Ma már több olyan fűtési mód és technológia van, amelyek közül kiválaszthatjuk a számunkra legjobbat. A megfelelő fűtési rendszer kiválasztása nagymértékben befolyásolja a komfortérzetedet és az energia költségeidet is. Melyik a legenergiatakarékosabb megoldás, milyen fűtési rendszerek léteznek? Ezeknek járunk most utána!
- Milyen fűtési rendszerek vannak?
- A leggyakoribb hagyományos fűtési módok
- Napjaink korszerű fűtési rendszerei
- Milyen hőleadó egységek vannak és milyet érdemes választani?
- A fűtési rendszerek összehasonlítása
- Milyen szempontok figyelembevételével válaszd ki a legmegfelelőbb fűtési rendszert?
- Miért fontos annyira a megfelelő szigetelés?
Milyen fűtési rendszerek vannak?
A lakás fenntartáshoz szükséges díjak csaknem felét a fűtés viszi el. A fűtési költséged annál nagyobb lesz, minél korszerűtlenebb fűtési rendszer típust alkalmazol, és annál kisebb, minél energiatakarékosabb megoldást választasz.
A leggyakoribb fűtési módok: a szilárd tüzelésű berendezések használata (kandalló, cserépkályha, kazán - amiben fával, szénnel fűtesz), a gáztüzelésű berendezések (gázkazán, gázkonvektor) használata vagy épp az elektromos fűtés. Napjainkban egyre elterjedtebbek az ezektől még korszerűbb fűtési módok: a napelemes, az infrapaneles, a hőszivattyús és a geotermikus energia alkalmazása.
A leggyakoribb hagyományos fűtési módok
Mit érdemes tudni a kandallóval vagy kályhával való fűtésről?
Kályhával és kandallóval már elég kevesen fűtenek, előbbi már nem túl korszerű megoldás, utóbbi pedig sokkal inkább dekorációs elemként van jelen az otthonokban. Ha dekorként használnád kandallót, akkor az olcsóbb kandallókályhák vagy lemezkandallók is megfelelnek a célnak, de ha rendszeres használatra szeretnél beszerezni egyet, akkor semmiképp ne spórolj vele! Ez esetben nyugodtan legyen robosztus, masszív alapanyagú.
A kályhával és kandallóval való fűtés tüzelőanyaga a száraz fa, a barnaszén és a kandallószén. Célszerű száraz, legfeljebb 20% nedvességtartalmú fával fűteni, ugyanis a fa fűtőértéke függ annak a fa nedvesség tartalmától (minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke, mert sok energia vész kárba a fűtés folyamán).
Modern kandalló
Ha van elég helyed, miért érdemes kályhát vagy kandallót vásárolni? Praktikus okai vannak: például, ha szünetel a gáz- vagy az áramszolgáltatás. A fa környezetbarát, megújuló energiaforrás, ráadásul magasabb hőérzetet biztosít. A kandalló nemcsak a sugárzó hő által, hanem a tűz látványa miatt is melegséget visz az otthonodba. Nem kell közműveket kiépítened a beüzemeléséhez.
Miért jó a cserépkályha?
Ha hosszan tartó, jó hatásfokú, egyenletes fűtést szeretnél az otthonodba, akkor a cserépkályha vagy a falazott kályha neked való. Az egyik leghatékonyabb fatüzelésű berendezés, nagy hőtároló képességgel rendelkezik, amit a méreteinek köszönhető. A súlya 1000-1500 kg, a fűtő felülete 4-5 nm is lehet.
Mik a gázkazán, a gáz cirkó és a kondenzációs kazán előnyei, hátrányai?
A kazán széles körben alkalmazott berendezés, amelyben a tüzelőanyagban lekötött kémiai energiát égetéssel felszabadítunk, és ezt a felszabadított hőenergiát egy közvetítő közeggel - vízzel, gőzzel - közöljük a hőleadók felé. A kazánok tüzelőanyag szerint lehetnek: szilárd tüzelésű, folyékony tüzelőanyagú, és gáztüzelésű kazánok.
A gázkazánok nagyon elterjedtek hazánkban, két alapvető típusuk van: a nyílt- és a zárt égésterű gázkazánok. A nyílt égésterűek közvetlen kapcsolatban állnak az épület belterével, onnan szerzik be az égéshez szükséges oxigént. Ezek ma már az egyre kevésbé választott modellek közé tartoznak, mert a gyakori szén-monoxid mérgezéses esetek miatt csak külön kazánházban vagy a lakás légterétől elszeparált helyiségben üzemeltethetők.
A zárt égésterű gázkazánok viszont egy kis ventilátor segítségével a külső levegőből jutnak oxigénhez, egy speciális cső a csőben kémény kivezetésen keresztül, ezért elhelyezésüket a lakás szinte bármely pontján megoldható.
A cirkó-gázkazános fűtés a jelenlegi egyik legelterjedtebb, legbiztonságosabb fűtéstechnológia. Az elnevezése a fűtővíz cirkulációjából származik. Lényege, hogy a fűtési rendszer egy keringető-szivattyú segítségével folyamatosan körbe keringeti a felmelegített vizet, a meleg víz eljut a radiátorokba, ahol megtörténik a hőleadás. Majd a víz visszaáramlik, és az egész folyamat elölről kezdődik. A berendezésnek két típusa van: az egyik csak a fűtés biztosításra szolgál, a kombi rendszerű készülék viszont a használati melegvíz ellátásról is gondoskodik.
Itthon még nem elterjedtek, de léteznek faelgázosító kazánok is, a hagyományos rendszerekkel szembeni modern alternatívaként. Ezek a berendezések nemcsak a fa, hanem az égés során, a fából kiáramló értékes gázok égését is biztosítja, amit a hagyományos kazánok nem tesznek lehetővé.
A kondenzációs kazánok nagyon nagy hatásfokkal képesek felhasználni a földgáz égése során létrejövő vízgőzből származó hőenergiát, csekély károsanyag kibocsátás mellett. Áruk rövid időn belül megtérül, leginkább a padló és/vagy falfűtési rendszerek hőtermelőjeként érdemes alkalmazni.
Elterjedőben vannak az elektromos kazánok is, amelyek környezetkímélő megoldást jelentenek, mivel a használatuk során nem keletkezik égéstermék. Igénybevételükhöz nem kell kémény és szellőző rendszer, egyszerű az üzemeltetésük, karbantartásuk. Hátrányuk, hogy az elektromos áram ára miatt drágábbak, illetve áramszünet esetén nem fűtenek.
A konvektoros fűtés előnyei, hátrányai
Sokak szerint a gázkonvektoros fűtés lényegesen gazdaságosabb a központi fűtésnél. Van benne igazság, hiszen a gázkonvektorok helyiségenként szabályozható mértékű fűtést tesznek lehetővé, vagyis csak ott van meleg, ahol éppen bekapcsolod. Könnyen karbantarthatók, mindig meghálálják a gondoskodást, ritkán hibásodnak meg. Ha pedig mégis, akkor gyorsan javíthatóak, és az alkatrészellátás is folyamatosan biztosított. Parapetes és kéményes kivitelben készülnek, de a parapetes változat az elterjedtebb, mert ezek a kültérről szerzik be az égéshez szükséges oxigént, így biztonságosabbak.
Ahogy minden más fűtésnek, a gázkonvektoros fűtésnek is akadnak hátrányai. Ha nagyobb családi házról van szó, ott csak 6-7 konvektorral tudod elérni a kellő hőfokot, ami a gázfogyasztás tekintetében ott áll, mintha központi fűtés lenne. Van, akiket kifejezetten idegesít a konvektorok lemezborításának a pattogása. És az is gyakori panasz, hogy miután a konvektor kikapcsol, a szoba hőmérséklete rövidesen érezhetően csökkenni fog.
Milyen érvek szólnak a szilárdtüzelésű kazán mellett és ellen?
A szilárd tüzelésű (vagy vegyestüzelésű kazán) számos előnnyel bír a gázkazánokkal szemben. Például olcsón üzemeltethető, amihez az is hozzájárul, hogy a háztartási hulladék egy része is itt alakul át hőenergiává. Tüzelőanyagként helyi forrásból származó faanyagot használ. Előnyére válik az is, hogy nem kell a gázszolgáltatótól függened, vagy egy esetleges üzemszünet miatt aggódnod.
Vannak hátrányai is, ilyen az a tény, hogy nem elég nagy a hatásfoka és nem is környezetkímélő. Az sem elhanyagolható, hogy az üzemeltetése kényelmetlenebb, időigényesebb és koszosabb. (Ezen kellemetlenségek kivédésére szoktak egyre többen egy gázkazánt és egy szilárd tüzelésű kazánt is beszerezni. Így, ha éppen nincs kedvük, idejük, energiájuk fát hasogatni, csak bekapcsolják a gázkazánt és már melegedhetnek is a szobák).
Melyek az elektromos fűtés előnyei?
Egyre többen választanak olyan modern és hatékony elektromos fűtési megoldásokat, amelyeknek sok előnye van, miközben a hátrányok elhanyagolhatóak. Mivel elektromos árammal üzemelnek, ezért működésük közben nincs közvetlen káros anyag kibocsátás, nem kell tartanod a szén-monoxid mérgezés veszélyétől, nem kell drága kéményeket kiépíteni, ahogy a gépészeti berendezésekre sem kell sokat áldozni. Energiahatékonyan működtethetőek, az egyedi igényeidnek megfelelően termosztát segítségével állíthatod be minden helyiség hőmérsékletét.
Az elektromos fűtések meghibásodási esélye minimális, mert nem tartalmaznak mozgó, kopó alkatrészeket, és nem igényelnek évenkénti felülvizsgálatot. A működésük zajtalan, tiszta, a telepítésük gyors és egyszerű, nem jár az enteriőrt hátrányosan befolyásoló felesleges csövek elhelyezésével. Akár napelemes rendszerrel is kombinálható, ami jelentősen csökkenti a rezsiköltséget.
Milyen költségekkel kell számolnod az egyes fűtési módok esetén?
Ahány fűtési mód, annyiféle ár. A fűtési rendszerek kiépítésénél költséget jelent az egyes berendezések és a kivitelezéshez szükséges egyéb anyagok beszerzési ára, ami erősen függ a berendezés típusától, a gyártótól, a berendezés teljesítményétől, a forgalmazótól, sőt, még a földrajzi elhelyezkedéstől is. A kazánok 200.000 Ft-tól, a gázkonvektorok darabonkénti ára 120.000 Ft-tól, az elektromos fűtőpanelek 50.000 Ft/darabártól indulnak. A fatüzelésű kandallók az egyszerűbb 60.000 Ft-os lemez változattól, az esztétikusabb 500.000 Ft-os kerámiaburkolatos kandallókig kaphatóak. De nem olcsó mulatság egy valódi cserépkályha kiépíttetése sem, ami függ a választott kályhacsempe árától (ami 1200 Ft-tól, akár 7000 Ft/darabig terjedhet, és egy nagyobb méretű kályhához akár 150 db is kellhet belőle), és a megépítés munkadíjától.
A következő, szintén jelentős költség a szakipari munka, azaz a fűtésszerelők tevékenységének díjazása, amiről részletesebben a későbbiekben lesz szó.
Napjaink korszerű fűtési rendszerei
A napelemes fűtés
A napelemes fűtés ma már egyre gyakrabban alkalmazott alternatíva az új építésű családi házak fűtési rendszerének kialakításánál. Ahhoz, hogy a napelemes rendszer energiaellátásával kiépített fűtés megtérüljön, bizonyos feltételeket meg kell teremteni. Ilyen pl., hogy a lakóházadnak jó hőszigetelése kell, hogy legyen (ez nemcsak a külső hőszigetelésre vonatkozik, hanem a nyílászárók állapotára is), a felszerelésre kerülő napelemes rendszer optimálisan tudjon termelni, és a választott fűtőtestek a legjobb hatásfokkal működjenek.
a) Mennyibe kerül a napelemes fűtés kialakítása?
Ennek a fűtési rendszernek a kiépítése jelentős költségekkel jár: komoly tételt jelentenek a napelemek, az inverterek, a felszereléshez szükséges alkatrészek, a felszerelés munkadíja, az épület utólagos hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtő berendezések beszerzése. A beruházás akár többmilliós is lehet, ami csak 10-15%-os fűtési költség csökkenést garantál, és csak évtizedek alatt térül meg. Persze ezt a megtakarítást akár 50%-ra is növelheted, ha energiatakarékosabbra cseréled a tetőt, leszigeteled az aljzatot és a födémet (ami újabb több milliós költség).
Ha újépítésű az épület, akkor már korszerűbb a szigetelés is, de itt is lesznek költségeid. Ha vizes padlófűtést választasz, akkor az milliós tétel, ha infrapaneleket alkalmazol, akkor 80-100.000 Ft/darab árral kell kalkulálnod. Az inverteres klíma beépítése 300-500.000 Ft, az elektromos kazánok pedig 100-200.000 Ft kiadást jelentenek.
A napelemes rendszer kiépítése előtt érdemes meghatároznod a megtérülési mutatókat, hiszen egy energiapazarló épületnél előfordulhat, hogy soha nem térül meg a beruházás.
b) Milyen előnyei vannak a napelemes fűtésnek?
A napelemek által termelt villamos energiát fűtésre és melegvíz előállítására egyaránt lehet használni. Az elektromos fűtés pedig számos előnnyel jár:
Gyorsan és könnyen kiépíthető. Nem kell hozzá kémény, ahogy a tüzelőberendezések körülményes engedélyeztetése sem, vagy gázterv. Nem kerül vagyonokba a karbantartása. Kényelmes, hiszen a tüzelőanyagról nem kell gondoskodni. Tiszta, környezetbarát, nincs környezetszennyezés. Esztétikus, mert nem kell gázcsöveket felszerelni az épületben.
c) Milyen hátrányai lehetnek a napelemes fűtésnek?
Itt a megtérülés hiánya okozhatja a legnagyobb hátrányt, főként a régebbi építésű házak esetén, ahol a szigetelés hagy némi kívánnivalót maga után. A korszerűtlen szigetelésű épületek fűtéséhez ugyanis olyan nagyméretű napelemes rendszer kell, amely a legtöbb esetben még csak el sem fér az épület tetején.
Mi is az az infrafűtés?
Az infrafűtés az áramból olyan hullámokat állt elő, ami a levegőt nem, csak a helyiségben lévő tárgyakat melegíti fel kellemes hőérzetet generálva. Kapható mennyezetre és falra szerelhető változatban, elhelyezhető bármilyen burkolat alá infra fóliaként, falban, mennyezeten, de padlófűtésként, de vásárolhatsz különálló infrapaneleket is.
a) Mennyibe kerül az infrapaneles fűtés kialakítása és működtetése?
Az infrafűtés modern, olcsó, és egészséges fűtésnek számít, a kiépítése lényegesen kisebb beruházást igényel, mint más hagyományos rendszeré. Mivel nem kell hozzá sem kazán, sem kémény, sem csövek, radiátorok, vagy fűtőtestek, így ezek nem jelentenek kiadást sem. Az, hogy mennyibe kerül egy infrapaneles fűtési rendszer kialakítása, nagymértékben függ az alkalmazott technikától, az infrapanelek számától, nagyságától, teljesítményétől, a fűtendő helyiség belmagasságától, nyilászárók állapotától.
Infrapaneles padlófűtés
Az infra fűtőfilm ára 2500-4000 Ft/nm között mozog, az infrapanelek ára teljesítménytől és nagyságtól függően 35-95.000 Ft-ig terjed, az infra konvektorok pedig 90-120.000 Ft-os tételt jelentenek darabonként.
b) Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az infrafűtés?
Az infrafűtés energiatakarékos, mert az általa felhasznált áramot szinte 100 %-ban hasznosítja, üzemeltetése energiaveszteség nélkül zajlik. Ha a mennyezeten helyezed el, nem keringeti a levegőt, nem kavarja fel a port, ezért ha allergiás vagy, akkor ez a legkitűnőbb választás. Modernebb változatai termosztáttal szabályozhatók, így nagyon gazdaságosan működtethető. Gyorsan reagál,, ezért ha kell pillanatok alatt felfűti a lakást. Az infrapanelek számos méretben és teljesítményben kaphatóak, így könnyen az igényekhez igazíthatod a kiépítést. Fontos előnyük, hogy nem igényelnek karbantartást.
Az infrafűtésnek is vannak hátrányai: a panelek felülete akár 100 fokig is felmelegedhet, ami elég veszélyes lehet. A termosztát nélküli változatai nem szabályozhatóak, azért neked kell ki- és bekapcsolni a berendezéseket. Ha túl nagy a helyiség belmagassága, nem tudnak hatékonyan működni, több infrapanel felszerelése pedig nem túl gazdaságos, és a helyiség enteriőrjét is hátrányosan befolyásolja.
Mi az a hőszivattyú?
A hőszivattyú a felhasznált hőmennyiséget a levegőből, a talaj felső vagy alsó rétegéből, illetve a talajvízből veszi ki, amit az épületen belül átad a hőcserélőnek. A hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására egyaránt használható. A rendszert működtető szivattyúnak áramra van szüksége, amit a napelemes rendszer biztosíthat a számára, így közvetett módon besegítve a fűtésbe.
a) Milyen költségekkel jár a hőszivattyús fűtés létrehozása?
Korunk leghatékonyabb, leggazdaságosabb és legkörnyezettudatosabb fűtési megoldása, aminek a kialakítása magas költségekkel jár. Ennek a nagyságrendje több tényező függvénye, de több milliós beruházást igényel. Egy 80-100 nm-es házban a hőszivattyús rendszer kiépítése alapból 3 millió Ft-ba kerül.
b) Milyen típusai vannak a hőszivattyús rendszereknek?
Többféle hőszivattyús rendszer létezik: levegő-víz, víz-víz, talajkollektoros, szondás hőszivattyú. Az, hogy mikor melyik alkalmazható a környezeti adottságok (talaj összetétele, szélirány, hidrológiai adottságok stb.) alapján szakemberek döntik el.
c) Mik a hőszivattyús rendszerek előnyei, hátrányai?
A hőszivattyús rendszerek előnye, hogy környezetkímélő, mert nincs semmiféle szén-dioxid és károsanyag kibocsátás, független más energiahordozóktól, nincs vagy csak alig van szüksége a karbantartásra. Fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak. Hátránya az, hogy költséges a kiépítése, a levegő-levegő típus működése jelentős zajjal jár, egyes típusoknál nem építhető be a hőszivattyú kollektor felett lévő terület.
Miért speciális eset a geotermikus energia használata?
A geotermikus fűtés a Föld belső hőjéből származó megújuló energiát, azaz a földben tárolt hőenergiát hasznosítja egy hőszivattyú segítségével. Számos előnnyel rendelkezik, környezetbarát, hatékony, az üzemeltetés költsége alacsony, változatos a felhasználási lehetősége, de speciális fűtési megoldásnak minősül a kiépítés drágasága miatt. A beruházás csak hosszú idő után térül meg, mivel a működtetéséhez áram szükséges, így ennek az árával is számolnod kell.
Milyen hőleadó egységek vannak és milyet érdemes választani?
A hőleadók a fűtési rendszerben keringő fűtőközeg hőenergiáját adják át a környezetnek. Ilyenek a radiátorok, a törölközőszárító, a padlófűtési rendszerek, a fali- és mennyezeti fűtés hőleadó egységei.
A radiátoros fűtés
Az egyik legelterjedtebb hőleadó, sokféle formában és kialakításban létezik, vizes hőleadó közeggel működik (öntöttvas-, acéllemez-, alumínium-, tagos-, cső és design radiátor). Vannak elektromos radiátorok is, amelyek közvetlenül a villamos energiát használják fel hőtermelésre. Hátránya, hogy nincsenek rákötve a vízhálózatra, így melegvíz előállítására nem használhatóak.
A padlófűtés
A padlófűtés nagyon komfortos fűtési megoldás. Ha vizes rendszert építesz ki, akkor a gázkazánon túl is van lehetőséged modernebb megoldásra. napelem energiája is felmelegítheti a vizet, amit szivattyú juttat el a padlóba épített csövekbe. Ha nem vizes a padlófűtés, akkor infra kábeleket vagy infra szőnyeget fektetnek le a járólap, vagy a speciális laminált padló alá.
A falfűtés
A falfűtés olyan felületfűtés, ami télen fűt, nyáron hűt, amit a falban elhelyezett speciális fűtőcsövekben keringő meleg vagy hideg vízzel lehet elérni. Előnye, hogy láthatatlan, nem keletkezik huzat vagy légáramlás, mint a klímánál, nem keveri fel a port, zajtalan. A helyiségek hőmérséklete egyenként szabályozható, nem igényel karbantartást.
A mennyezetfűtés
Ez is felületfűtést tesz lehetővé, hasonló elven működik, mint a falfűtés ha kell fűt, ha kell hűt. Nagyon energiatakarékos és költséghatékony. Mivel a csövek nagy felületen helyezkednek el, fűtés esetén elég alacsony hőmérsékletű 35-42 fokos vizet áramoltatni bennük.
A fűtési rendszerek összehasonlítása
Ahogy láthatod, sokféle fűtési rendszer létezik. A hagyományos fűtési rendszereknek olcsóbb a kiépítése, viszont drágább az üzemeltetése. A modern fűtési rendszerek gazdaságosabban, energiahatékonyabban és környezetkímélő módon működnek, viszont lényegesen többe kerül a kialakításuk, ami sok esetben elérhetetlenné teszi őket egy átlagkeresettel rendelkező család részére.
A fűtési rendszerek szerelési költségei
Eddig még nem esett szó a fűtési rendszerek szerelési költségéről, amely szintén jelentős összegre rúghat. Néhány példa a fix24.hu összesítése alapján:
Konvektor csere: 17.000 20.000 Ft/db Rendszer feltöltés, légtelenítés szabályozás ára: 6000-9500 Ft Kéményes gázkazán fűtés szerelés ára: 200.000-370.000 Ft Kondenzációs gázkazán fűtésszerelés ára: 240.000-1.600.000 Ft Radiátor csere, fűtésszerelés ára: 8.000-10.000Ft/db Hőszivattyú telepítés ára: 450.000 Ft
Milyen szempontok figyelembevételével válaszd ki a legmegfelelőbb fűtési rendszert?
Milyen fűtést válassz, ha a kényelem is kiemelt szempont?
MIndenképpen olyan fűtési rendszert kell kiépíteni, amelynek az üzemeltetése nem jár mindennapos fáradtsággal: azaz nem kell a tüzelőanyagot beszerezned, a tüzelésre alkalmassá tenned (fát hasogatni), behordani, majd meghatározott időközönként a tüzet életben tartanod. Azaz minden jó, ami nem fával, szénnel, pellettel vagy éppen olajjal működik.
Mennyire vagy környezettudatos?
Itt jöhetnek szóba azok a megoldások, ahol a környezetbe kibocsátott szén-dioxid vagy a káros anyagok mértéke minimális vagy nincs is. Elektromos fűtés, infrapanel, hőszivattyús, napelemes fűtési rendszerek.
Mennyire fontos a kiépítés költsége?
A legtöbb esetben az anyagi lehetőségek azok, amelyek egy-egy fűtési mód kiválasztásánál dominálnak. Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a pénz nem jelent akadályt, könnyebbé válik a választás is, hiszen az elképzeléseid, vágyaid azok, amelyek utat mutathatnak.
Mit válassz, ha a gazdaságos üzemeltetés a legfontosabb?
A gazdaságosság, mint szempont akkor releváns, ha a kiépítés után a megtérülés is belátható időn belül bekövetkezik. Miért? Mert hiába invesztálsz bele több millió forintot egy korszerűtlen családi ház fűtési rendszerének a modernesítésére, talán soha nem fog megtérülni.
Hogyan lehet energiahatékony módon fűteni egy lakást?
Először is célszerű a hőszigeteléssel, a kopott nyílászárók cseréjével, és a tetőszigeteléssel kezdeni, majd következhet a fűtésrendszer korszerűsítése. A légkamrás hőszigetelt ablakok rengeteg hőt képesek visszatartani, ahogy a tetőszigetelés és a falak szigetelése is hozzájárul az energiahatékony fűtéshez.
Sokat spórolhatsz azzal is, ha lehetőséged van minden helyiségben külön-külön szabályozni a hőmérsékletet, hiszen minek lenne a folyosón ugyanolyan meleg, mint a hálószobában? Lényeges a fűtő berendezések karbantartása (főleg kazánoknál és konvektoroknál), ahogy a fűtőtestek rendszeres tisztántartása is. Fokozottan igaz ez a konvektorokra és a radiátorokra.
Az sem mindegy, hogy milyen gyakorisággal és hosszan szellőztetsz, érdemes csak szakaszosan kis ideig nyitva tartani az ablakokat, hogy a falak ne hűlhessenek ki. Hővisszaverő anyagot is helyezhetsz a fűtőtest mögé, amivel visszatükröződik a meleget a szobába. Még egy fontos dolog: bármilyen hosszú időre is hagyod el a lakást, ne zárd el teljesen a fűtést, a kihűlt szoba felmelegítéséhez jóval több energia és pénz kell!
Miért fontos annyira a megfelelő szigetelés?
A falak hőszigetelésének fontosságáról már számos alkalommal szóltunk, hiszen ez védi meg az épületeket az energiaveszteségtől, és téged a pénzkidobástól. A hőszigetelés segítségével csökkentheted a belső terek hőingadozását, megszüntetheted a kialakult hőhidakat, a falak egészségkárosító penészedését, magasabbá teheted az épület hőmegtartó képességét, kellemesebb lakókörnyezetet alakíthatsz ki. Így a fűtési szezonban kevesebb energiát használsz majd el fűtésre, míg a nyári forróságban nehezebben melegszenek fel a belső terek.
Tetőszigetelés
A megfelelő fűtési rendszer befektetés a jövőbe!
Egy korszerű fűtési rendszer alkalmazása egy újonnan épített családi ház esetében szinte elvárás, annak ellenére is, hogy sokszor hatalmas költségekkel kár. Olyan befektetés, ami bár nem ma, és nem holnap térül meg, de idővel a gyermekeid életét is megkönnyíti. Mérlegelj reálisan, és válassz korszerű fűtési rendszert!