A Te házad - a Te várad. Az otthonod. A hely, ahová szeretsz megérkezni, ami megvéd a világ zajától, regenerál és biztonságot ad, ami komfortos, és meghitt. Bármilyen házat vásárolsz vagy építesz, fontos, hogy minden mozzanatában részt vegyél. Így az se mindegy, hogy álmaid háza minden falazattal készül(t).

Ennek eldöntésében segíthet a következő összeállítás. Ismerd meg a ház típusokat falazat szerint!

Miért fontos milyen fala van a háznak?

Amikor új házat vásárolsz, vagy új házat építesz számos döntést kell meghoznod. Ilyen a falazattal kapcsolatos alternatívák mérlegelése is - azaz, hogy milyen falszerkezetet válassz. Miért fontos ez? Mert, ha tisztában vagy a különböző falazatok sajátosságaival, akkor kiválaszthatod azt, amelyik a leginkább közelít a nyugodt otthonról alkotott elképzeléseidhez.

Vannak bizonyos szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venned: ilyenek a falazat által biztosított hőszigetelési-, hangszigetelési-, hőtárolási-, pára-áteresztőképességi jellemzők. Ha a különböző falazatokat e szempontok szerint megvizsgálod, számos előnyös és hátrányos tulajdonsággal találkozhatsz, amik aztán befolyásolják majd a döntésed.Hiszen nem mindegy, hogy az adott falazat mennyire képes bent tartani a hőt, csökkenteni a külső zajokat, meggátolni a páralecsapódások, és a penészesedés kialakulását.

Mi a főfal, a másodlagos főfal, és a válaszfal?

A falak, falszerkezetek az építészeti téralkotás alapvető elemei. Függőleges, többnyire tömör, legfeljebb közlekedés vagy szellőztetés, valamint a fény áteresztésére képzett nyílásokkal áttört, a külteret a beltértől, illetve (egymás melletti) helyiségeket egymástól függőlegesen elválasztó épületszerkezetek. A falaknak több szerepe is van: térelválasztás, teherhordás, hő-, és hangszigetelés, támasztás, stb. Ezen szerepek figyelembevételével is megkülönböztethetjük őket.

Főfal

Olyan teherhordó falszerkezet, amely a felette lévő falak és födémek, valamint tetőszerkezetek súlyát, valamint egyéb terheléseket (pl. hasznos terhelést, szélnyomást, szélszívást stb.) is hordja és továbbítja az alapozási szerkezetekre. Egyszerre van merevítési-, térelhatárolási-, és támasztó szerepe - szilárd, tartós, tűzálló. Hő-, hang-, és nedvességvédelem, faraghatóság, véshetőség, szegezhetőség, vakolattartás (szerkezettől függően), és alacsony térfogatsúly jellemzi.

Másodlagos főfal

Olyan teherbíró fal, amely nem az épület teljes magasságában, hanem csak az alsóbb szinteken épül meg (pl.: kapualji keresztfal), vagy azok a főfalak amelyekre csak a tető egy részének a terhe vagy szintenként csak elenyésző szélességben terhel a födém (Ilyen lehet egy hosszfőfalas rendszerben az épület két végét lezáró fal).

Válaszfal (közfal)

Födémtől födémig tartó, az önsúlyán kívül más épületszerkezetek súlyát, terheit nem hordó, a két szomszédos helyiséget elválasztó fal. A válaszfalak hőszigetelő feladatot többnyire nem látnak el, ha mégis, rendszerint kettős falként épülnek meg. Hangszigetelő feladatot úgy látnak el, hogy a gyakorlatban tompítják a hangokat, de teljes hanggátlásra nem képesek. Építésük az épület teljes tartószerkezeti rendszerének (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek) elkészülte után kezdődik.

Mi az a tűzfal?

Függőleges záró-falazat, amely a tűz tovább terjedését akadályozza meg két épület vagy egy épület két része között. Anyaga ennek megfelelően nehezen, vagy nem éghető tűzvédelmi kategóriájú építőanyagokból áll, azaz tömör tégla vagy beton.

Mi az a támfal?

A támfal (vagy régies nevén gyámfal) a boltozatos födém függőleges terhét és oldalnyomását is felvevő fal.

Mi az a köpenyfal?

A köpenyfalak összefüggő, esetleg nyílászárókkal tagolt homlokzati kéregként kerülnek az épület teherhordó szerkezete elé térelhatárolást vagy burkolatot képezve. A köpenyfal egy fal vagy pillér/oszlop körbefalazása, a szerkezet megerősítése vagy a tűzállóság fokozása céljából.

Mi az a kitöltőfal?

Két födém és két pillér, ritkábban két födém és két, egymással többnyire párhuzamos fal között, az építési technológiából adódóan kialakult felület kitöltésére, és ezzel együtt a kültér és a beltér elválasztására beépített fal.

Honnan tudom, hogy válaszfal vagy tartófal?

A két fal típus megkülönböztetésének a ház átépítésénél (pl.: két helyiség egybe nyitásánál) van jelentősége. A főfalakat nem szabad megbolygatni statikus segítsége nélkül, hiszen a teherhordó falak megbontása minden esetben engedélyhez kötött.

A válaszfalak vékonyabbak, mint a főfalak. Egy válaszfal vastagsága 13 cm, a kétoldali vakolattal, egy tartófal minimum 33 cm. Sokszor az anyaguk is más, bontásuk pedig nincs építési engedélyhez kötve.

Mi az oszlopok és pillérek szerepe?

A pillérek, és oszlopok alapvetően két födém között készülnek, vázas épületben annak teljes magasságában végighúzódnak. A pillérek és oszlopok elsődlegesen teher­hordó szerepet látnak el, de egyúttal az épületek díszítő elemei is (külső és belső térben egyaránt).

Miből készülhet a ház?

Míg régen a fellelhető nyersanyagforrások szabtak határt annak, hogy miből készüljön egy ház, ma már a korszerű építőiparnak köszönhetően széles kínálat áll a rendelkezésünkre, ha falazó anyagot keresünk. Tégla, és annak különböző típusai, mészhomok tégla, könnyűbeton és beton falazóelemek, pórusbeton, panel, csúsztatott beton, de a falazat készülhet környezetbarát anyagokból is: vályogból, szalmabálából, fából.

Hagyományos falazatok

A tégla ház

Amit a tégláról tudni érdemes - Milyen téglával építkezzünk?

A tégla a legrégebbi, és legismertebb előregyártott falazóelem. A tégla a kerámiák, azon belül is az égetett agyag építőanyagok közé tartozik. Az agyag vízzel összegyúrva jól formázhatóvá válik, a formázott termék az alakját szárítás után is megtartja, majd égetés következtében kemény, időtálló anyag lesz belőle. A tégla egyedülálló anyagszerkezetének, sokoldalú felhasználhatóságának, hosszú élettartamának, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően kiválóan megfelel korunk változó igényeinek, a folyamatosan növekvő elvárásoknak. Tökéletesen alkalmasak innovatív, jövőbe mutató épületek megépítésére, modern, letisztult formák megalkotására.

A téglák alapanyaga és gyártástechnológiá­ja meghatározza a mecha­nikai és egyéb tulajdonságaikat. Ennek alapján a téglák három cso­portba rendszerezhetők: vannak porózus falazó téglák, - ezek lesznek a falszerkezetek meghatározó építő­anyagai; és léteznek burkolótéglák és klinkertéglák, amelyeket elsősorban homlokzatok, és terek bur­kolására használnak.

A tégla szót – megfelelő előtaggal kiegészítve – nem égetett agyag elemekre is használják (pl. vályogtégla, gyeptégla, üvegtégla).

Tégla-falazat típusok - Milyen szempontok alapján válasszunk tégla falazat-típust?

A falazat típus kiválasztásánál érdemes bizonyos szempontokat figyelembe venni: feleljen meg az épületenergetikai követelményeknek, legyen jó a hőszigetelő-, és hőtároló képessége, a páratechnikai tulajdonságai, ahogy az élettartama sem mellékes.

Tégla-falazat típusok

Ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafal

Hazánkban ez a leggyakrabban használt falazati konstrukció. A 30 vagy 38 cm vastag téglafalra polisztirol vagy kőzetgyapot alapanyagú külső hőszigetelést ragasztanak. Ha ezt falazat típust választjuk, jó ha tudjuk, hogy ha a hőszigetelés alatt nem készítenek légzáró vakolatot: ez energetikai és páratechnikai problémákat okozhat, illetve ennek a falazatnak a várható élettartama a legrövidebb.

Külső ráragasztott hőszigetelés nélküli téglafal

Ezek olyan falazóelemek, amelyek tisztán kerámia alapanyagból vagy hőszigetelő anyaggal kitöltött változatban, több méretben is beszerezhetőek, és gondosan megtervezett üreg szerkezettel rendelkeznek. Kívül szilárd, időtálló és mechanikai sérüléseknek ellenálló vakolattal készülnek, így élettartamuk alapján középutat jelentenek a három falszerkezet között.

Klinkertégla homlokzat burkolattal ellátott téglafal

A falazat típusok közül ez rendelkezik a legjobb páratechnikai tulajdonságokkal, időtálló, és nem igényel különösebb karbantartást. A legjobb választást jelentené, de a magas beruházási költség miatt ezeket elég ritkán építik.

A téglaház előnyei és hátrányai

A téglából készült házak időtállóak, értéküket és minőségüket hosszan megőrzik.

A téglaház előnyei:

• A téglaház a tégla szilárdságának, nagy teherbírásának, és mechanikai ellenállásának köszönhetően stabilabb.
• A téglafal terhelés során is biztonságos, nem reped, és lehetővé teszi a későbbi ráépítést. A téglafal ellenáll a nagyon magas hőmérsékletnek is; sem a kémiai, sem a fizikai szerkezetét nem károsítja a tűz.
• A tégla természetes alapanyagokból, modern, környezetbarát gyártástechnológiával készül - komfortos, egészséges belső klímát biztosít. A tégla nem tartalmaz egészségre káros anyagokat, - illékony szerves vegyületeket - így az épület belső levegője egészséges, kevésbé allergén.
• A téglafal porózus szerkezeti jellemzője miatt “lélegzik” - páraáteresztő képességéneknek köszönhetően egyensúlyban tartja az épület belső nedvességtartalmát.
• A téglafal védelmet biztosít a zaj ellen, hiszen kiváló hangszigetelést biztosít.
• A legújabb fejlesztésű, korszerű égetett agyag falazóelemekből készült téglafal hőszigetelési és hőtárolási képessége – a speciálisan kialakított üregkép, illetve a tégla üregeibe töltött szigetelőanyag révén kiemelkedően magas, ami kulcsfontosságú az alacsony energiafelhasználás szempontjából.
• A téglafal megfizethető, és gazdaságos megoldás.

A téglaházak hátrányai:

• Az építkezés hosszabb időt vesz igénybe (például a készházakhoz képest).
• A tégla falazat megépítése sok hulladékkal jár.

Az Ytong ház

A hagyományos házépítés egyik legnépszerűbb alapanyaga az Ytong, ami a világ első márkanévvel ellátott építőanyaga. Svédországban már az 1900-as évek elején fejlesztések indultak azzal a céllal, hogy egy olyan a természetből közvetlenül kinyert alapanyagból, ipari technológiával nagy mennyiségben előállítható építőanyagot alakítsanak ki, ami a fa kiváló tulajdonságaival rendelkezik. Így jött létre a pórusbeton, ami a kiváló hőszigetelő képessége, könnyű megmunkálhatósága, magas nyomószilárdsága mellett tartós, kiváló páraáteresztő-, és tűzálló képességgel rendelkezik, könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető.

Mi az a pórusbeton?

A pórusbeton főbb alkotóelemei:

• a kvarchomok (ez egy olyan természetes alapanyag, amely nagy mennyiségben megtalálható a földfelszín közelében)
• cement, mész, víz.

Ezekhez az alapanyagokhoz pórusképző adalékot adnak (aluminium-pasztát), ennek közreműködésével megindul a gázképződés, amely soránapró, egyenletes buborékok keletkeznek az anyagban, porózussá téve a betont.

Az Ytong is tégla?

Az Ytong márkanév pórusbeton falazóelemeket és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemeket (áthidalók, kéreg- és hőszigetelő elemek) takar. A tégla szót régebben csak az égetett agyag elemekre használták, de napjainkban már a megfelelő előtaggal kiegészítve itt is alkalmazható (Ytong tégla).

Az Ytong ház előnyei, hátrányai

Ahogy minden típusnak, így az Ytongnak is számos előnyös és hátrányos tulajdonsága van, nézzük is őket!

Az Ytong ház előnyei:

• Az Ytong falazat kiváló hőszigetelő, amit az anyagban lévő millió apró, zárt légbuboréknak köszönhet.
• Kellő vastagságban kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal bír (főfalaknál).
• A falazatnak kimagasló a páraszabályozó képessége. Elnyeli és felszabadítja a levegő nedvességtartalmát, és lehetővé teszi a vízpára fokozatos átlépését a külső falakon.
• A pórusbeton minden tűzvédelmi előírásnak megfelel. Nem ég, és magas hő hatására sem szabadulnak fel belőle káros vegyi anyagok.
• Az Ytong falazóelemek könnyen megmunkálhatók, formázhatók, vághatók, fúrhatók miközben kevesebb hulladékvesztéssel jár a beépítésük. Mivel rendkívül kicsi az önsúlyuk, így egyszerűbb dolgozni velük.
• Az Ytong tégla környezetbarát, teljes egészében a természetben előforduló alapanyagok megfelelő arányú összekeveréséből készül.

Az Ytong ház hátrányai:

• A kivitelezők véleménye szerint az Ytong falazat a vakolásnál, glettelésnél könnyen megrepedezik annak ellenére is, hogy üvegszövet hálót is alkalmaznak.
• Drágább a klasszikus téglánál.

A könnyűszerkezetes ház

A könnyűszerkezetes ház, avagy készház fogalma

A könnyűszerkezetes házak 300 kg/m2 súly alatti épületszerkezetből épülnek fel. Az előre elkészített, teljes magasságú fal elemeket, és a saroktól sarokig legyártott tető elemeket a gyártóhelyről az építkezés helyszínére szállítják, és ott felállítják az előkészített alapra. A technológia előnye, hogy a kivitelezés független az időjárástól. A könnyűszerkezetes ház fa- és acélvázzal rendelkezik.

A könnyűszerkezetes házak jellemzői

Régebben minden könnyűszerkezetes épületet készháznak neveztek. Ma már ezzel a kifejezéssel csak az előregyártott, teljes helyiségmagasságú, fa- vagy fém vázszerkezetű épületeket illetik. Óriási előnyük a gyors, gépesített szerelési technológia, aminek eredményeképpen a megvalósításuk a hagyományos építési móddal összevetve harmadannyi időt vesz igénybe.

Annak ellenére, hogy az elemeket előre legyártják, igény szerint egyedivé lehet tenni az épületeket egyedileg tervezhető az alaprajzi elrendezés, a méret, és az esztétikai jellemzők is.

A fa vázszerkezetes készház-technológia környezetkímélő, hiszen természetes alapanyagokat, fát és gipszet használ, így csekély hulladék keletkezik. A fémszerkezetet hidegen hengerelt, horganyzott U acél és C acél profilokból áll. A horganyzott acél nem rozsdásodik, ellenáll a savaknak, lúgoknak, vegyszereknek, mechanikai sérüléseknek.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik egy könnyűszerkezetes ház?

A könnyűszerkezetes ház előnyei:

• gyorsan felépíthető
• az építése nem függ az időjárási körülményektől
• energiatakarékos, jó a hőszigetelő képessége - már a vékonyabb, 15 cm-es külső falak is 30%-kal jobb hőszigetelést biztosítanak
• 10%-kal nagyobb belső teret biztosít a tulajdonosának, mint egy téglaház, azonos szigetelési értékek mellett
• környezettudatos technológiával épül
• magas szintű tűzvédelemmel rendelkezik
• rendkívül jól ellenáll a különböző időjárási körülményeknek,
• földrengésállósága jobb a hagyományos épületekénél, ami a rugalmas vázszerkezetből adódik
• optimális az anyagfelhasználása - kevesebb hulladék keletkezik
• száraz technológiával épül, nem marad víz a falakban, az egynemű anyagnak köszönhetően nem képződnek hőhidak - nincs penészesedés
• esztétikus, szinte bármilyen elképzelés megvalósítható

A könnyűszerkezetes hátrányai:

• nem jó a hőtartó képessége, számolni kell az extra szigeteléssel
• könnyen átmelegszik, ezért a klíma nélkülözhetetlen a nyári időszakban
• összeszerelése pontos, precíz munkát igényel
• faszerkezet esetén figyelni kell a fa megfelelő kártevők, és tűz elleni védelmére

A panelház

A panelházak panelekből, vagyis előregyártott vasbeton elemekből álló több emeletes építmények. Érdekességük, hogy majdnem minden falszerkezet egyszerre teherhordó fő-, illetve válaszfal is egyben - a külső falrendszer egyszerre térelhatároló, hő és hangszigetelő és teherhordó szerkezet.

Előnye a tiszta, átlátható betonszerkezet, működő gépészettel, azaz nincs szükség külön fűtésre, kazánra. Megfelelő nyílászárókkal nem hajlamos a penészesedés kialakulása sem. Kiszámíthatóak a költségek, nincsenek rejtett kiadások.

Hátránya, hogy a gépészeti rendszere teljesen kötött, mára sok helyen már elavult. Utólagos fejlesztése pedig nehézkes és drága, hőszigetelő- és hőmegtartó képessége is számos kívánnivalót hagy maga után.

A csúsztatott zsalus ház

Az 1970-80-as években öntött beton falas építkezéssel - csúszó-, kúszózsalus-, és alagútzsalus építési technológiával épültek különböző funkciójú épületek. Főként azokon a területeken, ahol a paneles építés valamilyen okból kifolyólag nem volt megvalósítható. Napjainkban szinte csak magasházak, tornyok, hidak és egyéb különleges építmények építésekor találkozhatunk vele. A csúszózsalus technológia esetén a zsaluzat folyamatosan mozog (10-15 percenként emelnek néhány centit) és így, folyamatos üzemben készülnek el a monolit vasbeton tartószerkezetek.

Előnye, hogy a technológiának köszönhetően nagyon stabil, földrengésálló dobozszerkezetek jönnek létre.

Hátránya, hogy egyszerű gépészet és szakipari szerkezetek jellemzik, zajosak, magasabbak a rezsiköltségek, bonyolultabb és költségesebb a külső felújítás, és az utólagos hőszigetelés.

Beton, vasbeton

A monolit beton egy igen tartós építőanyag, amit jellemzően cementből, vízből és adalékanyagokból állítanak elő. A kapott betonszerkezetek tulajdonságait az adalékanyagok nagymértékben befolyásolják.

A monolit vasbeton szerkezetű családi ház építésének előnyei:

• masszív és időtálló
• a belső tér korlátlanul variálható
• a fal és födémrendszer nagy tömege a lakás hőmérséklet ingadozásait kiegyenlíti
• katasztrófabiztos
• kitűnő a hőtároló képessége, lassú a hőveszteség
• 20-30%-kal kedvezőbb az építési költsége, mint a tégla háznak gyorsan felépíthető

A monolit vasbeton szerkezetű családi ház hátrányai:

• alacsony légáteresztő képességgel rendelkeznek, ami nem engedi, hogy a falak "lélegezzenek"
• nagy súlyuk van, építése előtt erős alapozásra van szükség
• alacsony húzószilárdságuk miatt hajlamosak a repedésre
• utólagos átalakításuk nagyon körülményes

Környezetbarát megoldások - Zöldházak, ökoházak

Általános tudnivalók a zöldházakról

A környezetbarát megoldások az építőiparban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egyetlen lakóház felépítése is nagymértékben növeli az ökológiai lábnyom nagyságát. Szerencsére ma már számtalan módszer létezik arra, hogy miként csökkentsük a környezeti terhelést: passzívház technológia, a napcsapda, a hőszivattyú, a napelemek, sőt, a saját vízgazdálkodási rendszer. De már az is jelentős lépés, ha magát a házat próbáljuk meg természetbarát alapanyagokból felépíteni helyi erőforrások felhasználásával.

A zöldházak, ökoházak, passzív-aktív házak fogalma, jellemzői

A zöldház-ökoház olyan ház, amely teljes életciklusa során a lehető legkevésbé terheli a környezetét, azaz az építése és üzemeltetése a lehető legkisebb kárt okozza a természetben. A természeti erőforrásokat takarékosan használja, a környezettel való teljes összhangra törekszik. Megújuló energiákat, víz- és energiatakarékos eszközöket, természetes és újrahasznosított anyagokat alkalmaz. Felhasznált anyagai az egészségre nem károsak: kerüli a műanyagokat, szerves oldószereket, a gépekkel, kábelekkel való túlzsúfoltságot. Jellemzően szinte minden ilyen épületen van napelem, sok helyen napkollektor, és építésénél a víz- és energiatakarékos szennyvíztisztító vagy esővízgyűjtő megoldások egész sorát alkalmazzák.

Passzívház

A passzívház kategóriájába kizárólag olyan otthonok sorolhatóak, amelyek hivatalosan is megfelelnek a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak. A kevés energiát igénylő, környezetbarát épületek nem rendelkeznek hagyományos fűtési rendszerrel, hanem a megfelelő hőmérsékletet úgy tartják fenn, hogy csak a frissítéshez szükséges levegőt hűtik vagy fűtik.

Aktívház

Az aktívház több energiát termel, mint amennyit felhasznál, olyan mint egy minierőmű. A keletkező felesleges többlet energiát a helyi áramszolgáltató rendszerbe vezetve a környéken élő fogyasztókhoz továbbítja.

Ökoházak környezetre gyakorolt hatása

• Az ökoházak környezetkímélő hatása több fronton is megmutatkozik: energiatakarékosak
• az építőanyagokat környezettudatos eljárásokkal állították elő a melegről napkollektor, és hőszivattyú és a szélenergia gondoskodik - ezáltal csökken a károsanyag kibocsátás saját szenyviztisztitó és vízgyűjtő rendszerekkel rendelkeznek

Gerenda- és rönkház

A faházak építésének sok évszázados hagyománya van a skandináv államokban, Kanadában, Egyesült Államokban, Oroszországban, ahol ma is kedvelt építkezési forma. Nem véletlenül, hiszen természetes, magával ragadó és otthonos hangulatot áraszt.

Mi a különbség a gerenda és a rönkház között?

A kettő közötti különbség már első látásra megállapítható: a rönkház kör keresztmetszetű rönkökből készül, míg a gerendaház szögletes alakú gerendákból.

A gerenda- és rönkházak jellemzői

A rönkházaknak két fő típusát ismerjük: a kézzel faragott és a profilmart rönkökből készült épületeket. A kézi technológiával készült “valódi” rönkházak lényegesen élőmunka-igényesebbek, és természetes, szabálytalan megjelenésük miatt sok országban kedveltebbek. Hazánkban az alapanyag hiánya miatt ritkábban találkozhatunk vele. A profilmart rönkökből készített házak technológiája egyszerűbb, jobban automatizálható.

A gerendaházak bár hasonlítanak a rönkházakhoz, de az építőelemek ez esetben szögletes kivitelűek, ami több előnnyel is jár: egyszerűbb a kialakítása, sík fal felületet képeznek, a gerendák felfekvése is könnyebben biztosítható, a faanyagban található fahibák jobban eloszlanak, és a szigetelése is egyszerűbb.

A rönk mindig tartalmazza a fa belét (emiatt ereszkedhet, felülete repedezhet), míg a gerenda általában több rétegből ragasztott építőanyag (ezért kevésbé mozog, és kevésbé repedezik).

A gerenda- és rönkházak alapanyagai

Ott a legelterjedtebbek a rönkházak, ahol jó minőségű faanyag áll rendelkezésre. Egy fa annál jobb minőségű minél tömörebb a szerkezete. Ezért ha egy valódi rönkházat szeretnél, akkor a lassan, akár több évtizeden át növekedett fák a legjobbak.Az építkezéshez legalkalmasabbak fafajták: borovi fenyő, lucfenyő, vörösfenyő és a különböző cédrusfélék.

A gerenda- és rönkházak előnyei, hátrányai

A gerenda- és rönkházaknak sok-sok előnye van, ami miatt érdemes letenned a voksod mellette, lássuk őket!

• környezetkímélő, természetes technológiával épülnek
• rendkívül hosszú az élettartamuk (megfelelő kivitelezés, és karbantartás mellett)
• jó a hangszigetelő képességük
• ellenállóak a faggyal szemben
• pozitív hatással vannak a vitalitásunkra
• jótékony hatást gyakorolnak a légzőszervi megbetegedésekre (allergia és az asztma)
• magas fokú pára felvevő és leadó képességgel rendelkeznek, ezért a penészedéssel ritkán kell felvennünk a harcot
• gyorsan bármelyik évszakban felépíthető

És mint mindennek, ennek a típusnak is vannak kevésbé kedvező tulajdonságai, ezek pedig az alábbiak:

• a fa természeténél fogva zsugorodik (főként ha beépítés előtt nem volt megfelelően szárítva) - ezért a ház "mozogni" fog
• ha gyenge a fa minősége, fennáll a rothadás, korhadás veszélye
• a hőtároló képességük kicsi - sok figyelmet kell fordítani a rönkök közötti megfelelő hőszigetelésre
• a faanyag folyamatos karbantartást igényel - legnagyobb ellensége az UV sugárzás, a gombás fertőzések és a kártevők

A szalmaház

Szalmaházak: hagyomány és technika egy helyen

Ha elkötelezett vagy a környezetvédelem iránt, akkor számodra a szalmaház az egyik legkedvezőbb háztípus, hiszen az építéséhez felhasznált anyagok előállítása, és feldolgozása nem igényel fosszilis energiát. A szalmaház préselt szalmabálákból készült, kívül-belül agyag vakolattal burkolt épület. Az egymásra rakott szalmabáláknak kiváló hőszigetelő képességük van. Az épület stabilitását fából ácsolt vázszerkezet biztosítja, ennek a rácsai közé töltik a hőszigetelő gabonaszalma-bálákat.

Ha készen van a szalma falszerkezet, akkor mindkét oldalát legalább 5-7 cm agyag vakolattal látják el, a tűz- és mechanikai károsodások megakadályozása érdekében. Ezután következik a vakolat kazeinos mész festékkel történő felület védelme.

A szalmaház előnyei, hátrányai

A szalmabála-ház előnyei:

• alacsony az energiafelhasználás
• olcsó az alapanyag (lévén, hogy a szalma mezőgazdasági hulladéknak számít)
• természetes módon optimálisan tartja a levegő páratartalmát
• kiváló a hangszigetelése
• nyáron nem igényel mesterséges hűtést
• a felhasznált alapanyagoknak nincs káros anyag kibocsátása, ahogy a visszamaradó anyagok megsemmisítése sem károsítja a környezetet
• olcsó az alapanyag
• kiváló a hőszigetelése és a hőtartása, hőszigetelő-képességének köszönhetően fűtésigénye 2-3-szor kisebb, mint egy régebbi hagyományos épületé
• olcsó a fenntartása
• időtálló, hangulatos és otthonos tűzálló - a szalma vakolatba burkolva éppen annyira biztonságos, mint más építőanyagok
• a rágcsálóktól és a rovaroktól sem kell tartanunk, a vakolat őket is távol tartja

A szalmaház hátrányai:

sokak számára idegen technológia kevés az olyan szakember aki kellő ismeretekkel rendelkezik a karbantartási feladatok terén még kevés a tapasztalat

A vályogház

A föld és vályogépítészet a legrégibb építkezési forma. A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag, ami általában növényi eredetű: nád, szalma, törek, pelyva, de lehet lótrágya is.

Mit érdemes tudni a vályogházakról?

A vályog nagyon tartós építőanyag, megfelelően alkalmazva, és karbantartva olcsóbb és környezetbarátabb alternatívát jelenthet a hagyományos építőanyagokhoz képest. A vályog falazóanyagként történő felhasználása igen széles körben elterjedt volt: gyakori volt a vertfal (fa zsaluzatok közé döngölt vályog), a sárfal (zsaluzat nélkül rétegesen egymásra épített vályog) és a sövényfal (befont faváz két oldalról betapasztva) készítése. Napjainkban már csak a vályogtégla falazatok készülnek nagyobb számban.

A vályogház előnyei, hátrányai

A vályogtégla falazat előnyei:

• környezetbarát, természetes, újrafelhasználható anyagokból készül
• környezetébe jól beilleszkedik
• jó vakolattartó
• könnyen, gyorsan és egyszerűen kialakítható, olcsó és gazdaságos
• jó hangszigetelő
• nem éghető
• szabályozza a belső páratartalmat és kedvező klímát biztosít (nyáron hideg, télen meleg)

A vályogtégla falazat hátrányai:

• a fagyra és a nedvességre különösen érzékeny - ez szakszerű szigeteléssel, megfelelően kialakított tetőszerkezettel, rendszeres karbantartással kiküszöbölhető
• viszonylag csekély a szilárdsága, emiatt alacsony a teherbírása
• nagy súly és nagy falvastagság jellemzi hajlamos a zsugorodásra, repedezhet a vakolat

Szupervályog, vagy földzsák építés jellemzői, előnyei

A vályogépítés hátrányainak kiküszöbölése hozták létre a szupervályog – vagy más néven földzsák technológiát. Az újításoknak köszönhetően a modern építészetben ismét megjelenhetett ez az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológia. A felhasználására kerülő vályog keverékbe cementet vagy meszet kevernek a vályog szerkezetének stabilizálására. A vályog keveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe töltik a kialakítandó fal helyén, majd döngölik sorról-sorra haladva, miközben a döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot tesznek azért, hogy összetartsa azokat. Az építés során ívelt falakat, boltozatokat vagy kupolákat, is kialakítanak a stabil szerkezet létrehozása érdekében.

A szupervályog falazat előnyei:

• gyors építkezési forma
• a hagyományos vályoghoz képest szilárdabb és tartósabb szerkezetet biztosít, amelynek nagyobb a nyomó- és húzószilárdsága
• ellenáll a környezeti katasztrófáknak: földrengésnek, szélviharnak, a havazás okozta terhelésnek
• akár 50-60%-kal olcsóbb, mint egy téglaház
• remek hőtároló képességgel bír
• természetes, visszaforgatható, újrahasznosítható nyersanyagokból készül
• alacsony fenntartási költségek jellemzik
• gazdaságos és környezettudatos

A dombház

A földház vagy dombház ősi építészeti forma. Ezek a földréteggel fedett épületek a természetközeliség megnyilvánulásai, a belső terekre a különleges boltozatok és gömb formák jellemzőek. A dombház kivitelezési költségei megfelelnek egy hagyományos lakóház költségeinek.

Kinek érdemes dombházat-földházat építeni?

Dombházban élni külön életforma, amihez organikus életszemlélet, és a környezetvédelem iránti elkötelezettség szükséges, ezért csak divatból belevágni nem tanácsos Neked sem.

A dombházak jellegzetességei

A dombházak soha nem bontják meg a tájkép egyensúlyát, belesimulnak a tájba, harmóniában vannak a természettel. Az építés után néhány évvel a kert és a fűtetős dombok szerves egységet fognak alkotni, és az épület egybeolvad a környezetével. A kupolás felülvilágítóval ellátott belső terei nagy teherbírásúak, tágasak, az ívelt vonalai természetesek. A dombházak térelosztása, formavilága, helyiség-beosztása nagyon változatos. Egy dolog azonban szinte az összesre jellemző: ez pedig acentrális elrendezés.

A dombházak előnyei, hátrányai

A dombházak előnyei:

• rendkívül nagy a hőtároló képességük, emiatt télen kihűlnek, nyáron pedig nem melegszenek fel
• a nagy tömegük kedvezően hat a a hangszigetelésre - rendkívül csendes a beltér
• gazdaságos az üzemeltetése
• az építés során sok újrahasznosított építőanyagot fel lehet használni
• masszív, stabil - a szélsőséges időjárási viszonyokat jobban ellensúlyozza
• jóval olcsóbb a fűtése (a föld jó hőszigetelő, illetve a földhő hatása miatt) szélvédett
• nem igényelnek külső karbantartást (festést, vakolást)

A dombházak hátrányai:

• nehéz az engedélyeztetése
• a kivitelezéséhez megfelelő precízen dolgozó szakembert kell találni
• rosszul elvégzett szigetelés esetén a nedvesség lecsapódhat a lakótérben

A konténerház

Ahogy a neve is utal rá, a konténerház konténerekből kialakított ház. A konténerek merevített doboz vázszerkezete rendkívül strapabíró, masszív és tartós - nem véletlenül használják a kereskedelemben szállítási eszközként. A konténerek oldalfalai 1,5 mm vastagságú hullámosított acéllemezből készülnek, ezért hőszigetelő réteggel nem rendelkeznek, aminek egyenes következménye, hogy nyáron hamar felmelegszenek, télen nehezen felfűthetőek. Szerencsére ez a probléma utólagos hőszigeteléssel megoldható. A hőszigetelésként alkalmazott akár 25 cm vastag ásványgyapot vagy poliuretán szigetelés komoly anyagi ráfordítást jelent, amit elektromos fűtéssel, klímával kell kiegészíteni ahhoz, hogy konténerházak lakhatóvá váljon.

A konténerházak előnyei:

• igazi mobilház - gyorsan, egyszerűen, könnyen telepíthető, ha költözni kell gyorsan áttelepíthető más helyre
• masszív, ellenálló és stabil szerkezete van - ellenáll az időjárás viszontagságainak, terhelhetőségének hála biztonsággal egymásra építhető
• olcsóbb más hagyományos építkezési módokhoz képest
• környezettudatos megoldás, a használt konténerek újrahasznosítása kíméli a környezetet
• könnyen kényelmes otthonná formálható - a belső tér az ízlésednek megfelelő falburkolatokkal padlóburkolatokkal, és egyéb díszítőelemekkel egyedivé varázsolható

A konténerházak hátrányai:

• ha a szerkezet nem rozsdamentes anyagból készül, a korrózió problémákat okozhat
• utólag kell szigetelni őket, ami sok pénzbe kerülhet
• gondot jelenthet a használt konténerek ütött-kopott jellege és a hibák kijavítása
• nyáron könnyen felmelegszik lakóházként való használatához építési engedély kell (A szállítmányozási konténer lakóházként történő engedélyeztetésnél akadályokba ütközhetünk, ezért válasszuk inkább a használt irodakonténereket. Ezeknek van hivatalos ÉMI engedélye (statika, belmagasság, nyílászáró, közműbekötés, stb.), így eleve lakhatásra is használhatók.)
• nem mindig megfelelő a szellőzésük, ami a penész megjelenését vonhatja maga után

Kinek milyen háztípust érdemes választania falazat szerint?

Nem vagyunk egyformák, és ez a tény a házépítés, vagy házvásárlás során is beigazolódik. Ha ragaszkodsz a megszokott, általánosan elterjedt építkezési módokhoz, akkor a hagyományos falazattal rendelkező ház típusokat fogod választani: tégla-, Ytong-, könnyűszerkezetes-, beton-, vasbeton- vagy esetleg panelház jelenti majd a megoldást.

Ha a környezetvédelem az életed szerves része vagy szeretnél elindulni ebbe az irányba, akkor a zöldházak felé indulj el: a gerenda és rönkházak, a szalmabála-, vályog-, szupervályog-, és dombházak között találhatod meg a szívedhez és az életviteledhez legközelebb állót.

A házépítés hosszú távra szóló befektetés. Mielőtt belevágnál a házépítésbe, tanulmányozd alaposan a lehetőségeket, így az otthonteremtés álmából élhető valóság lesz. Cikkünkben ebben szerettünk volna segíteni!

Olvass részletesebben a DODO blogján az alábbi háztípusokról:

• Konténerházak
• Könnyűszerkezetes házak
• Ökoházak
• Faházak