valamint virágos-leveles ágvégeiből illóolajat is készítenek, ami összetételénél fogva rovarölő hatással rendelkezik.

Macskamenta (Nepeta cataria)

Az illatos macskamenta az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó faj, ami számos helyen - Európa déli részeitől és Finnországtól kezdve, Ázsia nagy részén keresztül a Koreai-félszigetig - őshonos. A menta család tagja. Előnye, hogy nagyon intenzíven fejlődik, könnyű gondozni, csak kevés rovar támadja meg. Virágai kora nyáron jelennek meg a fogazott levelei között, - ezek lehetnek fehérek, rózsaszínűek vagy levendulakékek - csoportosan elhelyezkedve. Szépségét az adja, hogy egész nyáron folyamatosan virágzik. A mérete fajtától függ, általában 25-80 cm magas és 30-33 cm szélességben bokrosodik. Azon növények közé tartozik, amelyek még akkor is látványsan fejlődnek, ha nem sokat foglalkoznak velük.

Egyes változatai a macskák számára nagyon vonzóak (nepetalakton nevű komponens miatt) akár élő, akár szárított formában. Míg a cicák egyenesen “megvesznek” ezért a növényért, addig a kullancsok és a szúnyogok nagy ívben elkerülik. Ültetheted cserépbe, vagy közvetlenül a földbe is, csak arra figyelj, hogy napos helyet találj neki, a földje pedig legyen laza és jó légáteresztő képességű.

Szintén jónak tartják a kullancsok és szúnyogok elkergetésére a mentafélék további tagjait: a borsmentát, és a csombormentát is.

Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

A gilisztaűző varádics az őszirózsafélék családjába tartozik. Sokan ismerik mezei mimóza néven. Évelő növény, ami főként az ártereken és mocsárréteken, nedves gyomtársulásokban él, aranysárga, gömbszerű fészekvirágzata június–szeptember között nyílik. Leggyakrabban a nedves kertrészek évelő ágyásaiba ültetik.

A növénynek jelentős szerepe van a kullancsok távoltartásában, de óvatosan kell bánni vele, mert mérgező illóolajat tartalmaz. Fogyasztása hányást, gyomor- és bélpanaszokat és szívritmus zavarokat okozhat, emiatt a fogyasztása bármilyen formában tilos, az OGYÉI tiltólistáján is szerepel.

Régen a háziállatok bélférgeinek elpusztítására, kiűzésére használták - szárított virágból főzött teája olyan illóolajokat, gyantát és keserűanyagot tartalmaz, ami a férgek, rovarok által ellen hat. Mérgező hatása miatt azonban napjainkban már háziszerként sem ajánlott!

Közönséges levendula (Lavandula angustifolia)

A közönséges levendula az árvacsalánfélék családjába tartozik. Gyakori elnevezései: orvosi levendula, szagos levendula, francia levendula, valódi levendula. Számtalan pozitív hatása van, így nem meglepő az sem, hogy a kullancsokat is távol tartja, ráadásul még a darazsakat és pókokat is elűzi. A te kerted éke is lehet, nagyon szereti a napos és meleg helyet, könnyen gondozható, mert csak a szárazabb időszakokban igényli a rendszeres öntözést, még tápoldatozni sem kell! Mivel fagytűrő csak gondosan le kell takarni a töveket szalmával, majd tavasszal az elfagyott részeket kell kivágni belőle. Szaporítható magról vagy tőosztással.

A Földközi-tenger vidékén őshonos, ott elsősorban a sziklás, száraz lejtőket borítják be levendulamezőkkel. A 40-60 centire megnövő sokoldalú növény, gazdagon virágzik júliustól szeptemberig. A lila (fehér vagy rózsaszín) virágait felhasználhatod frissen szedve, szárítva díszítéshez, illetve a betolakodó legyek és szúnyogok elriasztására. Szárított változata a szekrénybe téve egyrészt jó illatot biztosít, másrészt távol tartja a molylepkéket is.

A közönséges levendula fűszernövényként is felhasználható, különleges ízt ad a csirkének a halaknak, a különböző mártásoknak. Gyógynövényként is bevethető idegesség, fejfájás álmatlanság, gyomor és bélpanaszok okozta étvágytalanság esetén (tartósabb használat előtt azért kérdezd meg az orvosodat).

Citromfű (Melissa officinalis)

A kullancsokat (és a szúnyogokat) kifejezetten taszítják a citromfüvek: a hazánkban közismert citromfű és a vele csak névrokon indiai citromfű (Cymbopogon citratus) is. A citromfű a Közel-keletről származó évelő fűszer- és gyógynövény, ami az árvacsalánfélék családjába tartozik. Dél-Európában egykoron a görögök terjesztették el, arra használták, hogy a méhcsaládok kirajzását megakadályozzák. Kellemes, citromra emlékeztető illata van és fehér virágai. Preferálja a mediterrán éghajlatot, csak szórványosan fordul elő a vadon növő változata, de a kertekben számos helyen megtalálható. Népies nevei: méhfű, citromszagú melissza, mézfű, orvosi citromfű, macskaméz, mézelke. Magassága akár elérheti a 150 cm-t is.

Készíthetsz belőle finom és hatékony gyógyteát, ami idegerősítő és nyugtató hatásáról ismert, de kiváló emésztésjavító, immunerősítő hatása is van. A konyhai felhasználása is széleskörű: friss leveleit beleteheted a salátákba, levesekbe, szószokba, de fűszerezhetsz vele halakat, szárnyasokat, töltelékeket, túrót, főzelékeket, gyümölcsleveseket. Kiváló a desszertek, limonádék, teák ízesítésére is.

Virágaiból az illatszeripar által is felhasznált citromfűolajat desztillálnak. A citromfű igénytelen növény, a gondozása nagyon könnyű csak arra kell figyelned, hogy nagyon fény- és melegigényes, ezért olyan helyet válassz neki, ahol kellő napfényhez jut.

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

A bazsalikom – népies elnevezései: kerti bazsalikum, királyfű, bazsalikusfű, buszujok, német bors – dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Az ajakosok családjába tartozó Ocimum nemzetségnek 50–60 faja létezik. Feltételezések szerint Dél-Ázsiából, Indiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és lett nagyon népszerű, egynyáriként termesztett növény. Jellegzetes illata és dús aromája van, a színe zöld, a virága pedig fehér színű.

Hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok a származás, és a levélnagyság alapján: a nag levelű dél-európai változat és a kisebb levelű afrikai változat, aminek az illóolajában a linalool helyett kámfor van.

Az íze pikáns és kellemes, emlékeztet a szegfűszegre - rengeteg illóolajat, keserű anyagot, cseranyagot, szaponint tartalmaz. Íze miatt sokoldalúan felhasználható: leveseket, főzelékeket, salátákat, szószokat, pácokat, sülteket egyaránt különlegessé tesz.

Gyógynövényként is hatékonyan segít, hiszen többek között javítja az emésztést, és az étvágyat, szél- és vizelethajtó, nyugtató, de még a köhögést is csillapítja.

A bazsalikomnak több fajtája is van: zöld levelű (Balkonstar, Genoveser, Grobes Grünes, Kleines, Lemon), piros levelű (Dark Opal, Moulin Rouge, Opal, Bíborbazsalikom, Rothaut)

A bazsalikom a kullancsok elriasztása mellett még hasznodra válhat a biokertészkedésben is: a zöldségek közé ültetve erős illatával távol tartja a kártevőket. A bazsalikom szaporítható magról vagy palántáról is.

Fokhagyma (Allium sativum)

A fokhagyma gyógy- és fűszernövény, az amarilliszfélék családjába tartozik, felvágva olyan erőteljes aromát bocsát ki, ami miatt nem véletlenül kapta népies nevét a „büdös hagyma” elnevezést. Erős antibakteriális és gombaellenes hatása van, amit a gyógyszeripar is felfedezett magának - 1920-ban egy svájci gyógyszergyár izolálta az alliint és az abból kialakuló allicint.

Emellett még számos élettanilag pozitív hatása van, vérnyomáscsökkentő, rákellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, májműködést elősegítő. Gasztronómiai felhasználása is széleskörű: leveseket, főzelékeket, sülteket, húsokat, kolbász árukat ízesítenek vele.

A fokhagymából készült olaj bizonyítottan csökkenti a nimfaállapotú kullancsok számát, így ha nem szereted vegyszereket permetezni a pázsitodat, kiváló alternatív megoldást jelenthet a számodra a felhasználása.

Szegfűszeg (Syzygium aromaticum)

A szegfűszeg egészen a 18. századig csak őshazájában a Maluku-szigeteken termett, de ma már termesztik Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron is. A mirtuszfélének számító trópusi fa akár 15–20 méter magasra is megnő, meleg- és vízigényes. A szegfűszeget a fa virágának a bimbójából készítik, azokat szárítják mindaddig, amíg barnára nem sötétednek.

Kesernyés erősen aromás íze van, amit a benne lévő sok illóolaj ad, különleges ízt garantálva a pikáns mártásoknak, paradicsomos és boros ételeknek, pácleveknek és süteményekeknek.

A szegfűszegből illóolaj is kipréselhető, amit felhasznál a likőripar és kozmetikai ipar, de a gyógyászati felhasználása is gyakori (antibakteriális,vírusellenes, tonizáló, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő). Jól ismert a rovarűző hatása is.

Milyen növényeket, illetve növényi olajokat vethetsz még be a kullancsok ellen?

Szerencsére a természet tárháza kellőképpen gazdag ahhoz, hogy még számos kullancsok (és szúnyogok) ellen bevethető növényt biztosítson a számunkra. A teljesség igénye nélkül, ilyenek:

• Citronella (Cymbopogon winterianus) - trópusi növény, ami a thai konyha kedvenc hozzávalója - gyakran a citromfűvel keverik össze, pedig nincs köztük rokonság. Erős citromillatú levele van, amit a kullancsok nem viselnek el.
• Kakukkfű (Thymus serpyllum és Thymus ct.Thymol) - világ minden táján hivatalosan is elismert gyógy- és fűszernövény. Népies nevei: balzsamfű, mezei kakukkfű, , tömjénfű, vadcsombor, kakucskafű, démutka, thimián, vadkakukkfű. Őshazája a Földközi-tenger térsége.
• Citromos eukaliptusz (Eucalyptus citriodora) - a fafaj Ausztrália északkeleti részén honos, aminek a leveleiből kivont olaj hatékony kullancsriasztó.
• Majoránna (Origanum majorana)
• Boróka (Juniperus communis) - fűszer- és gyógynövény, a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld.
• Oregánó
• Mirha, vagy szomáliai balzsamfa (Commiphora myrrha)
• Körömvirág (Calendula)
• Metarhizium anisopliae nevű gomba spórái - halálos a kullancsokra, így a spórákat tartalmazó oldat szét permetezésével nagymértékben csökkenthető a kullancsok száma.
• Cédrusolaj - a fenyőfélékből származó illóolajok természetes kullancs- és rovarriasztók, akár ruhára vagy bőrre is kenhetőek, vagy a növényekre is permetezhetők.

Hogyan teremts a kertedben kedvezőtlen körülményeket a kullancsok számára?

Mivel ez az élősködő szereti az árnyékos, nedves, bokros helyeket és az aljnövényzetben bújik meg, sokszor nehéz ellene védekezni. Viszont akad pár praktika, amit a számuk csökkentésének érdekében még bevethetsz:

• Nyírd gyakrabban a füvet!
• Készíts kullancs csapdát!
• Tarts rendet mindenhol!
• Ha lehet ritkítsd a locsolást!
• Permetezz természetes rovarriasztó szerekkel
• Gereblyézd össze a lehullott lombot!
• Tartsd tisztán, és fertőtlenítsd gyakran a háziállataid pihenőhelyét

Vedd fel te is a harcot a kullancsok ellen!