Biztosan Te is hallottál már az ökoházakról, azokról az otthonokról, amelyek olyan technológiával és olyan struktúrával, alapanyagokból épülnek fel, melyek hozzájárulnak a természet hosszútávú megóvásához és mérsékli a környezetszennyezést.

Rohamosan fogynak a Föld erőforrásai, így ezek a megoldások egyre nagyobb mértékben terjednek el világszerte.

A környezetvédelem, mint szempont, már az élet számos területén jelen van, hiszen egyre többen próbálnak tudatosabban és kevésbé természet károsító módon élni. Nincs ez másképp az építészet esetében sem, hiszen folyamatosan fejlesztik azokat a technikákat, amelyekkel energiatakarékosabban élhetjük a mindennapjainkat, kisebb ökológiai lábnyomot hagyva magunk után.

Tehát azok, akik ezt az életmódot szeretnék követni, a tudatosság mellett teszik le a voksukat, hogy egy élhetőbb világ vegye körül őket és élhetőbb világot teremthessek gyermekeik számára. Ezekre az emberekre jellemző az alkotó-tudatosság, az egészség-tudatosság, a környezet-tudatosság, a kényelem-tudatosság, az egyensúly- és az én-tudatosság is.

Alapelvek

Az ökoházaknak meg kell felelni néhány zöldépítési alapelvnek, amelyek által ebbe a kategóriába lesznek sorolhatók és ezek alapján helyezhetők el a különböző típusokba is.

Ezek pedig az alábbiak:

• az alapanyagok legyenek természetesek (föld, kő, fa, nád, fű, agyag)
• élőmunkát használtak a felépítése során
• alkalmazkodtak a helyi éghajlati viszonyokhoz is - illetve használja a nap-, a szél-, a víz- és földenergiát

A fenti alapelvek alkalmazása nemcsak környezetkímélő hatással bír, hanem gazdaságos, energiatakarékos és egészségesebb életmódot eredményeznek. Ha ezeket mind alkalmazzuk, magunk számára és a minket körülvevő környezet számára is élhetőbb, minőségibb feltételeket teremtünk.

Az alapanyagok, vagyis az építőanyagok tekintetében fontos kiemelni, hogy „életük” során több fázison keresztül is befolyással vannak a környezetükre. Ilyen fázis az előállítás, a szállítás, a beépítés, a használat, a bontás és az újrahasznosítás. Ezért van kiemelt szerepe annak, hogy milyet és melyiket választjuk.

Az alábbi anyagok mindenképpen elsődlegesek ökoházak építése során:

• fa
• föld
• kő
• üveg
• agyag
• gipsz
• kerámia
• fű, nád stb.

Az épület megjelenése esetében van két olyan szempont, amelyek segítik az öko jelleget. Az egyik, hogy egy ilyen ház építésekor a szakemberek meghatározzák azt a formát, amellyel egy viszonylag nagy és tágas szoba alakítható ki és, amelynek ezzel szemben a külső területe minimális. Ezzel lehet csökkenteni a hőveszteséget. A másik szempont, hogy egy ilyen otthonnak gyakorlatilag nem lehet semmilyen erőteljesen színe, hiszen ez is hatással van a hőfogyasztás mértékére. Egy ilyen ház ezért általában fehér és gyakran tükrökkel szegélyezett, hogy mérsékeljék a külső tényezők behatását.

Típusai

Alapvetően az energiafogyasztás és építészeti aspektus alapján különböztetjük meg a zöldházakat:

• ökoház
• alacsony energiájú ház
• passzívház
• aktívház
• autonóm ház
• szolárház
• dombház, illetve szalmaház

Ökoház

Ez az a fogalom, amely talán a legkevésbé pontosan definiált. Ökoház esetén alapvetően elég, ha néhány zöldépítési alapelvnek megfelel az adott épület. Fontos, hogy használja a nap-, a szél-, a víz és a földenergiát, és az építési alapanyagok mindenképpen természetesek legyenek.

Az ökoházak alkalmasak a rendelkezésre álló forrásokkal megfelelően gazdálkodó, környezet óvó életmódra és gyakran hagyományos technológiával dolgoznak. Az ökoház építése és fenntartása az egyik legolcsóbb verzió az összes zöld típus közül, ugyanis az ökoház acél könnyűszerkezete sokkal kisebb súllyal rendelkezik, mint a betonból és égetett agyagtéglából épült zöldházak - nagyjából harmincszor kisebb az utóbbiaknál. Elemeit ráadásul sokkal egyszerűbb szállítani és mind újrahasznosítható. Acélprofiljait méretre gyártják, így sem hulladék, sem építései törmelék nem keletkezik. Ezért az ökoházakról elmondhatjuk, hogy nemcsak a működésük, de az alapanyagának előállítása is környezetkímélő.

Mivel már számos ökoház működik világszerte, így konkrét számokkal alátámasztható, mennyivel olcsóbb egy ilyen ház felfűtése hagyományos társaihoz képest. A különbség jelentős, ugyanis nagyjából egyharmadába kerül. Ha ebbe pedig belegondolunk, sokkal jobban megéri egy ilyen otthont választanunk, ha picit is a környezetkímélő megoldások felé hajlunk.

Alacsony energiájú ház

Az alacsony energiájú házakat a fogyasztás alapján határozzák meg és sorolják be ebbe a kategóriába. Ez alapján a fogyasztás alapján pedig megkülönböztetünk 30, 40, 60 kWh-os (3, 4, 6 l-es) házakat, amely természetesen az éves felhasználásra vonatkozik.

Az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztását maximum hét liter (hét köbméter)/négyzetméter, a második generációét legfeljebb négy literben szokás mérni.

Napenergiát hasznosító irodaház

Passzívház

A passzívház a legismertebb és legelterjedtebb energiatakarékos típusú zöldház. Ebbe a kategóriába viszont kizárólag azok az otthonok sorolhatók be, amelyek hivatalosan is megfelelnek a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak. A nyers paraméterek: a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2 (ez a töredéke egy mai modern házénak); primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra.

A passzívház ötlete valójában 1996-ban keletkezett, amikor a passzívház intézménye megnyílt Németországban, azóta pedig Amerika és Európa területén is rengeteg ilyen házat építettek már.

A passzívházak a hűtés-fűtés takarékos módjára épít, amit a hővisszanyerős szellőztetés old meg, tehát nincsen bennük hagyományos fűtési rendszer. Nagyon fontos, hogy nagyon jól szigetelő falakra, nyílászárókra és légzáró épületburokra van szükség, ugyanis a légcserét nem az ablakok kinyitásával oldhatjuk meg, hanem a szellőztetést biztosító berendezéssel, ami elszívja a használt levegőt és frisset biztosít a térbe. A belső teret így maga a napsütés, a bent lakó emberek és a berendezés melegíti fel, ezért fontos, hogy sok-sok természetes fény juthasson be a passzívházba és ne árnyékos részre építkezzünk.

Egy földtetős luxus passzívház - kép: vgfszaklap.hu

Egy passzívház csupán 20-25 %-kal drágább egy korszerű mai épületnél, az árát pedig nagyjából 10-15 év alatt visszatermeli és csak a leghidegebb, legkeményebb téli hónapokban lehet szükség radiátorra vagy hőszivattyúra. Viszont számolnunk kell azzal, hogy a friss tavaszi szellőről és a madárcsicsergésről is le kell mondanunk.

Aktívház

A passzívházakkal ellentétben az aktívházak saját maguk termelik a működéshez szükséges energiát, sőt, valójában többet is termelnek a fenntartáshoz szükséges energiánál, ezért „minierőműnek” is nevezik. Az aktívházak által megtermelt plusz energiát a környéken élő fogyasztók számára vezetik el a helyi áramszolgáltató rendszerén keresztül, aminek alapfeltétele, hogy ezekben az épületekben valamilyen megújuló energiaforrást hasznosító technológiát alkalmazzanak, például napelemeket.

Egy aktívház villanyórája mind a két irányba képes forogni, így amikor a napelemek vagy éppen a szélturbinák termelik az energiát a rendszerbe, olyankor visszafelé forog az óra. Az aktívház éves viszonylatban határozottan energia-előállítónak számít, nem pedig energiafogyasztónak, olyan sokat energiát vissza tud termelni berendezéseivel. A mi éghajlatunkon egyelőre nem gazdaságos ez a módszer, de a világon léteznek már ilyen épületek.

Autonóm ház

Az autonóm ház valójában egy önellátó épüket, amely a víz-, gáz-, villany -és csatornahálózatoktól függetlenül képes a működésre. De hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy igényeit hulladékhasznosításból és a természet megújuló energiaforrásaiból nyeri. Leginkább a szél- és a napenergia, illetve a talajhő és biomassza támogatja az alacsony fogyasztást. A mérsékelt környezetterhelést pedig a megfelelő alapanyag kiválasztásával érik el.

Szolárház

A szolárház az ökoházak azon típusa, amely a nap energiáját hasznosítja a ház fűtésére és a világítására. A tipikus szolárházakat délre tájolt nagy üvegfal és ablakfelületekkel tervezik meg, míg az északi oldalra egyáltalán nem is tesznek nyílászárót.

Van még néhány trükk, amellyel próbálják befolyásolni a házba érkezi napfény erejét, ilyen a tetőtúlnyúlás, amellyel a nyári magasból érkező erős napsugárzás ellen védekeznek, télen pedig ugyanezen a tetőtúlnyúlás alatt az alacsony állású nap besüt és melegíti a lakást a hatalmas ablakokon keresztül.

Dombház és szalmaház

Dombházak

A dombházak, vagy más néven földházak olyan otthonokat jelentenek, amelyek maximálisan megtestesítik az ember természet utáni vágyát. Ezek azok a házak, amelyek a domboldalba vannak vájva és gyakorlatilag barlanglakásokként is aposztrofálhatnánk őket. A dombházak egyik legkiemelkedőbb jellegzetessége, hogy föld fedi őket, amelyben növényzet is tenyészik. Ez a gondosan ápolt növényzet pedig gyakran nemcsak hangulatában, hanem fizikailag is összeolvad a ház kertjével. Ilyen otthont tényleg csak az választ, aki közvetlen közelségben szeretne lenni a természettel.

Gyöngyöstarjáni dombház - kép: 24.hu

Szalmaházak

A szalmaház egy régi-új technológia, aminek sok-sok előnye van. Rendkívül olcsó megoldás, amely az építkezés mellett a használat során is megmutatkozik, mert nagyon alacsony a fűtésigénye. Több munkafolyamatot mi magunk is elvégezhetünk, így akár a szakemberek munkáján is könnyedén tudunk spórolni.

Az ökoházak új generációja: „plusz házak”

Ha még nem találkoztál volna ezzel a fogalommal, akkor most bemutatjuk neked az ökoházak legújabb, legfejlettebb verzióját, amelyek terv szerint semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki, illetve megtermelik saját energiaszükségletüket és még annál is többet!

A norvégok kezdtek el olyan ökoházak fejlesztésével foglalkozni, amelyek semmilyen káros vagy szennyező hatással nincsenek a környezetre. A ZEB (Zero Emission Bulindings) ökologiai építészeti központ kutatásainak köszönhetően el is készült az első ilyen prototípus.

Képek: snohetta.com

A Lavrik városában megépült új generációs kísérleti ökoház valóban semmilyen káros anyagot nem juttat a levegőbe és még üvegházhatású gázokat sem bocsát ki. Az energiafelhasználása nulla és folyamatosan termeli a plusz energiamennyiséget. A megdöntött tetőn lévő napenergiát hasznosító napelemes paneleket kiegészítik az energiatermelő geotermikus kutak. Ez az eljárás maximálisan fedezi a ház energiaszükségletét, sőt akár egy elektromos autót is folyamatosan fel tud tölteni.

A leghíresebb magyar zöldház: a Noah House

Blaskovich Ákos a Csendes-óceánon hajózva álmodta meg a Noah házakat, amelyek nagyjából 40-60 nap alatt elkészülnek és minden tekintetben környezetbarátak, ráadásul alkalmasak sorozatgyártásra is.

A magyar rezsimentes ház ötlete valóban a Csendes-óceán közepén fogalmazódott meg, amikor Ákos egy természet energiaforrásai által hajtott hajóval szelte a hullámokat. Ugyanis ekkor arra gondolt, hogy miért ne működne ez a szárazföldön is, csak hogy ilyen azelőtt még nem létezett. Így jött az ötlet, azaz a Noah Ház, ami olyannyira független, hogy közmű sem kell hozzá, mert maga termeli az energiát.

Noah House 1.3 - képek: noahhouse.hu

Mára már egész Európában ismert a Noah House, és három típusú ház közül is választhat az, aki a magyar gyártású ökoházak mellett döntene.

Különleges zöldházak a világban

Földház ausztrál vörös földből

Kép: impressmagazin.hu

A földházak reneszánszukat élik, világszerte több újonnan épült ház esetében alkalmazzák ezt a régi építési technikát, mert kifejezetten energia- és költséghatékony megoldás. Ausztráliában például vörösföldből építették az úgynevezett cikkcakk házakat, amik Luigi Roselli építész tervei alapján készültek.

A földházak azért bizonyulnak jó választásnak, mert a föld hőtömege támogatja a belső terek hőmérsékletének megtartását. Az ausztrál vörösföld vasban gazdag, homokos anyag, ami tökéletes szigetelő és szabályszerűen lehűti ezeket az otthonokat a forró éghajlati területen.

Zéró fogyasztású földalatti ökoház

Kép: impressmagazin.hu

A Perdu névre hallgató kétszintes ökoházat James Bell álmodta meg. Ez egy földbe süllyesztett kör alakú ház, mely olyan technológiákkal lett megalkotva, hogy az energiafogyasztás gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ahhoz, hogy a földbe süllyesztett házba minél több természetes fény is bejusson, a ház közepére egy üvegátriumot helyeztek el, ami tökéletes kiszolgálja az épület fényigényét. A föld hőmegtartó képessége itt is megjelenik, hiszen még a nyári időszakban hűvösen, addig a téli időszakban melegen tartja a zéró fogyasztású ökoházat.

Fa köré épült napelemes ökoház

Kép: impressmagazin.hu

A Kazahsztáni hegyekben található az a napelemes ökoház, amelyet úgy terveztek meg, hogy ne kelljen kivágni egy fát sem, hanem gyakorlatilag egy fa köré épült. A henger alakú ökoház közepén egy hatalmas élő fa található, amely így teljesen beleolvad a környezetébe. A házat egy 38 éves üzletember kérésére tervezték meg és építették fel, hogy elvonulhasson a világ zajától.