Hogy mi köze a hidrokultúrás növényeknek a lakberendezéshez? Nem is hinnéd, hogy milyen sok! A föld nélküli szobakert létrehozása egyre nagyobb népszerűségnek örvend, így neked is érdemes megismerkedned vele, hátha te is kedvet kapsz hozzá! Pláne akkor, ha sokszor előfordult már, hogy elfelejtetted megöntözni a virágokat. A szervetlen ültetőközeget neked találták ki, egyrészt higiénikusabb, másrészt megkímél a gyakori átültetéstől is.
A hidroponikus termesztés nem napjaink vívmánya
Pedig a legtöbben ezt hiszik, - tévesen - a modern hidropónikus termesztést látva, ami a hidrokultúrás termesztési rendszerek válfaja. Sokan talaj nélküli termesztésként emlegetik a módszert - nem vélelenül, hiszen ezekben a rendszerekben a termesztés tényleg talaj nélkül, kizárólag a vízben feloldott tápanyagok segítségével zajlik, ahol a növényi gyökerek egy talajmentes termesztő közegbe (kavicsokba, kókuszrostokba, perlitbe stb.) kapaszkodnak, amely a termesztési mód függvényében periodikusan, vagy állandóan a tápanyagdús vízzel érintkezik.
A hidropónikus termesztéshez a vizet műtrágyával, jobb esetekben bio tápszerekkel dúsítják. A napjainkban szintén divatos akvapónikus termesztésnél pedig egy halakkal teli tartály/akvárium vizét juttatják el a termesztett növényekhez, amely a növények, és a halak számára egyaránt egészséges körforgást és tápanyagdús környezetet eredményez.
A hidrokultúrás rendszerek alkalmazása már a babiloni függőkertek idején megjelent, ahogy az azték indiánok mindennapjaiban is szerepet játszott, ahol a tavakon úszó, mesterséges szigeteken bőtermésű zöldséges kerteket gondoztak: rönkökből, és növényi eredetű törmelékből készített tutajokra pakoltak iszapot, majd ezeket a mesterséges, úszó szigeteket ültették be.
A hidrokultúra kényelmes növénytartási technológia – Mely növények nevelhetők hidrokultúrában?
A hidrokultúrás termesztés során a növény számára a termesztő közeget nem a talaj jelenti, a tápanyagokat a gyökerek közvetlenül a vízből veszik fel. A növények gyökérzetét hidroglanulátum veszi körbe, melynek kapillárisai felveszik a vizet, majd fokozatosan bocsátják azt ki a tápanyagokkal együtt, biztosítva ezzel a növény vízellátását és tápanyag-ellátását.
A hidrokultúrában sikeresen nevelhető szobanövények listája szerencsére elég hosszú ahhoz, hogy te is rátalálj azokra, amelyek neked szimpatikusak:
- dracénafélék,
- flamingóvirágok,
- korallvirág,
- afrikai ibolya,
- irchideafélék nagy része,
- kroton,
- fikuszok egy része (főleg a csüngőágú),
- nyíllevél,
- szobai pletyka,
- broméliafélék,
- párfányfélék,
- aszparágusz,
- orchidea,
- begóniák,
- broméliák,
- pálmák,
- páfrányok,
- kaktuszok több faja.
Milyen hidropóniás hordozóanyagok vannak?
A hidroponikus termesztéshez olyan közeg kell, ami segíti a növény fejlődését és rögzíti a gyökérszerkezetét. Ez a porózus közeg a tápoldatból kiválóan megtartja a nedvességet és a tápanyagokat. Számos közeg létezik, azt, hogy melyik a legmegfelelőbb az adott növény és hidroponikus rendszer határozza meg. Nézzük, melyek a legfőbb termőközegek:
- agyaggömböcskék: ezek 1200°C fokon kiégetett, porózus agyaggranulátumok, amelyek kiváló közeget biztosítanak. Az előállításuk energiaigényes
- kókuszrost: egy nagyon környezetbarát közeg, amelynek nagy sótartalma lehet. Előfordul, hogy trichoderma gomba is van benne, ami támogatja a gyökerek fejlődését. Többször felhasználható, a talaj trágyázására újrahasznosítható.
- kőzetgyapot: jól megtámasztja a növényeket
- kertészeti perlit, ami sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami alkalmassá teszi erre a feladatra: teljesen steril így nem teremt kedvező feltételeket a rovarok, gombák és baktériumok számára. Porózus szerkezetének köszönhetően kiválóan tartja a levegőt, PH-semleges, újrahasznosítható, alacsony az ára.
Milyen eszközökre lesz szükséged?
A hidrokultúrás készletet beszerezheted kompletten, de részenként is. Lényegében nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolnod: szükséged lesz egy nevelőedényre, egy kaspóra, a bele való agyaggranulátumra vagy hidrogélre, úszós vízmércére, illetve a megfelelő tápanyagra.
Az agyaggranulátumnál mérvadó lehet, hogy amíg a kisebb (2-8 mm) átmérőjű porózus agyag szemcsék jobban megkötik a nedvességet, addig a nagyobbak lényegesen jobb szellőzést biztosítanak a gyökereknek. Amennyiben a vízmérce úszója eléri a minimum jelzést, esedékessé válik az öntözés. A 3-6 hónapnyi idő alatt lebomló granulátumok folyamatosan és egyenletesen adagolják a növények megfelelő fejlődéséhez a tápanyagokat.
Hogyan csináld?
- ha kiválasztottad a megfelelő méretű kaspót és a növényt, akkor a kaspóba töltsd bele az agyaggranulátumot majd ültesd a növényt a granulátum közé - előtte a növény gyökereit mosd le a talajszennyezettségtől
- ne felejtsd el elhelyezni az úszós vízmércét is, amivel mindig láthatod, hogy mennyi víz éppen a kaspóban.
Az aquapónia, hidropónia a gazdálkodásban már régóta ismert, zöldség- és fűszernövény-termesztésre is hatékonyan használható, számos előnyt tartogatva a gazdálkodók számára.
Út a jövőbe - Milyen hidroponikus rendszerek vannak?
A hidroponika folyamatosan fejlődik, aminek eredményeképpen napjainkban már számos hidroponikus rendszer létezik. Vannak olyanok, amelyeket a hobbikertészek alkalmaznak, de olyanok is, amelyeket kizárólag csak ipari körülmények között lehet működtetni. Következzenek a leggyakrabban használt eljárások!
Deep Water Culture (DWC) - otthoni körülmények közé
A DWC egy igen elterjedt módszer, aminek a lényege, hogy a növények egy olyan speciálisan kilyuggatott vagy hálós edényben növekednek, amelyek egy nagyobb tárolóedény tetejére lettek fellógatva. A növények edényében közvetítőközeg van, a nagyobb edényben pedig tápoldat található, amibe belelógnak a növény gyökerei.
A rendszer kritikus fontosságú részét az a légszivattyú adja, ami a tartályba pumpálja az oxigént. Otthon ezt egy akváriumi levegőztetővel szokták megoldani, aminek 24 órán keresztül folyamatosan működnie kell.
Kratky módszer - a hobbikertészek kedvence
A Kratky módszer otthoni alkalmazásra a legjobb, hiszen sem áramoltatás, sem levegőztetés nem kell hozzá, és még a víz PH-ját sem kell ellenőrizgetni. A növény úgy van a tápoldat fölé lógatva, hogy a tő és a tápoldat közt mindig marad rés ahonnan a növények felveszik az oxigént a kialakuló speciális gyökerek segítségével. Ezek a gyökerek eredendően több oxigén felvételére is képesek. Ahogy múlik az idő, egyre alacsonyabb lesz a víz szintje a tárolóedényben, és a gyökerek is egyre mélyebbre fognak nyúlni.
Aeroponika
Az aeroponikus termesztés bonyolult rendszernek számít, de cserében extrém körülmények között (űrállomásokon) is használható. A gyökerek szabadon, a levegőben vannak, a tápanyagot pedig egy nagynyomású szivattyú csöveken keresztül juttatja a térbe porlasztófejek segítségével köddé, permetté alakítva, amit így a növény a levegőből tud felvenni.
A Flood and Drain metódus - a legnépszerűbb módszerek egyike
A hidroponikus rendszerek között a magyarul apály dagály módszernek nevezett technika az egyik legnépszerűbbnek számít. A kialakítás a közepesen nehéz kategóriába tartozik, viszont a felállítása viszonylag olcsó, ráadásul nagyon sokoldalúan felhasználható. A növényeket az első két módszerhez hasonló módon tálcákba helyezik, amelyeket bizonyos időszakonként megtöltenek egy alatta lévő tározóból kiszivattyúzott, tápanyagban gazdag vízzel. Ezután a rendszer a gravitációnak köszönhetően visszavezeti a tartályba a vizet, aztán újra felhasználja.
Tápanyagfilmes rendszerek
A felépítése hasonló a Flood and Drain rendszeréhez: a növényeket egy folyamatosan áramló tápanyag folyam fölé függesztik fel, a gyökérrendszer ennek a végével érintkezik. A növény gyökerének a többi része ennek köszönhetően nagy mennyiségű oxigént tud felvenni.
Milyen előnyei vannak a hidrokultúrás termesztésnek?
Jövőnk szempontjából a fenntartható mezőgazdaság és a hatékony növénytermesztés kardinális kérdés - a klasszikus, föld alapú mezőgazdaság mellett a hidrokultúra is egyre jobban elterjedt, hiszen a módszer gyorsítja a növények fejlődését és növeli a hozamát, nagymértékben hozzájárulhat a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszerbiztonsághoz is.
Elterjedése kiemelten lényeges lehet a fenntartható jövő szempontjából, és emellett még számos előnyt tartogat:
- Egészségesek, és ellenállóak lesznek a növények – a hidrogranulátum a tápanyag mellett biztosítja, hogy gyökerek szellőzzenek és megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak. Az új termesztési módszerhez a növények kiválóan alkalmazkodnak: más típusú, hosszú, kevésbé elágazó, hajszálgyökerekből álló gyökérzetet növesztenek. Ennek eredményeképpen a növények teljes mértékben hasznosíthatják a vízből felvett, ideális összetételű tápanyagokat, a szükséges mennyiségű oxigénhez is hozzájutnak, így sokkal egészségesebbek, ellenállóbbak és hosszabb élettartamúak lesznek. A növények intenzívebben növekednek és a kártevőknek és betegségeknek is jobban ellenállnak.
- Rövidebb a vegetációs idő, mert a növény nem a gyökerek, hanem a lombozat növesztésére fókuszál
- Esztétikusak, tiszták, és nem igényelnek sok gondozást – a hidrokultúrás növényeket öröm ápolni, hiszen az nagyon egyszerű feladat. Egy egyszerű vízszintjelzővel könnyen ellenőrizheted az optimális vízszintet, a tápanyagok terén pedig nagyon kényelmes megoldás, hogy kifejezetten a hidrokultúrás termesztéshez kifejlesztett tápoldatokat kell adagolni. Az is mellette szól, hogy a növényeket nem szükséges átültetni.
- Mivel nincs talaj, így nem lesz por és penészgomba sem a lakásban - a gyökerek oxigénellátását sem fogja akadályozni az összetömörödött talaj, és nem tudnak megtelepedni a gombák és baktériumok sem.
- Hatékony vízfelhasználás - ami lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos földalapú mezőgazdaságban, így segít fenntarthatóbbá tenni a vízgazdálkodást, ami azokon a területeken fontos, ahol vízhiány tapasztalható. Akár 70-90%-kal kevesebb víz kell a növények termesztéséhez
- Nem kell aggódni a talaj kimerülés miatt.
- Nincsenek gyomok, ami jelentős mértékben csökkenti a gyomirtó szerek alkalmazását, és környezetbarátabb megoldást nyújt a termesztés során.
Könnyen telepíthető és üzemeltethető - A termesztéshez kisebb terület szükséges, pláne, ha a vertikális növénytermesztéssel van kombinálva
Milyen hátrányai vannak a hidroponikus rendszereknek?
A valós kép érdekében az előnyök mellett meg kell említeni ezen módszer hátrányait is, amivel mindenkinek tisztában kell lennie még mielőtt belevágna az alkalmazásába:
- A módszer sajnos nem minden növénynél alkalmazható (például nem alkalmas gabona, kukorica, tökfélék, gyökérzöldségek termesztésére)
- A termesztés sikeréhez napi kontroll szükséges
- A kis hibák rögtön meglátszanak a növényeken
- Nagyobb az energiaigénye a különböző levegőztető/áramoltató rendszerek működése miatt
- Nem lehetséges as növények termesztése alacsony hőmérsékleten csak szobahőmérséklet.
- A növények között is sok az eltérés - van olyan, amelyik jobban bírja ezt a módszert, míg mások már nem annyira.
A hidropónia az egyik legkörnyezetbarátabb módszer a növények termesztésére és még csak káros, mesterséges anyagokat sem kell hozzá használni. A hidroponikus rendszerek mind hobbikertészek, mind az ipari méretű termesztésben fenntartható alternatívát jelentenek a növénytermesztés kivitelezésére. A technológia fejlődésével és a még fejlettebb rendszerek megjelenésével várható, hogy a növénytermesztés ezen formája még jobban elterjed a jövőben.
Szívesen olvasol növényekkel kapcsolatos tartalmakat? Akkor ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hogyan dobd fel a lakásod szobanövényekkel?