Mindannyiunknak más igényei és lehetőségei vannak, ha ingatlanvásárlásról van szó. Valakinek csak a panelház vagy épp a társasház, másnak pedig csak a családi ház jöhet szóba. Ma már több típus közül is választhatunk, ha a megfelelő ingatlant keressünk magunknak. Cikkünkben segítünk eligazodni az ingatlan típusok között, és hogy melyiket miért érdemes választani.
Már körbejártuk a háztípusokat falazat alapján, most elosztás szerint nézzük meg, hogy milyen konkrét típusok léteznek, melyiknek mi az előnyei és a hátránya. Ezek alapján pedig neked is könyebb lesz eldönteni, hogy számodra melyik típus a legmegfelelőbb. Tarts velünk!
- Milyen háztípusokat ismerünk?
- Háztípusok felhasználás alapján
- Lakóingatlanok: a lakóházak típusai
- Lakóingatlanok: a lakások típusai
- Mennyire komfortos egy lakás vagy ház?
- Hogyan válassz lakóingatlant, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?
Milyen háztípusokat ismerünk?
A ház típusok felhasználás alapján lehetnek:
- középületek - ezek hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú és közhasználatú épületek, amelyeket közösségi szolgáltatásokra szántak
- lakóházakː családi ház, ikerház, sorház, társasház, emeletes ház, panelház
- tárolóhelyiségek
Milyen lakástípusok léteznek?
Az, hogy egy lakás milyen típusba tartozik, több tényező függvénye. Meghatározza az adott lakás mérete, komfortfokozata, a helyiségek száma. Ez alapján léteznek lakóparki-, panel- és társasházi lakások, penthouse-ok, garzon-, stúdió-, szuterén-, manzárd- és loft lakások is.
Mi a különbség a ház és a lakás között?
A házhoz saját udvar, és kert is tartozik - annak minden előnyével és hátrányával együtt. Előnye a természetközeliség, a jó levegő, a csend. Kertészkedhetsz, virágokat ültethetsz, termeszthetsz zöldségeket, gyümölcsöket, élvezheted a nyugalmat és a szabad levegőt. Mindez azonban hátrányt is jelenthet, ha pl. nem szeretsz füvet nyírni, vagy a kertet rendben tartani, télen havat lapátolni, ha messzebbre kerül a bolt, az iskola vagy éppen hiányzik a város lüktetése.
A lakásoknak olcsóbb a fenntartásuk, könnyebben rendben tartható életteret biztosítanak, kényelmesebbé téve a mindennapokat - cserébe viszont a részedről némi alkalmazkodó képességet igényel. Számolnod kell a bezártság érzésével, a hangos szomszédokkal, a zajjal és az egyre rosszabb minőségű levegővel.
Háztípusok felhasználás alapján
Középületek
A középület magában foglalja az összes olyan épületet, mely a közért épült és bárki használhatja. Ide tartoznak például a nevelő- és oktatási intézmények (óvoda, iskola, bölcsőde, gimnázium), az egészségügyi intézmények (orvosi rendelő, kórház, egészségház), szociális szolgáltatók (idősek napközi otthona, hajléktalanszállók) és a közösségi kulturális épületek (könyvtár, színház, mozi stb,). Ide tartoznak még a szakrális intézmények (templomok, kápolnák), az igazgatási intézmények Parlament, városháza, Okmányiroda, Polgármesteri Hivatal), sportintézmények (uszoda, stadion).
A középületek tervezésénél elsődleges szempont, hogy kik és milyen célra fogják használni az adott intézményt. Mind az ott dolgozók, mind az “ügyfelek” igényeit, és szokásait figyelembe kell venni. A legtöbb középület a települések központjában található, meghatározva ezzel az adott hely arculatát.
Lakóházak
Itt a cél maga a lakhatás. Ide tartoznak a családi házak, társasházak, panelházak, ikerházak, sorházak, villák, amelyekről lentebb részletesen fogunk mesélni.
Ipari és kereskedelmi ingatlanok, raktárak
Ezek lehetnek termelő épületek, gyárak (malmok, pékségek, fafeldolgozók), raktározási épületek (raktárbázisok), irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, logisztikai központok. Az ipari ingatlanok olyan speciális ingatlanok, amelyeket gyártási, szerelési vagy más ipari, technológiai folyamat befogadására, kiszolgálására létesítettek. Számos altípusuk létezik az adott iparág függvényében.
Az ipari ingatlanokon belül vegyesen oszlanak meg a kifejezetten ipari célokra alkalmazott terek, helyiségek, illetve az adminisztrációs célokra használt irodák, gyakran egyetlen épületen belül.
Lakóingatlanok: a lakóházak típusai
A lakóházakra/családi házakra is vonatkozik az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerinti helyi építési szabályzat, ami meghatározza a telkek beépítési módját. Ez alapján a lakóház lehet: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres és zártsorú forma.
Családi házak - szabadon álló forma
Az építési telken a szabadon álló családi házak csak bizonyos korlátok között építhetőek, jellemzőjük, hogy beépítetlen sávot kell hagyni a teleknek mind a négy határa mentén.
Részei:
- Előkert - a teleknek az utca vonalához csatlakozó beépítetlen sávja. Az a rendeltetése, hogy a lakóépületet az utca zavaró hatásaitól megvédje (zaj, füstgáz, por, az ablakon való közvetlen betekintés), valamint az utcai fasorral együtt kellemes zöld környezetet adjon.
- Oldalkert - az utcára merőleges telekhatárok mentén kialakuló beépítetlen sáv. Rendeltetése a szomszédos épületek között megfelelő távolság garantálása (pl. egy esetleges tűz átterjedésének megakadályozása érdekében).
Családi házak - oldalhatáron álló forma
A családi házak oldalhatáron álló beépítési módjának történelmi hagyományai vannak, ezért hazánkban igen elterjedt, falvainkban ez az uralkodó. A telken az építési hely határvonala a telek egyik oldalhatárával megegyezik, vagyis az épületet közvetlenül az egyik telekhatárra lehet vagy kell építeni.
Családi házban lakni számos előnnyel jár: a saját udvar, és kert a szabadidő eltöltésének legjobb helyszíne, lehet kertészkedni, barkácsolni, nyáron napozni, medencézni, megfelelő helyszín családi vagy baráti összejövetelek és sütögetések lebonyolítására. Saját játszótér alakítható ki a gyerekeknek, többet lehetnek a friss levegőn. Emellett szabadabb és nyugodtabb életkörülményeket biztosít, mint egy lakás, könnyebben bővíthető vagy alakítható az alapterülete.
Természetesen hátránya is van. Magasabb a fenntartási költsége, folyamatos karbantartást igényel, mindig van tennivaló a kertben és az udvarban, és sok esetben távolabb van a városközponttól.
A családi házak lehetnek falusias vagy városias jellegűek. A falusias családi házak telkén mezőgazdasági termelés és állattartás folyik, míg a városias családi házak telkének mezőgazdasági funkciója nincs, a telek regenerálódásra, legfeljebb hobbi-kertészkedésre szolgál.
Ikerházak
Telek takarékossági okokból a városi családi házas területeken az ikres beépítési mód terjedt el. Az ikerház két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közmű bekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja. Itt a hangsúly a telkek egymástól való függetlenségén, és az épületek önállóságán van.
Sorházak - csoportos családi házak
Ez az építési mód a kisvárosok belső, nagyobb sűrűségű családi házas területein alakult ki. A viszonylag keskeny telkek miatt a telek utcai homlokvonala teljes szélességében beépül és az épületek mindkét oldalon tűzfallal csatlakoznak. Ezek speciális épületfajták, hiszen lakás egységeik egységes építési terv alapján, egyszerre épülnek és csak a fenntartás és birtoklás tekintetében képezhetnek külön ingatlanokat, ha az egységekhez tartozó telket birtok jogilag is leválasztják.
A sorházaknak (más néven: csoportos családi ház, csoportház, láncház) általában elől van egy kis előkertjük, a ház mögött pedig nagyobb saját udvaruk. Tartozhat hozzájuk garázs, vagy fedett kocsibeálló, lehetnek egy- vagy kétszintesek, és rendelkezhetnek terasszal is, melyről az udvarra léphetünk.
Magyarországon viszonylag ritkán előforduló csoportház forma az átriumház, ahol a telkeken lévő épületek zártsorúan csatlakoznak egymás mellé, mintegy keretezve az udvart, ahová a ház összes ablaka nyílik. A körbefogott udvar miatt teljes a szeparáltság. Mediterrán területeken közkedvelt beépítési mód.
Szintén csoportos családi ház a teraszház, ami olyan lejtős terepre lépcsőzetesen épített többszintes, többlakásos lakóépület, melynek lakásaihoz (vagy lakásai nagy részéhez) közvetlenül nagyméretű tetőterasz is csatlakozik.
Lakóingatlanok: a lakások típusai
Ha családi ház helyett inkább egy lakásban képzeled el az életedet, sokféle lakástípus közül választhatsz. Valamennyi előnye, hogy a családi házzal ellentétben alacsonyabb a fenntartási és karbantartási költségük, kényelmes életformát biztosítanak hiszen csak magát a lakást kell rendben tartanod, illetve központi vagy ahhoz közeli elhelyezkedésük miatt könnyebben elérhetőek a szolgáltatások.
Hátrányuk is van: nem teljesen tudod szabályozni a rezsiköltségeket, korlátozottak a parkolási lehetőségek, és ahogy fentebb már említettük, nincs saját kert és udvar és alkalmazkodnod kell a szomszédokhoz.
A panellakások jellemzői
A panelházak vagy panelépületek (röviden panel) előregyártott vasbeton elemekből készült épülettömbök. Ez az a típus, amit sokan imádnak, sokan viszont kifejezetten utálnak. A panellakások előnyei közé tartozik, hogy általában a városok centrumában találhatók, ezért az infrastruktúra kiépítése kimondottan jó a közelükben. Sok a buszmegálló, gyakran és minden irányba járnak a buszok, a legtöbb helyen néhány percen belül óvodát, iskolát, boltot, patikát és postát is lehet találni a közelben.
Azonos alaprajzok, logikus térrendezés jellemzi, nincsenek felesleges, kihasználhatatlan helyiségek. Masszív, az időjárás viszontagságainak jól ellenálló épületek, ahol nem kell félned attól, hogy a vihar leviszi a tetőt a fejed fölül.
Mindig is a legolcsóbb lakástípus volt, alacsony lakhatási költségekkel, ezért könnyen eladható vagy bérbe adható volt. Ma már ez a fővárosra pl. nem igaz.Régebben egyfajta negatív megítélés volt a köztudatban a panel lakásokkal szemben. Szerencsére ez mára megváltozott, köszönhetően a folyamatos korszerűsítésnek. A hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer egyedi mérőórás fejlesztése, amelyekkel mind-mind élhetőbbé tették ezeket a lakásokat.
A lakóparki lakások jellemzői
A nyugati trendek nyomán nálunk is egyre elterjedtebbek az új típusú lakóparkok. A hivatalos megfogalmazás szerint a lakópark olyan lakóközösség, amely mindig ellenőrzött, gyalogos-, kerékpáros- vagy gépkocsi bejárattal rendelkezik, és amelyet zárt falak, kerítések vesznek körbe. Általában kis lakóutcákból állnak és számos egyéb létesítménnyel rendelkeznek. Ez kisebb lakóparkok esetén egy parkot jelent, de nagyobb vagy luxus lakóparkok már az emberek legtöbb napi szükségletét kielégítő szolgáltatásokat is magában foglalják.
Magyarországon az első lakóparkokat az 1980-as évek végén és az 1990-es évek legelején hozták létre Budán, jellemzően a (felső) középosztály részére, akiknél a beköltözés elsődleges motivációja a jó elrendezésű, modern lakás és a kellemes, parkosított környezet iránti igény volt.
Napjainkban már egyre többen választják ezt a lakás típust a biztonságossága miatt is, hiszen a lakás borsos ára és a közös költség számtalan - már-már szállodai szintű - szolgáltatást foglal magába. Minden lakóparkban működik portaszolgálat vagy kamerás megfigyelő rendszer, takarítják a lépcsőházat, a lakásokhoz teremgarázs vásárolható, a parkban pedig játszótér várja a kisgyermekes családokat.
A választható szolgáltatások közé tartozhat az uszoda- és szauna használat, a fitness gépek és a szolárium igénybevétele. Elérhetőek olyan közösségi szolgáltatások is, pl. közösségi nappali vagy közösségi könyvtár, amelyek megkönnyítik a lakók életét és erősítik a közösségi érzést.
A társasházi lakások jellemzői
A társasházak létrehozása iránti igényt a modern városi élet hozta létre. A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.
Természetes, hogy a saját lakásodat köteles vagy magad fenntartani, azonban egy társasházban élve a közös tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek fenntartását is finanszíroznod kell (ahogy azoknak a nagyobb volumenű felújításoknak a költségét is, melyek az egész épületet érintik és minden tulajdonostárs javát szolgálják). Ezeknek a költségeknek a fedezésére határozza meg a társasház közgyűlése a tulajdoni hányad arányában a közös költség mértékét, amit előre havonta kell kifizetned.
Számos társasházban jelent problémát a közös költség fizetésének elmaradása, ezért fontos hogy tudd: a törvény lehetővé teszi, hogy ha legalább 3 havi elmaradással rendelkezel, akkor a tulajdoni hányadodat és a külön tulajdonodat a társasház jelzálogjoggal terhelheti meg.
A penthouse jellemzői
A penthouse elnevezés a 14. század környékén még az épületekhez csatolt fészerek, építmények megnevezése volt. Később penthouse-nak nevezték azokat az emeletes házak tetején lévő építményeket, melyek a lépcsőházakat, gépeket vagy liftaknákat takarták. Ezek alacsony belmagassággal rendelkeztek, kis alapterületűek voltak és cselédlakásként szolgáltak. A luxus irányába történő áttörést a liftek megjelenése hozta el. A könnyű megközelíthetőség miatt megjelenhetett a fényűzés, az exkluzivitás és a luxus.
A penthouse hazája az Egyesült Államok, ahol a XX. század első felében igény merült fel, hogy városi körülmények között is is megteremtsék a vidéki villák fényűzését. Ezért a felhőkarcolók tetején már 1925-ben alakítottak ki luxuslakásokat jellemzően nagy terasszal, és tetőkerttel.
A mai értelemben vett penthouse csak a 80-as éveket követően jelent meg. Ezek az ingatlanok prémium kategóriát képviselnek, külön lifttel és saját úszómedencével. Fontos, hogy tudd: a hazai ingatlan hirdetések gyakran az egyszerű tetőtéri lakásokat is csillagászati árú penthouse-ként kínálják, így nem árt résen lenned, amikor ilyen lakás vásárlását tervezed.
Hogyan különböztethető meg a valódi penthouse a tetőtéri lakástól?
Egyszerűen. A penthouse olyan elegáns luxuslakás, amelyben a lift, a nappaliban áll meg, nagy a belmagassága és nagy az alapterülete is. A lakáshoz tartozó terasz minimum a lakás felével, de inkább a lakás méretével megegyező méretű, és ideális esetben egybefüggő a lakással. A terasz sok esetben medencét vagy tetőkertet is tartalmaz.
Ezek a prémium kategóriás lakások modernek, tágasak, tökéletesen felszereltek, csúcsminőségű anyagok, technikai megoldások és egyediség egészíti ki a látványt. A tervezők gyakran alkalmazzák a városkép lenyűgöző vizuális élményét, mint dekorációs elemet.
A garzonlakások jellemzői
A garzonlakások kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakások. Régebben gyakran legénylakásoknak is nevezték őket. Külön főzőfülkével, WC-vel, fürdővel ellátott lakások, ahol nem az alapterület a lényeg, hanem a praktikum és az otthonosság.
A stúdiólakások jellemzői
Stúdiólakás - gyakran használják tévesen ezt a divatos kifejezést a garzonlakás szinonimájaként. A stúdiólakás sajátossága, hogy egy légterű - azaz a konyha, az előszoba, a hálószoba nincs leválasztva egymástól, sőt, egyes esetekben a fürdőszoba sincs fix falakkal elkülönítve. A stúdiólakás - ellentétben a garzonnal - nem feltétlen kis alapterületű, ritkán, de akár 70-80 négyzetméteres is lehet.
A stúdiólakásokban is könnyen lehet multifunkcionális lakóteret kialakítani azzal, ha a különböző zónákat eltolható, elforgatható üveg panelekkel leválasztod. Használhatsz lehajtható szekrényágyat is, ami helytakarékos, nappal nappali, éjszaka pedig hálószobaként funkcionál.
A stúdiólakás tehát kiváló választás azoknak, akik egyedül élnek, pénzt akarnak megtakarítani, és értékelik a nyitott, tágas lakóteret. A tárolóhelyek száma kicsit korlátozott, de kellő kreativitással ez is megoldható.
Stúdiólakásokba is tökéletes választás egy boxspring ágy, legyen az sima vagy elektromos verzió. A trendi sárga színű BE ECLECTIC boxspring ágy stílusában is remekül passzol ehhez a lakástípushoz!
A szuterén lakások
Szuterén lakás, azaz alagsori- vagy pincelakás. A helyiség padlója a talajszint alatt van, de így is normál méretű ablakokkal rendelkezik. Régebben a szuterén szinten a szecessziós villák cselédlakásai voltak megtalálhatóak.
Előnyük, hogy 30-50%-kal olcsóbbak, hátrányuk, hogy gyakran vizesednek, penészedésre hajlamosak, a szellőztetés pedig az utca pora miatt nehézkes, ami számtalan egészségügyi gondot okozhat. Gyakori probléma, hogy nem is lakásként vannak bejegyezve a tulajdoni lapra, hanem tárolóként vagy üzlethelyiségként. Ezért vásárlás előtt érdemes tájékozódnod, hogy átminősíthető-e egyáltalán lakóingatlanná, mert ez hitelfelvételnél kardinális kérdés lesz.
A manzárd lakások jellemzői
A manzárd egy tört síkú nyeregtető fajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. A meredek, rendszerint 45 foknál meredekebb tető síkból állnak ki az ablakok.
Ez a fajta tetőtér-beépítés Franciaországból származik. A Louvre építésze, Pierre Lescot találta ki a helykihasználás eme nagyszerű módját, de 100 évvel később François Mansart francia építész és unokaöccse vitte sikerre.
A speciális tetőkialakítás a tetőtér lakásként való kihasználását biztosítja, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható. A manzárd tehát olyan lakás, illetve lakrész, amely az ilyen tetőszerkezet alatt a padlástérben helyezkedik el.
A loft lakás jellemzői
A loft lakások egyre népszerűbbek nálunk is, hiszen egy ilyen lakásban élni teljesen más életformát jelent a megszokott, szűkös lakásokkal szemben. A loftok üzemcsarnokokból, gyárépületekből és raktárakból kialakított lakások, emeletmagas ablakokkal, hatalmas osztatlan terekkel. Míg kezdetben a 60-as, 70-es években az alacsony áruk tette őket vonzóvá, ma már a luxus megtestesítőivé váltak, amit a borsos áruk is tükröz (8-100 millió az átlagár).
Hatalmas egybefüggő tér (100–150 négyzetméter vagy ennek a többszöröse is lehet), 4-6 méteres belmagasság, nyers, kezeletlen betonoszlopok és szabadon futó csőrendszerek teszik sajátossá a hangulatot. Minél minimalistább és indusztriálisabb, minél kevésbé nyúlnak hozzá a gyárépület eredeti tulajdonságaihoz, annál látványosabb lesz az összhatás.
Indusztriális stílusú otthonokba az IRON CRAFT kerek mangó étkezőasztal és a SCANDINAVIA fekete székek egyaránt beleillenek, főleg ha ebben a párosításban szerzed be őket!
Mennyire komfortos egy lakás vagy ház?
Egy lakás komfortfokozata általános képet ad a lakás helyiségeiről, közművesítettségéről, melegvíz-ellátásáról és fűtési módjáról.
Mit jelent, ha komfort nélküli?
Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de rendelkezik egy 12 nm-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával, valamint egyedi fűtési móddal és a vízvétel lehetősége biztosított.
Mit jelent, ha félkomfortos?
Ha a komfortos lakás feltételeinek nem felel meg maradéktalanul, de rendelkezik legalább egy 12 nm-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel, valamint legalább villany- és vízellátással és egyedi fűtési móddal.
Mit jelent, ha komfortos?
Feltételei megegyeznek az összkomfortos lakáséval, kivéve a fűtés módja, ami itt egyedi. Komfortos az a lakás, amely legalább egy 12 nm-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, valamint közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik.
Mit jelent, ha összkomfortos?
Az a lakás számít összkomfortos lakásnak, amely rendelkezik legalább 12 nm-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 nm alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel) és WC-vel, közművesítettséggel (villany és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvízellátással (táv, tömb, egyedi központi, etázs melegvízellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel), és központos fűtési móddal (táv, egyedi, központi vagy etázs fűtéssel).
Mit jelent, ha dupla komfortos?
Az ingatlan hirdetésekben gyakran találkozhatsz a dupla komfort fogalmával, amit a jog fogalomként nem ismer. A dupla komfort a 2 vagy több fürdőhelyiséggel és/vagy több WC-vel rendelkező lakásokra használatos kifejezés. Azt jelzi, hogy az adott ingatlan komfort értéke ennyivel magasabb.
Mit jelent, ha luxus komfortos?
A luxus komfort fogalma szintén a jogban el nem ismert kategória. Gyakran minden szobához külön fürdőszobát és/vagy WC-t jelöl. Emellett a portaszolgálatot, klímát és a biztonsági rendszer meglétét is jelezheti.
Mi a szükséglakás?
Jogilag nem tartozik a lakások közé és nem is egy komfortfokozat, ennek ellenére a jogszabály itt tér ki rá. Az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 nm-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal (vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal), ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
Hogyan válassz lakóingatlant, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?
Az ingatlanpiacon új és használt lakások és házak ezrei cserélnek gazdát, több tíz milliós összegek mennek rá az otthonteremtés első lépésére. Ha Te is lakóingatlan vásárlását tervezed, nélkülözhetetlen az alapos tervezés és tájékozódás. Tisztában kell lenned a konkrét igényeiddel, és elvárásaiddal - ahogy az anyagi lehetőségeiddel is.
A lakóingatlanok kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venned. Fontos az ára, az elhelyezkedése (központi helyen van, vagy a külvárosban), az alapterülete, a helyiségek elosztása, az épület vagy a lakás aktuális állapota, a komfortfokozata, a szolgáltatások közelsége, a ház vagy a lakás típusa és jellemzői.
Nem árt azt sem felmérni, hogy az adott ingatlanon milyen javítási feladatokat kell elvégezned ahhoz, hogy birtokba vehesd, és hogy ez mennyi időbe, energiába és pénzbe kerül majd. Reméljük, hogy cikkünk segítségével könnyebb lesz választani a lehetőségek közül! :)
