Minden a könnyűszerkezetes házakról - avagy ház a gyárból - DODO | Designban Otthon

Minden a könnyűszerkezetes házakról - avagy ház a gyárból

A könnyűszerkezetes ház egyre elterjedtebb építési forma, Észak-Amerikában, de a skandináv területeken és a Távol-Keleten is a házak döntő többsége már ezzel a technológiával épül.

Leginkább azokban az országokban terjedt el, ahol nagy mennyiségű fa alapanyag áll rendelkezésre és a klíma is megfelelő feltételeket teremt hozzá. Magyarországon is egyre többen döntenek könnyűszerkezetes házak mellett, viszont még mindig elég kevesen mernek ilyen típusú otthont választani, pedig ezek a házak könnyedén energiatakarékossá alakíthatók, elég időtállók és viszonylag egyszerűen átalakíthatók.

Mi is az a könnyűszerkezetes ház?

A könnyűszerkezetes ház, mint kifejezés biztos, hogy sokak számára ismert, viszont magával a jelentésével már kevesebben vannak tisztában, ráadásul sok más kifejezéssel is keveredik.

Sajnos, a szó maga már nem cseng annyira jól, mint kéne, talán kicsit elcsépeltté vált, pedig egy komolyan ellenőrzött és kialakított szerkezet, a gyártási technológia is elég jó referencia.

A könnyűszerkezetesnek azokat a házakat nevezzük, amelyek 300 kg/m2 alatti épületszerkezetből épült, míg az e feletti házak, pl. a Ytongból (kb. 400 kg/m2) vagy a téglából (kb. 500 kg/m2) készült épületek már nehéz szerkezetűnek számítanak.

Sokan összekeverik a mobilházakkal a vázra épült szerkezet miatt, viszont a mobilház nem rendelkezik fix alappal, ahogyan a szigetelése is mérsékeltebb. A legnagyobb eltérés viszont már magában a külső és belső megjelenésében van.

Így néz ki egy könnyűszerkezetes ház építése napról napra:

Mi az a készház?

A könnyűszerkezetes házaknak két nagy típusa van: készházak és gyorsházak. A készház és a gyorsház abban tér el, hogy míg az előbbi darabjait már előre összeszerelik, utóbbi vázát ezzel szemben a helyszínen szerelik össze. Azért kapta a készház elnevezést, mert gyakorlatilag előre elkészített elemekből áll: a falak, a tető- és a födémszerkezet vakoltan, ablakokkal ellátva, panelenként kerül a helyszínre. Ezeket a darabokat pedig aztán daruzás segítségével állítják össze. Ez egy átlagos méretű könnyűszerkezetes ház esetében maga az összeállítás az előre elkészített panelekkel fél napot vesz igénybe, a födém és a tetőszerkezet pedig 1 napot.

A készház készülhet acélszerkezetből, faszerkezetből, ragasztott fatartóból és agyagkavics szerkezetből is.

Mi az a gyorsház?

A gyorsházak fém- illetve favázát tehát a helyszínen állítják össze, ezért a két típus közül ez a flexibilisebb építési mód, hiszen így a megrendelő igényeit a kész állapot előtt is figyelembe tudják venni.

Ez a kifejezés illik igazán a könnyűszerkezetes házakra, ugyanis a megrendeléstől számítva akár 2-3 hónapon belül is beköltözhetünk új, kulcsrakész otthonunkba.

Melyek a könnyűszerkezetes házak előnyei?

A könnyűszerkezetes házaknak sokkal több előnye van, mint hátránya. Lássuk, miért érdemes mellettük dönteni!

  • Az egyik legnagyobb előnyük a gyorsaság. Ahogy fentebb említettük, akár 60-90 nap alatt felépíthető
  • A sok szigetelőanyagnak köszönhetően (EPS 10-15 cm, kőzetgyapot a falakban) sokkal alacsonyabb üzemeltetési költségekkel számolhatunk, ha gyorsház mellett döntünk.
  • Következő rendkívüli előnyös tulajdonsága az energiatakarékosság, hiszen a hőszigetelés miatt a felfűtési ideje is sokkal rövidebb.
  • A fenti előnyök magukkal hozzák a környezettudatosságot is, hiszen nemcsak anyagi megtakarítást eredményez, de a környezetünket is kevésbé terheljük le.
  • Saját magunk egészségét is sokkal jobban kíméljük, hiszen egy ilyen ház csakis természetes alapanyagokból készül.
  • Négyzetméterben számolva jóval olcsóbb egy könnyűszerkezetes ház, mint a téglából készült, hagyományos társai, viszont minőségben nagyon kis mértékben marad el tőlük.
  • Az ún. száraz technológiának köszönhetően sokkal gyorsabb az építkezés üteme, mert nem kell száradási folyamatokra várni.
  • Magasabb szintű tűzvédelem a hagyományos lakásokhoz képest, ugyanis általánosan elmondható, hogy a gipszkarton borítást átlagosan 20-40 perc tűzgátlást biztosít.
  • Az átépítés és a bővítés is sokkal könnyebb, hiszen csak át kell helyezni a falakat.
  • Időtállósága sem utolsó, hiszen külföldön vannak olyan könnyűszerkezetes házak, amik 100-200 éve állnak már. Ez persze a megfelelő alapanyagoktól is nagymértékben függ.
  • A csavaros kötés és a dobozelmélet miatt az acélszerkezetes házakra nagyobb földrengésállóság jellemző, mint a téglaházakra.
  • A dizájnt tekintve sokkal könnyebben valósíthatjuk meg egyedi igényeinket és valóban egy modern otthont építtethetünk magunknak.

Melyek a könnyűszerkezetes házak hátrányai?

  • Egyik hátránya a hőtárolás hiánya, amit mi magunk fokozhatunk pl. több rétegnyi gipszkartonnal vagy előfallal, esetleg nagyobb aljzatbetonnal. Ami télen előny, az nyáron hátrány, hiszen nagyon hamar felmelegszik a ház. Ez azonban megfelelő árnyékolással, tájolással és a tetőtér megfelelő szellőztetésével (pl. szellőző cserép) orvosolható. Folyamatos alacsony temperálással sokkal gazdaságosabban jöhetünk ki, hiszen így szinten tarthatjuk a hőmérsékletet.
  • Nagyon oda kell figyelnünk, hogy milyen faanyagot választunk és azt hogyan kezelik le, hiszen ez adja majd az épület minőségét és a kártevők, illetve a tűz ellen is kiemelten fontos szempont.
  • A profi kivitelezésre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen itt egy apró hiba is sokkal nagyobb kárt tud okozni, mint egy téglaháznál.
  • A fa födém esetén előfordulhat döngés, mert az eredeti ÉMI által elfogadott födém rétegrend hanggátlása nem túl jó. Ez egy általános hiba, ezért van rá megoldás: egyedi rétegrendet alkalmazni, ami egy plusz beton padlót jelent. De a Rapid Házasok egy konkrét rétegrend lehetőséget is adnak ehhez, amit IDE kattintva meg is találtok. Ez minden fa födémmel rendelkező háznál megjelenik, viszont olcsó és gyorsan össze lehet rakni.

Az alábbi videóban szintén az Ács Budapest ismerteti a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatos tévhiteket, nézzetek bele!

Könnyűszerkezetes házak tervezése, építése

A megrendelő választhat a megtervezett ház típusok közül vagy dönthet egyedi tervezés mellett is. A tervező megtervezi a ház típusát, méretét és beosztását, ami az engedélyeztetés követ.

Melyek a legfontosabb szabályok, amiket mindenképp figyelembe kell vennünk könnyűszerkezetes ház építése során? Az alábbi videóból kiderül!

Milyen lépésekből áll egy könnyűszerkezetes ház felépítése?

  1. Betonalap és aljzat elkészítése: vasalt fogadóbeton vízszigetelő lemez elhelyezése a falak alá
  2. Gépészeti alapszerelés a fogadóbeton alá
  3. Teherhordó falak felállítása: a tervek szerint elkészülnek a falak - a szerkezetet előkezelt fa vagy acél gerendákból állítják fel. A gerendák közé kőzetgyapot kitöltő kerül, ezután a belső falszerkezetre párazáró fólia
  4. Tetőszerkezet ácsolása, majd tetőfedés
  5. Ereszcsatornák elkészítése
  6. Mennyezet hő- és hangszigetelése, valamint mennyezettartó lécváz készítése: belső falak hangszigetelése
  7. Villanyszerelés, alapvezetékek és dobozok elhelyezése, fűtésszerelés és fűtésrendszer kiépítése
  8. Nyílászárók (ajtó, ablak) beépítése
  9. Gipszkarton egyrétegű belső burkolat elkészítése
  10. Külső fal szigetelése
  11. Épületen belüli víz- gázszerelés, (kád, mosdó, WC kádtöltő, mosdó, mosógéptöltő csaptelepek)
  12. Belső falak, mennyezetek glettelése, festése
  13. Homlok, orom, ereszdeszkázat festése
  14. A homlokzati felületképzés nemes vakolattal, lábazat vakolása
  15. Belső teli ajtók beépítése
  16. Padlóburkolat készítése
  17. Fűtésszerelvényezés: radiátorok, kazán

Milyen lépésekből áll a könnyűszerkezetes házak kivitelezése?

Alapozás

A könnyűszerkezetes házak a téglaépítéshez hasonló vasbeton technológiájú alappal rendelkeznek, a különbség a kisebb súly teherbírására szolgáló alap kialakításában rejlik.

Falazás

A házak falait ún. szendvicspanelek alkotják, így a köztes és a külső rétegek adják a a könnyűszerkezetes házak jó szigetelő képességet. A belső falakat viszont érdemes extrán szigetelni a hangszigetelés miatt.

A könnyűszerkezetes ház falainak megjelenése lehet:

  • vakolt falú
  • tégla burkolatos
  • kőburkolatos
  • a burkolatos, lambériás
  • gerendaház is (A gerendaház esetében kicsit más a felépítés.)

Itt érdemes külön figyelmet fordítani arra, hogy megfelelő anyagokat használjunk a falazásnál is, így tudjuk elkerülni a kártevőket és a penészedést is. Inkább érdemes egy picivel többet fizetni a megfelelő minőség és élhetőség érdekében!

A főfalakat kívül OSB-vel, belülről gipszkartonnal borítják. A kettő közé kerül a hőszigetelőanyag és a hőtükrös párazáró fólia, a külső OSB borításra hőszigetelő vakolatrendszer vagy egyéb burkolat kerül.

Hatvanban épülő acélvázas könnyűszerkezetes ház

Födém

A ház födémje általában fából vagy fémből készül, de például a Rapidház esetén trapézlemezzel, bennmaradó zsaluzatként, vasalt betonos változatban készült. Viszont a vasbeton födémhez képest mindkettőnek kisebb a terhelhetősége. Viszont a megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel kétszintes házat is építtethetünk.

Tetőszerkezet

Az esetek nagy részében a könnyűszerkezetes házak tetőszerkezete rácstartós. Ez egy kifejezetten pénztárcabarát megoldás, mivel előregyártják és a helyszínen már nem igényel szakértelmet.

Belső kialakítás

A belső kialakítás abszolút megegyezik a téglaépítésű otthonokéval. Akár villamos technikáról, akár a gépészeti dolgokról vagy akár az esztétikai szempontokról beszélünk, ugyanúgy kialakítható minden, ráadásul pl. okos rendszert is választhatunk bele.

Fa vs. fém szerkezet

A fa jelenleg is a legelterjedtebb alapanyag, ezáltal könnyűszerkezetes házak esetén a legelterjedtebb szerkezet típus is, de hazánkban most már a fém szerkezetet is egyre jobban előtérbe kerül.

Fa: vizenyős helyen nem igazán ajánlott a használata, mivel a fa vetemedik, a vizesedés által pedig reped és hosszú távon sokkal több karbantartást igényel. Viszont a fémmel szemben olcsóbb alapanyag és ezért még mindig többen választják.

Fém: a fával szemben a fémnek van egy állandósága, stabilabb szerkezetet biztosít, de drágább.

Milyen cég építhet könnyűszerkezetes házat?

Hazánkban csak és kizárólag olyan cég építhet ilyen házat, aki a Magyar Szabvánnyal, Harmonizált Eu-Szabvánnyal, vagy ÉMI minősítéssel, vagyis ÉME számmal rendelkezik és eleget tesz a 3/2020-as együttes kormányrendeletben foglaltaknak. Ha pedig ezek az engedélyek rendben vannak, nem lehet probléma sem a hitelezéssel, és akár CSOK és egyéb támogatás is ugyanúgy igényelhető, mint bármely hagyományos háztípusra.

Melyik céget érdemes választani?

Számos cég közül választhatunk, ha könnyűszerkezetes ház építése mellett döntünk. Ahogy minden más esetben, így ez esetben is érdemes minél több céget és weboldalt megnéznünk ahhoz, hogy a számunkra legjobbat találjuk meg.

Ezeken az oldalakon nemcsak referenciákat, sok-sok fotót és céginfót találunk, de bemutatják a technológiákat, ismertetik a műszaki adatokat, amelyek a házakra jellemzőek.

Rapid Ház

A Rapid Ház 21 éves múlttal rendelkező családi vállalkozás, amely Magyarország számos területén épített már könnyűszerkezetes házakat. Többek között Budapesten, Szentendrén, Alsóörsön, Gödöllőn, Vácon, Keszthelyen vagy éppen Tiszavasvárin is található általuk készített könnyűszerkezetes házikó. Emellett pedig 4 típus közül választhatunk: váz állapot, szerkezetkész állapot, félkész állapot, kulcsrakész állapot.

“Aki a Rapid házat választja, az a jövő könnyűszerkezetes házát kapja cserébe. Kifogástalan hő- és hangszigetelésnek köszönhetően energiatakarékossá és tökéletessé teszi otthonát. Célunk, hogy segítsünk mindenkinek felépíteni álmai otthonát - kompromisszumok nélkül!”

Nézzétek meg a Rapid Ház ügyvezetőjével, Szibilla Lászlóval készült interjúnkat, amiben részletesen ismerteti a technológiát, az előnyöket és számos érdekes infót a könnyűszerkezetes házakról:

Bővebb infó: https://www.rapidhaz.hu/

Keresés